Brazíliában az ügyészség eljárást kezdeményezett egy izraeli turistával szemben, mert korábban harcolt az IDF-ben. Mi ennek a jelentősége, és miért ült fel újabb ország az antiszemita vonatra? Veszprémy László Bernát írása.
Január elején érkezett a hír, hogy a brazil ügyészség eljárást kezdeményezett egy izraeli turista ellen, akit háborús bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak. A turistát egy palesztin szervezet jelentette fel azzal, hogy szerintük „civil otthonok” lerombolásában vett részt. Kérdés, hogy ez a mostani gázai háború esetében, ahol bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és kórházakban is megtalálták a Hamász katonai objektumait és fegyverraktárait, mit jelent.
A turistát az izraeli kormány menekítette ki,
és arra kérte az izraeli hadsereg volt katonáit, hogy ne posztoljanak a közösségi médiában katonai tevékenységükre utaló dolgokat.
Nem ez az első eset az utóbbi időben, hogy izraeli katonákkal szemben járnak el más országok ügyészségei.
Tavaly októberi hír, hogy a belga ügyészség nyomozni kezdett egy izraeli-belga állampolgárral szemben, aki mesterlövészként szolgált Gázában. A feljelentő ismét egy palesztin szervezet volt, akik egy palesztin újságíró posztjai alapján arra jutottak, hogy a katona olyan emberekre is tüzet nyithatott, akik nem jelentettek veszélyt.
Dél-Afrika egyébként már évek óta fenyegetőzik azzal, hogy eljárásokat fog kezdeményezni azokkal szemben, akik szolgálnak az izraeli hadseregben. A dél-afrikai kormány közölte, hogy megvonhatja az állampolgárságát azoknak, akik olyan háborúban harcolnak, amit a kormány nem támogat. A dél-afrikai kormány többször „népirtónak” nevezte Izrael terror-ellenes műveleteit a Gázai Övezetben. A Times of Israel cikke szerint továbbá a dél-afrikai titkosszolgálat kutakodik azon dél-afrikai állampolgárok után, akik szolgálnak az izraeli hadseregben. Dél-Afrikának egyébként nagy zsidó közössége van.
Persze nem a „kis” katonák a legfontosabb célpontok.
Tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen is, akiket háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádol az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság). Harmadik célpontja a Hamász egyik korábbi vezetője, aki azóta életét vesztette. Ez azt jelenti, hogy az ICC 124 tagállama kénytelen vagy köteles lesz letartóztatni Netanjahut és Gallantot is, amennyiben belépnek a területükre.
Magyarország természetesen rögtön tisztázta, hogy nem teljesíti az elfogatóparancsot,
és Orbán Viktor meg is hívta Netanjahut Magyarországra. „Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett” – válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére az izraeli miniszterelnök. Magyarországon egyébként a külföldi vezetők immunitását a törvény garantálja.
A különböző országok Izrael-ellenes hullámra való felülése mögött eltérő motivációk lehetnek. Dél-Afrika a rendszerváltásuk óta hagyományosan Izrael-ellenes, ennek több oka van. Egyrészt Izrael az apartheid Dél-Afrika stabil szövetségese volt, a mostani kormány pedig nehezen felejti el ezt a történelmi időszakot. Továbbá Dél-Afrika a BRICS alapító tagja, és 2023-ban is közös katonai gyakorlaton vett részt Oroszországgal, így külpolitikájába az Izrael-ellenesség jól illeszthető.
Brazília hasonlóan BRICS-tag, az elnök erősen baloldali, így az Izrael-ellenesség hasonlóan kényelmes pozíció az ország vezetésének.
Az ország nem éppen a független ügyészségéről híres, a fenti döntés mögött nyilván a végrehajtó hatalom beleszólását is látni lehet. Luiz Inacio Lula da Silva elnök Izrael önvédő háborúját hasonlóan „népirtásnak” nevezte. Ezen országok álláspontját nyilván még a hidegháborúból örökölt reflexek határozzák meg, amikor Izraelre a szovjet blokk ellenségesen tekintett.
Eközben Belgiumban inkább a baloldal újhullámos antiszemitizmusának képviselője. Míg az ország miniszterelnöke, Alexander De Croo már 2023 novemberében (!) „aránytalannak” nevezte Izrael önvédelmi lépéseit a Hamásszal szemben, helyettese, Petra de Sutter alig egy hónappal október 7-e után már szankciókat akart látni Izrael ellen. Eközben a belgiumi antiszemita atrocitások száma nő (1676 atrocitás 2023-ban, míg 2022-ben „csak” 436 volt), és egy belga baloldali újságíró ellen pedig azért kellett vádat emelni, mert leírta, hogy ha meglát egy zsidót, legszívesebben megölné.
Ez a fajta antiszemitizmus Izraelre „elnyomóként” és a palesztinokra „elnyomottként” tekint,
és így minden, az előbbivel szemben, az utóbbi által elkövetett tettre igazolt, helyes dologként tekint. Csakis egy ilyen nyakatekert világnézet alapján lehet a terroristák ellen fellépő katonákat „rosszként”, a gyerekeket mészároló iszlamista terroristákat pedig „jóként” látni. A baloldal motivációit részben az is fűtheti, hogy a hagyományos munkásosztály részben eltűnt, részben pedig újabban jobbra szavaz, ezért kvázi „lecserélték” őket a bevándorlókra, akik között sok az arab és a muszlim hátterű egyén. Szerencsére Magyarország ebből az őrületből kimaradt, remélhetőleg nem is lép erre az útra soha.
Nyitókép: Wikimedia Commons
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem vagyok jós, de félek. Szerintem káosz és belháborúk után Európa különböző civilizációjú szigetekre bomlik szét.” Tatár György vallásfilozófust kérdeztük civilizációnk jelenéről és jövőjéről.
Már az se számít, honnan, csak minél több fegyver legyen minél gyorsabban.
A vizit figyelmeztetésnek is tekinthető. A zsidó állam és a Hamász közös felelőssége a gázai béke.
Nagyon pipa, amiért a szervezet felrúgta a nehezen összehozott békét.
A terroristák támadtak, a zsidó állam keményen válaszolt, most pedig közölte, visszatér a tűzszünethez.
A palesztin agressziót mértékkel kezeli a zsidó állam.
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A tolvajok elektromos rollereken menekültek el a helyszínről.
A külügyminiszter szerint az osztrák hatóságok átverték, majd faképnél hagyták a magyar szurkolókat.
