Tombol a baloldal.
Megszavazta a német parlament, a Bundestag Friedrich Merz CDU-elnök, a jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények szerint a leendő német kancellár javaslatát a totális migrációs fordulatról. Ez azonban még nem minden:
most először látványosan összefogott egy fontos politikai ügyben a baloldallal szemben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD).
Az ötpontos politikai állásfoglalás 348-345 arányban ment át a Bundestagon.
Ez azt jelenti, hogy biztosan kapott AfD-s szavazatokat is az állásfoglalás: a CDU-nak és testvérpártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) 196 mandátumuk van a Bundestagban, a koalícióból tavaly novemberben kiugrott liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) 90, a javaslatot szintén támogatásáról biztosító Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW) 10. Ez összesen 296 szavazat – azaz biztos, hogy AfD-sek is szavaztak a Merz-csomagra. Ezzel elindult a „tűzfal”, a CDU-tól jobbra álló pártokkal való együttműködés tilalmának lassú leomlása. Tavaly Merz még azt javasolta, hogy a Bundestagba a CDU, Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) és a Zöldek csak olyan javaslatokat vigyenek be, amelyek megszavazásáról előre egyeztettek, nehogy véletlenül az AfD-vel alakulhasson ki többség bármilyen javaslat mögött.
Az aschaffenburgi brutális migránsbűncselekmény után ugyanakkor látványosan ellépett ettől az elvtől a CDU.
Az SPD és a Zöldek a javaslat vitájában ki is fütyülték Merzet; az SPD frakcióvezetője, Rolf Mützenich egyenesen úgy fogalmazott, hogy a CDU-CSU „elbúcsúzott a politikai középtől” ezzel a döntésével.
Az elfogadott szöveg egy politikai állásfoglalás, jogi kötőerővel nem bír – ugyanakkor jelez egy új, migrációellenes többséget a német politikában, amely a február 23-i előrehozott választásokat követően csak növekedni fog. Az ötpontos állásfoglalás tartalmazza a Németország külső határain bevezetett ideiglenes határellenőrzés állandó jellegűvé tételét;
kulcsfontosságú, hogy megtiltja a legális beutazási dokumentum nélkül a határra érkező emberek belépését Németországba, akkor is, ha menedékjogot kérnek – ez a magyar álláspont átvételét jelenti a Magyarország és az EU közötti bevándorláspolitikai vitában;
előírja a kitoloncoltak őrizetbe vételét és a kitoloncolások napi rendszerességűvé tételét, idértve a Szíriába és Afganisztánba irányuló kitoloncolásokat is; több segítséget ígér a szövetségi kormányzat részéről a kitoloncolások végrehajtásához a tartományoknak; illetve bevezetné a határozatlan idejű kiutazási őrizet intézményét a kiutazásra kötelezett bűnözők számára.
A CDU/CSU másik javaslata, melyben a német karhatalom jogköreit bővítették volna a hatékonyabb bevándorláspolitika érdekében, nem kapott többséget.
Néhány napon belül a CDU-tól újabb, immáron jogi kötőerővel bíró törvényjavaslat is várható,
amely törvénybe cikkelyezi a most elfogadott politikai állásfoglalás elveit.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
Az AfD-nek minden eddiginél komolyabb politikai szerep juthat.
Lebuktak az ellenzéki pártvezér emberei – megint.
Sebastian Hille kormányszóvivő berlini sajtótájékoztatón közölte: a fenyegetést „tudomásul vették”.
Mutatjuk! Pontról pontra.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
