Bajban Németország: a választások tisztasága a tét

A NATO főtitkára nemrégiben arról értekezett, hogy az észak-atlanti szervezet védelmi képességei nem elegendőek tagjai és az európai kontinens megvédése szempontjából. A közvélemény egyre többször és egyre változatosabb formában szembesül állami és nemzetközi szervezetek vezetőinek disztópikus forgatókönyveivel. Ezek a nyilatkozatok, megszólalások az érdemi kiútkeresés helyett legtöbbször az ő politikai pozícióik megerősítését szolgálják. A közösséget érintő veszélyforrások ilyesfajta megnevezése visszatetsző – ugyanis éppen ezeknek a magas rangú vezetőknek lenne a feladata a külső és belső fenyegetések elleni hatékony védelem kiépítése. 

Háborús vészharangok

Svédországban ingyenesen osztogatott füzetekben tanítják a lakosságot arra, mit kellene tennie, ha kitörne egy háború. A szomszédos Finnországban rendszeresen tartanak polgári védelemmel kapcsolatos gyakorlatokat, és tájékoztató anyagokat is készítenek a lakosság számára: hogyan viselkedjenek légitámadás, kiberfenyegetés vagy energiaellátási válság esetén. Észtország is igyekszik komoly fenyegetésként bemutatni az orosz agresszió lehetőségét. A lakosságnak szóló tájékoztatás háborús konfliktusra és hibrid fenyegetésekre egyaránt felkészíti az embereket, külön hangsúlyt helyezve a polgárok személyes felelősségére. 

A háborús konfliktus megelőzésének szempontja azonban nem merült fel a balti országban.

Választási vészhelyzet

Hasonló megfélemlítő taktikákat tapasztalhatunk belpolitikai téren is a közhatalmi szervektől: a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) külső beavatkozás veszélyére figyelmeztetett a február 23-ára tervezett németországi előrehozott parlamenti választások kapcsán. A BfV közleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy külföldi szereplők, különösen Oroszország próbálja megzavarni a választási folyamatot, és hamis információkat terjesztenek a választók manipulálása érdekében, ami alááshatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat. 

A német aggodalom mögött felsejlenek a romániai elnökválasztás első fordulójában tapasztalt anomáliák, amelyek miatt a román alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt. Most mindenesetre a fősodratú német közvélemény a megnövekedett orosz kém- és szabotázstevékenységtől rémüldözik, és a potenciális fenyegetéseket német precizitással sorolják fel, beleértve a dezinformációs kampányokat, kibertámadásokat és szabotázs-akciókat, amelyek célja a választások befolyásolása és Oroszország számára kedvező eredmény elérése. 

Felmerül a kérdés, hogy vajon nem az ássa-e alá mindennél jobban a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, ha a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a német állam nem tudja garantálni a választások tisztaságát. Ahelyett viszont, hogy ezt megakadályoznák vagy visszavernék, lebegtetik a lehetőségét, hogy aztán (ahogy Romániában történt) utólag eldöntsék, elfogadható-e a választási eredmény, vagy újra kell próbálkozni.

A nyitókép illusztráció. Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP