A CNN elemzésben tárta fel, hol tud nagyon nagy kárt okozni Oroszország.
Január végén megsérült egy tenger alatti kábel, amely adatokat szállít Svédország és Lettország között, valószínűleg külső erőhatás következtében – közölte a CNN lettországi forrásokra hivatkozva.
Ez az eset csak a legújabb a 2022 vége óta tartó incidensek sorában, amelyek során a Balti-tenger fenekén húzódó európai infrastruktúra, például földgázvezetékek és adatátviteli kábelek sérültek meg.
Ezek az események egyre gyakoribbá váltak, ami szabotázs gyanúját vetette fel, és több európai vizsgálatot indított el, amelyek közül néhány nyíltan Oroszországot vádolja. Moszkva azonban következetesen tagadja az esetekben való érintettségét.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú hónapokon át tabu volt arról beszélni, hogy az orosz-német tengeralatti gázvezeték felrobbantása nem lehetett Moszkva érdeke, viszont lehetett Kijevé. A német hatóságok most mégis erre keresik a tettest.
Bár az eddigi incidensek csak korlátozott hatással voltak Európa földgáz-, áram- és adatforgalmára, egy átfogó támadás a tenger alatti adatkábelek ellen bénító hatással lehetne számos ország kommunikációs hálózatára, veszélyeztetve például a kórházi műtéteket és a rendőri válaszadásokat.
Ha Moszkva valóban felelős bizonyos esetekért, ezek
az akciók egyfajta demonstrációként szolgálhatnak az orosz hatalomról, hogy Európa infrastruktúráját képes megzavarni.
A NATO ennek fényében új küldetést jelentett be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának védelmére, amely során tengeralatti drónokat vetettek be.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz külpolitika szakértője summás véleményt fogalmazott meg a témáról.
Az első jelentős eset 2022 végén történt, amikor robbanások rongálták meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket, amelyek akkor nem szállítottak gázt, de még nyomás alatt voltak.
Az ezt követő vizsgálatok robbanóanyagokra utaló bizonyítékokat találtak, és a svéd ügyészek szabotázst állapítottak meg.
A későbbi esetek, például a 2023 októberében megsérült finn–észt gázvezeték vagy a novemberben elvágott adatkábelek, újabb gyanút ébresztettek. Finn és német külügyminiszterek szerint ezek a károk „rosszindulatú szereplők hibrid hadviselésére” utalnak.
A károk elkövetőinek azonosítása diplomáciai bonyodalmakat okoz. Bár több esetben is megfigyelték az orosz katonai tevékenység növekedését a kulcsfontosságú tenger alatti kábelek környékén, konkrét bizonyítékok nem mindig állnak rendelkezésre.
Az infrastruktúra elleni támadások figyelmeztetést jelentenek Európa számára, hogy az ilyen hálózatok védelme kulcsfontosságú a kontinens biztonsága és működőképessége szempontjából.
Bár a kábelek nagy részénél létezik tartalék kapacitás, néhány régió – különösen Skócia és Norvégia környékén – sebezhetőbb. A károk helyreállítása ráadásul időigényes és költséges lehet, így Európának sürgősen fokoznia kell a kritikus infrastruktúra védelmét.
Nyitókép: AFP/Sefa Karacan
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
A hétvégén mindkét hadviselő fél stratégiai létesítményeket vett célba.
A világhírű közgazdász hat történelmi hibát sorolt fel.
Idő kérdése, hogy Putyin már a megadási nyilatkozatot fogalmazza meg.
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
Ifjúsági szinten már vissza is emelték a belaruszokat – a svájciak kárára.
A magyar válogatott játékosokat foglalkoztató német Melsungen legyőzte az Imre Bencével felálló THW Kiel gárdáját a férfi kézilabda Európa-liga fináléjában.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
