A Google és a Meta a tényellenőrzési kódex ellenére nem hajlandó alkalmazni az uniós előírásokat.
Bár a tények makacs dolgok, úgy tűnik, hogy a nagy techcégek nem igazán kedvelik azok ellenőrzését, például a Meta nemrégiben megszüntetett amerikai tényellenőrzési gyakorlatára gondolva. Most pedig a Google döntött úgy, hogy nem fogja betartani az Európai Unió vonatkozó kódexét – számolt be a HVG.
A Google válaszul az uniós javaslatra közölte, hogy nem fog tényellenőrzést alkalmazni a keresési találatokhoz és a YouTube-videókhoz, és nem használja fel azokat sem a tartalom rangsorolására, sem eltávolítására.
Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke levelet intézett Renate Nikolayhoz, az Európai Bizottság tartalmi és technológiai főigazgató-helyetteséhez, amelyben kijelentette, hogy a Bizottság új dezinformációs kódexe által megkövetelt tényellenőrző integráció „egyszerűen nem megfelelő vagy hatékony a Google szolgáltatásai számára”, ezért a Google nem kötelezi el magát mellette, más szóval: a közelgő törvényhozási nyomás ellenére sem változtat a gyakorlatán.
Az Axios szerint Walker a levélben megvédte a Google meglévő tartalommoderálási stratégiáját, hivatkozva annak sikerességére a tavalyi „globális választások példátlan ciklusa során”. A levélben szó volt a YouTube új funkciójáról is, amely lehetővé teszi egyes felhasználók számára, hogy megjegyzéseket fűzzenek a videókhoz, hasonlóan az X közösségi jegyzetek funkciójához, valamint a Meta nemrég bejelentett új programjához. Walker azt is hozzátette, hogy a Google továbbra is befektet a tartalommoderálási technológiákba, például a Synth ID vízjelbe és a mesterséges intelligenciába a YouTube-on.
Az uniós tényellenőrzési kódexet egyébként 40 online platform írta alá, köztük a Meta, amely nemrégiben megszüntette a tényellenőrzést (vagy ahogy fogalmaztak, a „cenzúrát”) az Egyesült Államokban. Az X (korábbi Twitter) szintén aláírta a kódexet, de ott is változott a hozzáállás, miután Elon Musk megvásárolta a platformot.
A kódex jelenleg nem kötelező érvényű, és még nem világos, hogy a követelményei bekerülnek-e a digitális szolgáltatásokat szabályozó európai törvénybe (DSA). Azonban izgalmas kérdés marad, hogy mi történik, ha a digitális tényellenőrzési gyakorlat vagy annak egy része törvénnyé válik, és hogyan reagál erre az EU, illetve a Google.
Kapcsolódó vélemény
Áttekintettük, hogy a Lakmusz, Magyarország első tényellenőrző platformja hogyan reagált a hírre.
Nyitókép: Pawel Czerwinski/Unsplash
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Még a lengyeleknek és a bolgároknak is jutott.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Világos üzenetet küldött Brüsszelbe a magyar külügyminiszter.
Az ukránok sosem fogják visszafizetni a nekik adott kölcsönt, az EU meg úgy viselkedik, mint a Fekete Vipera című sorozatban az őrült tábornok az Euractiv elemzője szerint.
Joey Mannarino amerikai konzervatív politikai aktivista is arról ír, hogy az Európai Bizottság 2023 óta több európai választásba is beavatkozott, most pedig Magyarország következik.
Orbán Viktornak mindenképp kulcsszerepe lesz az ügyben.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
