A Faktum tényellenőrző portál az új választási kampány egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentésének várható politikai és gazdasági következményeit vizsgálta.
Február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németországban, miután Olaf Scholz kancellár menesztette a pénzügyminisztert, ami a koalíció összeomlásához és egy sikertelen bizalmi szavazáshoz vezetett.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor frappáns üzenettel reagált rá, hogy a német parlament elfogadott egy indítványt a migrációs szabályok szigorítására. Tette mindezt azután, hogy egy elutasított menedékkérő halálos támadást követett el. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban az X-en reagált, annyit írt: „Jó reggelt, Németország! Üdv a klubban!” Ismert, a CDU vezetője, Friedrich Merz nem volt hajlandó elutasítani a szélsőjobboldali AfD támogatását a szavazás biztosítása érdekében.
A Faktum tényellenőrző oldal vizsgálta az új választási kampány egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentésének várható politikai és gazdasági következményeit. Ugyanis az AfD elnöke, Alice Weidel a kampányában kilátásba helyezte egy népszavazás lehetőségét a német EU-tagságról.
Ha a reform nem lehetséges, ha nem sikerül újjáépíteni az uniós tagállamok szuverenitását, akkor hagynunk kell az embereket dönteni, ahogy Nagy-Britanniában is tették
– jelentette ki Weidel, ezzel nyíltan felvetve az úgynevezett „Dexit” lehetőségét.
Németország mindig is kulcsszereplője volt az európai egységfolyamatnak. A második világháború utáni integrációs törekvések egyik fő mozgatórugója a német-francia tengely helyreállítása volt. A német államszervezeti modell, amely a tartományok jelentős önállóságára épít, már korábban is hozzájárult ahhoz, hogy az unió döntéshozatalába beépüljön a szubszidiaritás elve.
A Maastrichti Szerződésbe 1992-ben bekerült alapelv szerint a döntéseket azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol azok a leghatékonyabban kezelhetők. Ez a decentralizációs szemlélet mindig is jelen volt Németország politikai gondolkodásában, és az AfD most ennek egy radikális értelmezésével kampányol.
Ezt is ajánljuk a témában
Erősödik az AfD, „polgári többség” alakult ki a Bundestagban, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója a Mandinernek.
A német gazdaság egyik legnagyobb előnye, hogy az egységes piac részeként élvezi a négy szabadságot: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. 2023-ban Németország GDP-jének 110%-át a kereskedelem tette ki, és a világ harmadik legnagyobb importőre volt. Exportjának legnagyobb hányadát a gépjárműipar (17,2%), a gépek (14,3%) és a vegyipari termékek (9,0%) adták.
A kereskedelmi többlet évek óta stabilan a GDP 2-3%-át tette ki más EU-tagállamokkal szemben, míg az unión kívüli partnerekkel folytatott kereskedelem ennél kiszámíthatatlanabbnak bizonyult. Az AfD által felvetett EU-ból való kilépés így komoly gazdasági kockázatokat hordozna.
Miközben gazdasági szempontból a német EU-tagság egyértelmű előnyökkel jár, az AfD kilépési ígérete inkább politikai kommunikációs stratégia, mint reális szakpolitikai cél. A politikatudományi kategóriák szerint az AfD által képviselt álláspont nacionalista-populista üzenetként értelmezhető, amely az „elit” és az „EU-s bürokrata elit” ellenében a „népakarat” elsőbbségét hangsúlyozza.
Weidel és pártja az európai közéleti diskurzus egyik legmegosztóbb ügyét, a Brexitet használja példaként:
Ha a reform nem lehetséges, ha nem sikerül újjáépíteni az uniós tagállamok szuverenitását, akkor hagynunk kell az embereket dönteni, ahogy Nagy-Britanniában is tették.”
Az AfD így a „Dexit” fogalmát egyfajta politikai márkává formálja, amely saját választói bázisát mobilizálja. A német társadalom EU-hoz való viszonyáról a legutóbbi reprezentatív felmérés 2023-ban készült, amely szerint tízből négy ember több önállóságot várna az unión belül.
A január 23-án publikált Insa-felmérés szerint a pártversenyben továbbra is a CDU-CSU szövetség vezet, de az AfD stabil második helyen áll. Az alsóházi mandátumok várható eloszlása alapján a nagyobb pártok, köztük a CDU-CSU és a szociáldemokraták elzárkóznak az AfD-vel való együttműködéstől, így a radikális párt kormányra kerülésének esélye jelenleg csekély.
A választási kampány során a politikai szereplők közötti népszerűségi verseny is kiélezett. Az Insa-felmérés szerint, ha a német kancellárt közvetlenül választanák, a CDU vezetője, Friedrich Merz 23%-ot érne el, míg Alice Weidel 22%-kal követi. Olaf Scholz jelenlegi kancellár támogatottsága eközben 16%-ra csökkent.
Weidel népszerűsége részben annak köszönhető, hogy olyan, a német politikában tabunak számító témákat emel napirendre, mint az illegális bevándorlás vagy az orosz-ukrán háború lehetséges lezárása. Az AfD így sok szavazó számára a hagyományos politikai elit elleni tiltakozás eszközévé vált.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt kancellár szerint a CDU megszegte ígéretét, amikor az AfD szavazataival biztosította egy bevándorlásellenes javaslat elfogadását.
A február 23-i választások adnak majd választ arra, hogy a német társadalom mennyire nyitott a radikális változtatásokra és az EU-ból való kilépés gondolatára. Bár az AfD stabil támogatottsággal rendelkezik, a többi párt elhatárolódása miatt kormányra kerülésének esélye alacsony.
Az EU-ból való kilépés ígérete és az AfD kampányának egyéb radikális elemei azonban biztosan továbbra is heves viták tárgyát képezik majd a német és az európai politikában. A következő hetekben kiderül, hogy a populista narratíva mekkora társadalmi fogadókészségre talál Németországban – és milyen irányba mozdul el az ország politikai jövője.
Ezt is ajánljuk a témában
Az állam döntéseinek helyességébe vetett mély hitet megkérdőjelezni tabunak számít Németországban.
Nyitókép: HALIL SAGIRKAYA / ANADOLU / Anadolu via AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Az orvosság pedig a szavazók akaratának felismerése: a polgárok egy konzervatív, CDU–CSU–AfD összetételű koalíciót szeretnének. Boris Kálnoky írása.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
Nem hagyjuk szó nélkül! De itt lenne az ideje, hogy az RMDSZ, a magyar kormány és minden jószándékú magyar ember kiálljon a rendház védelmében!
Orosz dróntámadások, ballisztikus és cirkálórakéta-csapások, valamint irányított légibombák szedik áldozataikat, brutálisak az ukrán polgári veszteségek.
