BREAKING: Összefogott a CDU és az AfD, Németország átveszi a magyar bevándorláspolitikát
Tombol a baloldal.
Erősödik az AfD, „polgári többség” alakult ki a Bundestagban, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója a Mandinernek.
„Korábban teljesen elképzelhetetlen polgári többségnek köszönhetően eljött a totális migrációs fordulat” – így jellemezte lapunk megkeresésére a német szövetségi parlamentben kialakult helyzetet Bauer Bence. Emlékezetes: szerdán a történelem során először fogott össze a Bundestagban Friedrich Merz CDU-elnök migrációs javaslata mentén a kereszténydemokrata nagypárt a mainstream politikum által folyamatosan mumusnak kikiáltott Alternatíva Németországgal (AfD).
Ezt is ajánljuk a témában
Tombol a baloldal.
Mindehhez az igazgató szerint szükség volt arra, hogy a lakosságban megérjen a bizalom az AfD irányába, illetve hogy tovább romoljon az ország helyzete – mind a migránsok által elkövetett bűncselekmények, mind részben a jelenlétükből is eredeztethető gazdasági és társadalmi problémák terén –, hogy a szavazók 23 százaléka sorakozzon fel a különféle szélsőséges jelzőkkel illetett párt mögött.
„Nagyon sok menekült van Németországban tisztázatlan körülmények között, eközben meredeken nő a hozzájuk köthető gyakran erőszakos bűncselekmények száma is”
– emeli ki a szakértő, aki megemlíti a bajorországi Aschaffenburg egyik parkjában történt gyilkosságot, amit ráadásul egy kétéves bölcsődés ellen és a csoport védelmére siető férfi ellen követett el egy 28 éves afgán állampolgárságú férfi.
„A német elit minden ilyen esetre úgy reagált, hogy »nem szabad megosztottnak lennünk«, »nem szabad, hogy eluralkodjon rajtunk az idegengyűlölet«, s végül: »össze kell fogni az ezt meglovagolni akaró jobboldal ellen«. És szerveződtek a több tízezres tüntetések, mintha éppen a jobboldal okozta volna mindezt, és nem a bevándorlók, vagy közvetetten annak merkeli politikának a baloldali eleme, amely az országra zúdította az első nagy migránshullámot 2015-ben” – húzza alá Bauer.
A szakértő szerint most Merkel – pártelnökként mindenképpen, kancellárként valószínű – utódjának, Friedrich Merznek kell „rendbe hoznia”, amit a közkeletű nevén Bundesmutti elrontott, „a baloldali koalíciók pedig több lapáttal rátettek”. Hogy mekkora lapáttal dolgoztak, beszédes számok mutatják: például az úgynevezett „polgári juttatás” nevű szociális ellátó rendszer évi 30 milliárd eurós büdzséjéből jócskán jutott a migránsoknak; a három esztendei tartózkodás után megkapható német állampolgárság, „vagy említhetjük, hogy a berlini kormány finanszírozta német adófizetői pénzből a Földközi-tengeren migránsokat felszedő és az EU-ba hordó hajókat” – sorolja Bauer.
Szerinte a közvéleménynek mindebből már elege volt,
„a németeknek a 90 százaléka nem ért már ezzel egyet ezzel a migrációs politikával”,
ám a baloldal erre nem reflektált. Addig a CDU úgy látszik, megtette a konkrét lépést, és legalább tematizálta mindezt, letett egy javaslatot az asztalra, amely mögött – az AfD, ráadásul mellettük még a liberálisok támogatása révén – a társadalmi mellett politikai többséget is maga mögött tudhat, míg a szocdem-zöld korlátlan befogadáspártiság immár a Bundestagban is kisebbségbe szorul. S még inkább így lesz a február 23-i választások után – jósolja a szakértő.
„A németek többsége egy józan, biztonságos és békés országot akar”, nem pedig liberális utópia-kísérleteket – teszi hozzá – akármit is próbál sugallni a 80-90 százalékban baloldal felé simuló német média, amely javarészt a zöldeknek sugározza azt az elképzelését, hogy a minél sokszínűbb Németország a jó, és ezért az sem nagy ár, ha maguk a németek tűnnek el, akár olykor erőszakos módon, a lényeg, hogy a világháborús sötét múltat lemossák magukról a diverzitással. „Ebből van elegük a németeknek és a beilleszkedni akaró vagy beilleszkedett bevándorlóknak is” – mutat rá Bauer. Kivételt csak a német jómódú „Körúton belüli értelmiségi” jelent elsősorban, akik javarészt zöldek, és nem érinti őket a foszladozó szociális háló és a döcögő állam vagy éppen a rossz városnegyedek mindennapos problémája, amivel a kisember szembesül, akin a legnagyobb nyomot hagyta az elmúlt 5-10 év súlyos válsága.
„Nem véletlen az alsó-középosztály körében lett eleinte egyre népszerűbb az AfD, amely az ő problémáikra fókuszált; azóta azonban nagyon heterogén párt, igazi néppárt lett, mindenhonnan és körből vannak szavazói” – írja le a helyzetet az igazgató. Vagyis nem igaz ma már az a helyzet, ami néhány éve még jellemző volt, vagyis, hogy az emberek döntően protestből szavaztak le a radikálisnak mondott pártra, hogy üzenjenek vele a mainstream pártoknak; hanem ma már meggyőződésből szavaznak rá sokan – húzza alá Bauer – Türingiában tavaly 33 százalékkal hozta a tartományi választásokat minden társadalmi réteget megszólítva.
Az igazgató Alice Weidel pártelnök-asszonnyal is példálózik, az ős-AfD-s politikussal, aki a párt magasan képzett, technokrata, pénzügyi függetlenséget hirdető arca, ráadásul a CDU-s Konrad Adenauer Alapítvány ösztöndíjasa volt, s ilyen módon egy másik hangot képvisel, mint a kelet-német tartományok tipizált AfD-szavazói.
Ezt is ajánljuk a témában
A nácizás, szélsőjobboldalizás és a többi panel már nem segít: a világ leggazdagabb embere és egy jobboldali német politikus cenzúramentes beszélgetése következik. De ki is ez az Alice Weidel?
Bauer szerint a párt által megcélzott témák könnyen visszavezethetőek a migráció köré: a félelem a rossz környéken, sőt, a városi parkokon való áthaladástól, a bérlakáshoz jutás nehézségei a migránsok elhelyezése miatt, az oktatásra is csapást mér a nyelvet nem mindig megfelelően beszélő bevándorlók növekvő jelenléte. S persze a covid egészében rajta hagyta a nyomát a társadalmon, széjjelebb feszítve a társadalmi ollót – home office-ba vonuló, a szabadságkorlátozásokat nem sokban érző – tehetős, és a kétkezi munkája miatt sokszor veszélyeztetett-korlátozott kevésbé tehetős között, ráadásul a szabadságkorlátozások Némethonban jóval tovább is tartottak, mint például nálunk.
Ehhez jön az általános frusztráció az infláció miatt, és persze a vélemények egyre erősebb – főleg a zöldpártiak által szorgalmazott – cenzúrája.
Persze az is kérdés, hogy miért pont az AfD mutatkozna a legalkalmasabb erőnek, hogy mindezen változtasson – pláne, ha saját kezűleg terjeszthette be a migrációval kapcsolatos szigorítást a Bundestag elé, szinte elhappolva a témát a radikálisabb párttól?
Bauer szerint a helyzet nem ennyire egyszerű: a CDU strukturális problémája, hogy sok helyen még mindig a baloldallal kormányoz például tartományi szinten; tartalmi gond, hogy a migránsok beengedésének ősbűnét a CDU-matróna Merkel követte el, és erre mindenki emlékszik; ahogy Merzen és egy-két személyen kívül a teljes stáb még ugyanaz a párt élén, mint az említett szarvashibát elkövető Merkel idején volt. Emellett „ha el akarták volna lopni a bevándorlás elleni fellépés témáját, ahhoz már késő van” – véli a szakértő – ráadásul visszájára is elsülhet a dolog, elvégre legitimálja az AfD álláspontját, illetve számos más kérdést vet föl, például, hogy 2021 óta miért nem próbálkozott hasonló lépéssel a CDU, csak a választások előtt közvetlenül?
„A szavazók átlátnak az ilyen manővereken, nem hiteles számukra ez”
– véli Bauer.
Önmagában az is történelmi, ami a minap a Bundestagban történt. S az is látszik, hogy Donald Trump amerikai elnök győzelmén is alaposan megdöbbent a CDU, hiszen eleddig a német elit az amerikaiakhoz igyekezett igazodni, ilyen módon a woke ideológiát is implementálni próbálták; ehelyett most itt van Donald Trump, és bizalmi embere, Elon Musk, aki az X-en beszélgetett élőben, hatalmas nézettség mellett Alice Weidellel, miközben azzal is óriási felháborodást váltott ki, hogy véleménycikkben állt ki korábban a párt mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
A techmilliárdos csütörtök este Alice Weidellel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt vezetőjével beszélget.
Ugyanakkor az AfD elleni mozgósítás még csak most kezdődik. A tüntetések még hagyján, de az egyik igazi csapás lehet például a párt számára túlságosan is jól sikerült választás eredményeinek akár érvénytelenítése. Az ezzel kapcsolatos találgatások már megindultak, és Frank-Walter Steinmeier éppen újévi beszédében nevesítette Muskot és az AfD-t, mondván, itt súlyos befolyásolások történetnek a német választásokon; s a szakértő szerint is „mindig megvannak a megfelelő jogi eszközök, s a német bírók körében is ott van a bírói aktivizmus”.
Vagyis Bauer nem tartja kizártnak ezt a román mintára megléphető lépést, ám a várható társadalmi ellenállás miatt úgy véli, azért ennek kicsi a valószínűsége.
Persze azért próbálkoznak: a szerdai szociáldemokrata szervezésű tüntetéseken elsősorban a CDU-s Merzre voltak nagyon felbőszülve az emberek, és a szakértő szerint a következő három hétben sok hasonló várható még – „nem baj, legalább a pártelnök is érzi, milyen, amikor a teljes baloldali kánon támadja; nekünk, magyaroknak ebben nagyobb tapasztalatunk van” – teszi hozzá.
Ami pedig a mindenkit foglalkoztató a választásokat illeti, Bauer úgy gondolja, egyre nehezebb összehozni egy, a korábban vártnak megfelelő kereszténydemokrata-szocdem koalíciót. Ehelyett viszont egy, akár kisebbségben kormányzó CDU mellett egy azt kívülről támogató AfD felállás egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek.
***
Nyitókép: AfD-tüntetők Berlinben (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)