Fordulópont: íme Alice Weidel, az AfD vezére, akivel Elon Musk személyesen beszélget

Nazi-Schlampe, vagyis „náci ribanc” – 2017-ben a hamburgi bírósági ítélet mondta ki, hogy semmi baj nincs azzal, ha egy televízió adásában így hivatkoznak valakire. Feltéve, ha az a valaki Alice Weidel, az ekkor már emelkedőfélben lévő Alternative für Deutschland (AfD) nevű markáns jobboldali párt politikusa.

Mindezt úgy, hogy ebben az évben lépett életbe az úgynevezett Netzwerkdurchsetzungsgesetz, vagyis az online gyűlöletbeszéd elleni szájkosártörvény, amelynek alapján például 2022-ben a német rendőrség országos razziák sorát tartotta állítólagos internetes gyűlöletbeszédet közzétevő személyek ellen, tavaly pedig egy időre betiltották a jobboldali Compact magazint is. 

És az sem véletlen, hogy pont ezen a ponton látszik összefonódni a párt, az azóta társelnökké előlépett Weidel, és az amerikai milliárdos, Elon Musk által megvásárolt Twitter (vagyis egy ideje: X). Hiszen hatalmas felbolydulást idézett elő Némethonban, amikor Musk előbb röviden az X-en állt ki a német rendszerkritikus AfD párt mellett, majd pedig

– a szólásszabadság mellett igen kevesen álltak ki, s nagyon sokan nehezményezték, hogy az írás egyáltalán megjelenhetett.

Érthető hát, hogy az is világszenzáció lett – kinek így, kinek úgy –, hogy maga az X tulajdonosa fog beszélgetni az AfD vezérével január 9-én csütörtökön este 7 órakor (amit lapunk is élőben közvetít, illetve percről percre magyar összefoglalóval ellát majd).

Hogy Elon Musk miért és hogyan vált politikai aktorrá, arról hamarosan egy másik cikkben közlünk összefoglalót. De marad a másik kérdés: hogy

A régivágású AfD-vaslady

Alice Weidel nagyon másképp néz ki, mint az AfD-ellenes erők általában a párt szavazóit, tagjait mostanság leírni szokták:

Sokkal inkább idézi azokat az időket, amikor a szervezetet még „a professzorok pártjaként” emlegettek, hiszen eredetileg egy közgazdász-értelmiségi pártként alakult meg, erős nyugatnémet bázissal.

Weidel az egyik legnyugatibb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, egy Gütersloh nevű városban született 1979-ben, közgazdaságtant és üzleti adminisztrációt tanult a Bayreuthi Egyetemen, az évfolyamelsők között végzett, utóbb itt is doktorált nemzetközi fejlesztésből, méghozzá a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. Dolgozott gazdasági elemzőként, volt befektetési vállalt alelnöke, üzleti tanácsadó is, élt és dolgozott Kínában a Bank of China-nak, folyékonyan beszél például mandarinul.

Az AfD-hez 2013-ban csatlakozott, röviddel annak megalapítása után, és végigdolgozta azokat az első éveket, amik az AfD-t 2017-re 12 százalékos parlamenti erővé (őt pedig Bundestag-képviselővé) tették. S mindeközben neki sem okozott gondot az, hogy a kezdetben euroszkeptikus-libertariánus párt fokozatosan a szociális kérdések felé fordult, emellett (és ezzel összekapcsolva) a bevándorlási krízis és az erőltetett Wilkommenskultur nyomán jobbra tolódott (vagy éppenséggel mások tolódtak balra, ez már perspektíva kérdése), és identitáspolitikai kérdéseket is feszegetni kezdett.

Már a kezdetektől kritizálta Angela Merkel bevándorláspolitikáját, a volt kancellárt téve felelőssé a migránsok által elkövetett bűntények miatt; és érthető módon Olaf Scholzékkal sem bánt kesztyűs kézzel. Legutóbb a magdeburgi terrortámadás kapcsán mondott feszes, sallangoktól és túlzásoktól mentes beszédet, amelyben kifejtette:

Deutschland First

Nem mellesleg van Weidelnek egy nehezen támadható oldala is a progresszívok részéről: történetesen leszbikus. Így számukra megdöbbentő lehetett látni, hogy az iskolai genderpropaganda ellen érvel, és támogatja a meleg és leszbikus párok élettársi kapcsolatát, ám az egynemű párok házasságát ellenzi. Egyébként partnerével, Sarah Bossarddal két gyermeket nevelnek, ami viszont a párton belül szül olykor ellenérzéseket.

Ami a gazdaság kapcsán az elképzeléseit illeti:

• készpénzpárti
• elküldené az eurózónából a gyenge gazdaságú országokat, mint Görögország, Spanyolország vagy Portugália
• eltörölné az örökösödési illetéket
• és ha minden kötél szakad, bár az EU-ban való maradás mellett érvel, de nem zárja ki a németek brit mintára való kilépésről szóló népszavaztatását sem.

Musk excentrikus, sokszor impulzív döntéseket hozó milliárdos, így ténylegesen elképzelhető, hogy van valami abban, hogy a szólásszabadság védelme hozta össze az AfD vezérrel, hiszen számos egyéb kérdésben valószínűleg nem értenek egyet. Például, miközben a milliárdos a zöldenergia pártján áll, Weidel határozottan kritizálja Németország megújuló energiára való átállását, amelyet „költséges és nem hatékony kísérletként” ír le, és az atomenergiához való visszatérés mellett érvel.

Weidel adócsökkentési javaslatai és Németország aránytalan hozzájárulásának csökkentése az EU büdzséjéhez akár még tetszhet is neki.

A globalizáció veszteseinek, a „hétköznapi németeknek” a sérelmeire épít, és azokéra, akiknek elegük van a progresszív-liberális nyomulásból, amiből éppúgy levezethető napjaink nyugati identitáspolitikája, mint éppenséggel a bevándorláspártiság és a polkorrekt nyelvezet, ami pedig a szólásszabadság elhalását eredményezte. Nem mellesleg jelszava – „Zuerst Unser Land”, vagyis „a mi országunk először” – teljesen jól rímel Trump „America First” szlogenjére.

Kritikusai hidegnek és számítónak bélyegzik, mások éppen intellektuális szigoráért és azon képességéért dicsérik, hogy nyomás alatt is nyugodt marad. Azt is mondják, Weidel azon képessége, hogy ügyesen navigáljon az AfD-n belüli ideológiai megosztottság ellenére, és a mérsékeltek és keményvonalasok számára is elfogadható maradjon, alapfeltétele volt, hogy a párt élére került – remekül kiegészítve elnöktársát, az eleve vidéki és munkásokból álló bázisra építő Tino Chrupallát.

Weidel, Elon Musk és az X-Faktor

A társelnök politikai pályaívének kétségkívül egyik legizgalmasabb pontja pedig e csütörtöki nap lehet Muskkal az X-en. Weidel korábban is aktív használója volt a platformnak, noha a korábbi moderációs politikát „álruhás cenzúrának” minősítette. Miután 2022-ben Musk megvásárolta a platformot és kiebrudalta az úgynevezett „tényellenőröket”, akik korábban egyértelműen baloldali és progresszív elvek szerint „ellenőriztek”, a platform is bejárhatóbbá vált a mainstreamtől eltérő gondolatok, üzenetek számára.

Musk felemelkedése a politikai színpadon egybeesik az AfD-ével; a párt a CDU/CSU után a második legerősebb formáció Németországban, a Forsa 2024 decemberi közvélemény-kutatása 22 százalékra tette a potenciális választók számát. Weidel különösen népszerű, még a párt szimpatizánsainak arányai fölött is tud teljesíteni, messze maga mögé utasítva például a bukott Olaf Scholzot.

Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke