A CNN elemzésben tárta fel, hol tud nagyon nagy kárt okozni Oroszország.
Január végén megsérült egy tenger alatti kábel, amely adatokat szállít Svédország és Lettország között, valószínűleg külső erőhatás következtében – közölte a CNN lettországi forrásokra hivatkozva.
Ez az eset csak a legújabb a 2022 vége óta tartó incidensek sorában, amelyek során a Balti-tenger fenekén húzódó európai infrastruktúra, például földgázvezetékek és adatátviteli kábelek sérültek meg.
Ezek az események egyre gyakoribbá váltak, ami szabotázs gyanúját vetette fel, és több európai vizsgálatot indított el, amelyek közül néhány nyíltan Oroszországot vádolja. Moszkva azonban következetesen tagadja az esetekben való érintettségét.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú hónapokon át tabu volt arról beszélni, hogy az orosz-német tengeralatti gázvezeték felrobbantása nem lehetett Moszkva érdeke, viszont lehetett Kijevé. A német hatóságok most mégis erre keresik a tettest.
Bár az eddigi incidensek csak korlátozott hatással voltak Európa földgáz-, áram- és adatforgalmára, egy átfogó támadás a tenger alatti adatkábelek ellen bénító hatással lehetne számos ország kommunikációs hálózatára, veszélyeztetve például a kórházi műtéteket és a rendőri válaszadásokat.
Ha Moszkva valóban felelős bizonyos esetekért, ezek
az akciók egyfajta demonstrációként szolgálhatnak az orosz hatalomról, hogy Európa infrastruktúráját képes megzavarni.
A NATO ennek fényében új küldetést jelentett be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának védelmére, amely során tengeralatti drónokat vetettek be.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz külpolitika szakértője summás véleményt fogalmazott meg a témáról.
Az első jelentős eset 2022 végén történt, amikor robbanások rongálták meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket, amelyek akkor nem szállítottak gázt, de még nyomás alatt voltak.
Az ezt követő vizsgálatok robbanóanyagokra utaló bizonyítékokat találtak, és a svéd ügyészek szabotázst állapítottak meg.
A későbbi esetek, például a 2023 októberében megsérült finn–észt gázvezeték vagy a novemberben elvágott adatkábelek, újabb gyanút ébresztettek. Finn és német külügyminiszterek szerint ezek a károk „rosszindulatú szereplők hibrid hadviselésére” utalnak.
A károk elkövetőinek azonosítása diplomáciai bonyodalmakat okoz. Bár több esetben is megfigyelték az orosz katonai tevékenység növekedését a kulcsfontosságú tenger alatti kábelek környékén, konkrét bizonyítékok nem mindig állnak rendelkezésre.
Az infrastruktúra elleni támadások figyelmeztetést jelentenek Európa számára, hogy az ilyen hálózatok védelme kulcsfontosságú a kontinens biztonsága és működőképessége szempontjából.
Bár a kábelek nagy részénél létezik tartalék kapacitás, néhány régió – különösen Skócia és Norvégia környékén – sebezhetőbb. A károk helyreállítása ráadásul időigényes és költséges lehet, így Európának sürgősen fokoznia kell a kritikus infrastruktúra védelmét.
Nyitókép: AFP/Sefa Karacan
Donald Trump nyíltan ki is mondja azt, amit az elődök csendben tettek.
Európa felnőtt, a gyermekbetegségei megmaradtak. Kohán Mátyás írása.
Ukrajna ugyan villámgyorsan lecsapott a 30 napos, azonnali tűzszünet lehetőségére, a nemzetközi kapcsolatok szakértője szerint orosz oldalról ez messze nem egyszerű helyzet.
Giuseppe Conte szerint a Bizottság „eltúlozza az orosz veszélyt”.
A megállapodás híre nem okozott felhőtlen örömet az ATV stúdiójában.
Nem eszik olyan forrón a békét az uniós honatyák szerint.
Az elnök családjának étkezési szokásai azonban változatos képet mutatnak.
Nyár végéig befejeződik Magyarország történelmének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása.
