Közeleg a Putyin-Trump találkozó: Európa utolsó megmaradt fegyvere a könyörgés

Utolsó pillanatban szervezett találkozók, sebtében kiadott közlemények és végeláthatatlan telefonhívások. Az EU mindent megpróbál, hogy legalább minimálisan képbe kerülhessen, és beleszólhasson a pénteki Trump-Putyin találkozó alakulásába. Miután világossá vált, hogy az EU képviseletében várhatóan senki sem lesz jelen a találkozón – hacsak nem az utolsó pillanatban a résztvevők máshogy döntenek, de erre még a legoptimistább szakértők sem látnak sok esélyt –, az uniós vezetés most azért kampányol, hogy 

vagy legalább tanácsokat adhassanak az USA-nak a felkészülésben, és érvényre juttassák Trumpnál a saját álláspontjukat. Teszik mindezt egyre reménytelenebbül és egyre kétségbeesetten.

 – ezzel a címmel hozott le a CNN egy cikket augusztus 10-én, amelyben azt taglalja: jogosak az európaiak aggodalmai, a nagyhatalmak vezetői ugyanis csupán információ morzsákat szór oda Európának a két ország közötti tárgyalásokról, és homályos, olykor ellentmondásos kijelentéseket tesznek a háborút lezáró békével, és az azt követő területi rendezésekkel kapcsolatban.

Se Trump, se Putyin nem nyugtatta meg az európaiakat eddigi kijelentéseivel

Donald Trump újságírók kérdésére úgy nyilatkozott, a pénteki tárgyaláson az lesz a célja, hogy lezárja a konfliktust.

 – állította. Az ígéret azonban nem nyugtatta meg az európai vezetőket, akik a legrosszabbtól tartanak: Putyin szétverheti a transzatlanti szövetséget, és Trumppal egyezkedve megszerez minden területet Ukrajnából, „amire csak vágyott”.

A CNN szerint az európaiak félelme jogos lehet abból a szempontból, hogy Moszkva eddig nagyon szűkszavúan nyilatkozott saját békefeltételeiről, és az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff sem mondott semmit a múlt szerdai találkozó óta.

Egyedül Donald Trump osztott meg az újságírókkal pár részéletet a találkozó után, de ő is meglehetősen ködösen nyilatkozott.

 – mondta sejtelmesen. Ez utóbbi kijelentést kétkedve fogadták az európai vezetők, akik úgy látják, „nincs olyan végkimenetel, ami mindkét félnek jó”. Brüsszelben ugyanis az ukrán álláspontot hangoztatják, miszerint szó sem lehet semmiféle területi engedményekről. Így viszont nehéz alkudozni.

A pénteki találkozó híre óta pedig az európai vezetők lázasan próbálják kiszedni Donald Trump elnökből, és JD Vance alelnökből, mire készül az USA Putyinnal szemben, és igyekeznek minél jobban befolyásolni az amerikaiak álláspontját. 

Hiába nincs olyan pozícióban, az EU elkezdte diktálni a feltételeit

Zelenszkij elnök, aki egyelőre úgy tűnik, szintén nem kapott meghívót a találkozóra, továbbra sem akar hallani területi engedményekről, és a kimaradás miatti aggodalmait újabb és újabb fenyegetésekkel próbálja palástolni. Hasonló akcióba kezdtek az uniós intézmények, valamint több európai ország vezetői, akik last minute találkozókat szerveznek, nyilatkozatokat adnak ki, és állásfoglalásokat tesznek, miközben kétségbeesetten próbálnak biztosítékot szerezni arra: Amerika velük van.

Kaja Kallas vasárnap bejelentette, hétfőre online értekezletre hívták össze az uniós külügyminisztereket, hogy megvitassák a következő lépéseket a közelgő Putyin-Trump találkozó kapcsán.

A találkozó előtt Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Finnország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben figyelmeztették a tárgyaló feleket, hogy „az ukrajnai békéről nem lehet Ukrajna bevonása nélkül dönteni”.

A külügyminiszteri találkozó után pedig 26 uniós tagállam vezetője aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyben többek között felszólítják Trump elnököt, hogy ne feledje, „az ukrán népnek joga van dönteni a saját sorsáról”, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását sürgetik. 

és egy kedd reggeli Facebook-bejegyzésben meg is indokolta a döntését.

„A nyilatkozat feltételeket próbál szabni egy olyan tárgyalásnak, amelyre az EU vezetőit meg sem hívták. Már önmagában is szomorú, hogy az EU partvonalra szorult. Ennél csak az lenne rosszabb, ha még utasításokat is osztogatnánk a kispadról” – írja a miniszterelnök, aki szerint az EU vezetői részéről az lenne az egyetlen észszerű lépés, ha összehívnának egy EU-Oroszország csúcstalálkozót.

Orbán Viktor lapunknak kifejtette, azért sem támogatta az Európai Unió közös nyilatkozatát, mert Európa „szánalmasnak és gyengének” tűnik attól, hogy a partvonalról szemlélve próbál beleszólni egy olyan ügybe, amit neki kellett volna megoldania.

Az európai reakciók külön-külön sem túl bíztatók

A közös uniós intézkedések mellett több vezető külön-külön is akcióba kezdett.

Friedrich Merz német kancellár augusztus 13-ra videókonferenciát tervez Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint más európai vezetőkkel az ukrajnai rendezésről. Az amerikai elnökkel és alelnökkel tervezett tanácskozás előtt szeretne egyeztetni Zelenszkij, valamint Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Finnország vezetőinek társaságában. Ehhez a megbeszéléshez Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár is csatlakozik

Kaja Kallas, az európai bizottság alelnöke szintén megtesz minden tőle telhetőt, hogy megpróbálja eljuttatni az amerikaiakhoz az EU álláspontját. A külügyminiszterek összehívásán túl nyíltan megfogalmazta, mit gondol a pénteki tárgyalásról, és az orosz fél szándékairól:

„Nyilvánvaló, hogy Putyin szeretne egy közös képet csinálni a világ legbefolyásosabb emberével, Donald Trumppal, és valószínűleg megpróbálja rávenni, hogy halassza el a szankciókat. Ez lehet, hogy sikerülni is fog neki” – vélekedett, majd a bókot követően azt a kérdést tette fel az amerikai elnöknek címezve, hogy 

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke a napokban Telegram-oldalán felvetette, hogy „az európai politikusok akadályozni próbálják az Egyesült Államokat abban, hogy megoldja az Ukrajnában zajló konfliktust”, ami újabb aggodalomra adhat okot az európai vezetők körében, hiszen ezzel az elmélettel Putyin is szembesítheti pénteken Trumpot, aki ki tudja, hogyan reagál majd rá.

Európa tehát nehéz helyzetben van, amit a CNN szerzője annak tud be, hogy az elmúlt évek alatt az unió nem tudott kialakítani egy saját, az USA-tól független identitást.

Ennek köszönhető, hogy Európa most ott tart, hogy 

 – írja a lap.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***