„Előbb-utóbb eljön a nagy közös gazdasági projektek ideje is” – bizakodva tekint a jövőbe az RMDSZ elnöke

Terjedelmes interjút közölt Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a hirado.hu. A portál emlékeztetett, hogy pártja ismét kormányalkotó tényezővé vált: hozzájuk került a pénzügyminisztérium, a fejlesztésekésekért felelős tárca és a miniszterelnök-helyettesi pozíció is. 

Kelemen a fejleményeket több sajtónyilatkozatában is jelentőségűnek nevezte, a hirado.hu-nak pedig az eredmények kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 

Ezt a szintet meg kellett lépnünk. Most jött el a pillanat”. Azzal folytatta, olyan tárcát vállaltak el, amire még nem volt példa az elmúlt 35 év során egyetlen alkalommal sem, amikor kormányon voltak. Hozzátette, „eddig nem láttuk a teljes képet, de ez olyan tárca, ahonnan rálátása nyílik az embernek az egészre. Az egészre való rálátás pedig teljesen új mozgásteret jelent számunkra. Emellett a miniszterelnök-helyettes politikai tisztséget is megszereztük a tárgyalásokon”. 

Arra a kérdésre, hogy miként válhat a magyar közösség javára, hogy az RMDSZ két tárcát is megszerzett, Kelemen Hunor azt felelte, a fejlesztési és közigazgatási önkormányzati minisztériumhoz tartozik az összes olyan jelentős fejlesztés, amelynek nagyobb része európai uniós alapokból, kisebb része pedig a román költségvetésből a következő években elindítható. Hangsúlyozta, hogy a már megkezdett beruházások is folytathatók, és ezeken keresztül segíteni tudják a magyar közösséget is. 

Kelemen itt kiemelte, „korábban láttuk, hogy 

Ezért tettem egy csomagba ezt a két tárcát a tárgyalásokon”. 

Ugyanakkor az RMDSZ elnöke ismertette, hogy azzal kellett szembesülniük, hogy „2023 szeptemberétől 2024 novemberéig elfogadtak 94 olyan új nagy fejlesztést, amelyek csak az általuk vezetett önkormányzatokat érintették, bennünket teljesen kihagyták belőle”. Mint kiderült, ezek között vannak igen komoly volumenű beruházások uszodák, sportcsarnokok, új iskolák, kórházak és vannak kisebbek is például a kultúrházak renoválása. 

Tavaszig is elhúzódhat az elnökválasztási procedúra

A portál arra is kíváncsi volt, hogy látszik-e már kiút abból „az áldatlan állapotból”, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette 2024 végén az elnökválasztást. Kelemen Hunor itt felidézte, arra kérte a koalíciót is, hogy 

 Március 23-án vagy 30-án lehet majd az első forduló, így a másodikat április 7-én vagy 14-én lehet tartani – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet.

Hozzáfűzte, Bízik benne, hogy napokon belül megszületik a kormányhatározat a lehetséges dátumok valamelyikéről. „Ezt le kell zárni a húsvéti ünnepek előtt, mert nagyon nagy a társadalomban a feszültség, nem szabad ezt fokozni.

– szögezte le.

Kitért arra is, hogy Crin Antonescu személyében próbálnak jelöltet állítani. Ezt a választások érvénytelenítését követően ő maga javasoltam elsők között. A pártelnök úgy vélte, a koalíciós pártok elnökei közül egyiknek sem kellene indulnia.

Mi várható a magyar-román kapcsolatok tekintetében?

A beszélgetés végén arra is igyekezett választ adni, hogy a magyar-román kapcsolatok tekintetében milyen korszak várható. Kelemen Hunor megjegyezte, fontos üzenete van a schengeni csatlakozásnak. „Orbán Viktor ezt jó ideje megígérte, a magyar elnökség napirenden tartotta, az osztrákok és a hollandok meggyőzésében is szerepet vállalt. Másrészt kiválóak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is”.

Beszélt arról is, hogy „időről-időre napvilágot látnak buta vagy tudományosnak tűnő köntösbe csomagolt »magyarveszélyt« vizionáló írások, amelyek azt hangoztatják, hogy a magyarok mindig is revizionisták voltak. A háborús pszichózis felszínre hozta az előítéleteket, de alapvetően 

 – mutatott rá a politikus.

Végül az is elhangzott, hogy az elmúlt néhány esztendőben komoly előrelépés történt, új perspektívák nyíltak, a miniszterelnökök rendszeresen találkoznak, kormányzati szinten a szaktárcák között is „kiváló a kommunikáció”. 

 – tekintett előre Kelemen Hunor.

Nyitókép: Mandiner / Mátrai Dávid

***