A szankciók működnek: online cenzúrában már lekörözte Oroszországot az Európai Unió

Nyitókép: Getty Images / rob dobi

Meglepő kijelentést tett Pavel Durov a Telegram nevű alkalmazás alapítója – írta a Magyar Nemzet. Durov szerint az orosz felhasználók nagyobb szabadságot élveznek a platformon, mint európai társaik. Durov a Telegram-csatornáján közzétett üzenetben azt is hozzátette, bizonyos orosz médiacsatornák elérhetőségét korlátozták az Európai Unióban szemben Oroszországgal, ahol  az összes nyugati médiához tartozó Telegram-csatorna szabadon elérhető maradt. 

– írta Durov saját Telegram-csatornáján.

A Magyar Nemzet emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban több orosz hírügynökség, köztük a RIA Novosti és az Izvesztyija is jelezte, hogy Telegram-csatornáikat blokkolták az EU területén. A felhasználók egy üzenetet látnak, miszerint ezek a csatornák megsértették a helyi törvényeket. Az Európai Unió Tanácsa májusban tiltott be több orosz médiumot is, mivel Brüsszel szerint „háborús propagandát” terjesztenek.

Az EU-s döntéshozók azzal indokolták a lépést, hogy Oroszország „szisztematikus nemzetközi kampányt folytat a média és az információ manipulálására, a beavatkozásra és a tények súlyos eltorzítására”. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az intézkedés nem akadályozza meg a médiaorgánumok munkatársait abban, hogy az EU-ban tevékenykedjenek, kivéve a műsorszórást.

Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy a nyugati szankciókat törvénytelennek tartja, és tagadja a médiával való manipuláció vádját. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az orosz médiacsatornák blokkolása „az információs tér kompromisszummentes megtisztítása”, amelynek hátterében Washington áll, hogy elzárja a „kényelmetlen információk” forrásait.

A Magyar Nemzet szerint Durov bejegyzése jól rávilágít arra a kettősségre, hogy  az EU igyekszik megvédeni polgárait a feltételezett „dezinformációtól és propagandától”, másrészt ezek az intézkedések könnyen a szólásszabadság korlátozásaként is értelmezhetők.

Az EU lépései a dezinformáció elleni küzdelem jegyében születtek, de felvetik a kérdést: hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a káros tartalmak elleni védelem között? Ez a dilemma várhatóan a jövőben is központi téma marad a digitális szabályozás terén – írta a lap. 

***