Célegyenesben az orosz elnökválasztás: Putyin mellett még őket érdemes figyelni

Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP

***

Oroszországban 2024. március 15. és 17. között tartanak elnökválasztást. Ez lesz a nyolcadik elnökválasztás az országban a Szovjetunió megszűnése óta. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, akkor pontosan három héttel később, 2024. április 7-én második fordulót tartanak, erre azonban kicsi az esély. A győztest a tervek szerint 2024. május 7-én iktatják majd be.

A 71 éves Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök várhatóan könnyedén győzelmet arat, és újabb hatéves mandátumot nyer. A közvélemény-kutatások szerint az oroszok többsége támogatja őt, és az ezekből kiolvasható narratíva szerint olyan kemény vezetőnek tartják, akire szükség van ahhoz, hogy szembeszálljon a Nyugattal. A közvélemény-kutatások szerint Putyin népszerűsége 60 és 75 százalék között mozog.

Putyin folytatná a megkezdett utat

Putyint 1999 december 31-én Borisz Jelcin nevezte ki megbízott elnökké. Ezt követően 2000-2008 között két négyéves megbízatást töltött be, majd 2008 és 2012 között miniszterelnök lett. Az elnöki ciklus hat évre való meghosszabbítása után 2012-ben, majd 2018-ban ismét visszatért az elnöki székbe. 2020-ban az alkotmány módosításával lehetővé tette saját magának, hogy 2024-től újabb két hatéves cikluson keresztül tölthesse be az elnöki tisztséget. Ez azt jelenti, hogy 2036-ig maradhat hatalmon. Putyin a kampányának a középpontjába Oroszország fejlődését helyezte; az elmúlt hetekben sorra járta az elkészült infrastrukturális létesítményeket, valamint hangsúlyozta azokat a technológiai vívmányokat, amelyek orosz fejlesztésűek, mind a civil, mind a katonai szférában. 

A választás előtti csütörtöki videóüzenetében az elnök arról beszélt, hogy Oroszországnak saját elképzelése van a jövőről, emiatt fontos, hogy az ország ne térjen le a kitaposott ösvényről. „Megvan a saját véleményünk arról, hogyan és milyen országot kell építeni, milyen terveket kell megvalósítani. És ma kritikusan fontos, hogy ne térjünk le erről az útról, és a felvázolt nagyszabású célokat elérjük.

– mondta. Az orosz elnök hozzátette, hogy a polgárok már megmutatták, hogy képesek összefogni a szabadság, a szuverenitás és a biztonság védelmében. „Már bebizonyítottuk, hogy tudjuk, hogyan kell együtt lenni, megvédve Oroszország szabadságát, szuverenitását és biztonságát, megvédve értékeinket, hagyományainkat, történelmünket és kultúránkat, a lelkiismeret és az igazság, az igazságosság szerint cselekedve” – fogalmazott Putyin.

Kik indulnak még?

Nyikolaj Haritonov, az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának 75 éves tagja, távol-keleti és sarkköri régiók fejlesztéséért felelős bizottságának elnöke. Haritonov a Kommunista Párt hivatalos jelöltje, amelynek jelöltjei 2000. óta minden választáson második helyen – messze lemaradva – végeztek Putyin mögött. A szibériai származású Haritonov már 2004-ben is indult, és akkor a szavazatok 13,8 százalékát szerezte meg  Putyin 71,9 százalékával szemben. A mostani felmérések szerint az oroszok mintegy 4-6 százaléka hajlandó rá szavazni. Haritonov támogatja a „különleges katonai műveletet” Ukrajnában, de a múltban ellenezte a kormányzó Egységes Oroszország párt egyes belpolitikai lépéseit. Élvezi Gennagyij Zjuganov, a 79 éves veterán kommunista pártvezető támogatását is.

Az 56 éves Leonyid Szluckij, az Állami Duma vezető tagja,  az alsóház külügyi bizottságának elnöke, az ultranacionalista Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője. Vlagyimir Zsirinovszkij 2022-ben halálát követően lett a párt vezetője. Szluckij, aki rendszeres szereplője az állami televíziónak, ahol nyugatellenes nézeteit hangoztatja, a „Zsirinovszkij tovább él” szlogennel kampányolva igyekszik kihasználni néhai elődje népszerűségét az oroszok körében. A kutatások szerint legfeljebb az oroszok mintegy 3 százaléka kész rá szavazni. Szluckij kampányában beszélt arról, hogy Oroszországnak meg kell nyernie az ukrajnai háborút, és hogy fontos az élelmiszerárak alacsonyan tartása, továbbá azzal is kampányolt, hogy csökkenteni kell az országban a regionális különbségeket, és támadta a közigazgatást is, amiért hamis képet fest az országban uralkodó körülményekről. 

Vlagyiszlav Davankov, a  parlament alsóházának, az Állami Dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója, amelyet édesapja, egy üzletember segített létrehozni 2020-ban. A 40 éves Davankov a legfiatalabb bejegyzett jelölt, és több állami kitüntetést is kapott Putyintól. Kampányában azt mondta, nem fogja bírálni politikai ellenfeleit. Fő kampányszlogenjei: „Igen a változásokra!” és „Új emberek ideje!”. Davankov úgy próbálta magát pozicionálni, mint aki ellenzi az emberek személyes szabadságának túlzott korlátozását, és mint aki liberálisabb.

Anélkül, hogy Ukrajnát név szerint megemlítette volna, azt mondta, hogy a „béke és a tárgyalások” híve. Davankon a kutatások szerint 5 százalékos eredményre számíthat.

Akik kimaradnak 

A 60 éves Borisz Nagyezsgyin hosszú ideig háborúellenes kampányt folytatott, de a Központi Választási Bizottság (CVK) februárban kizárta őt az indulók közül adminisztrációs hibára hivatkozva. Nagyezsgyin hevesen bírálta, és „végzetes hibának” nevezte az ukrajnai „különleges katonai műveletet”. A CVK hivatalosan azzal indokolta a politikus kizárását, hogy hibákat talált azáltal, valamint a szövetségesei által összegyűjtött aláírásokban, a hivatal szerint többek között elhunyt emberek aláírásait is megtalálták a listán. A bizottság szerint Nagyezsgyin ezért nem tudta összegyűjteni a jelöltséghez szükséges 100 ezer hitelesített aláírást. Nagyezsgyin megtámadta kizárását a Legfelsőbb Bíróságon, a testület ugyanakkor elutasított azt. Kizárást megelőzően a közvéleménykutatók 6-7 százalékos népszerűséget mértek Nagyezsgyinnek. 

A 40 éves Jekatyerina Duncova korábbi televíziós újságíró szintén elnökjelöltként indult volna, kampányában az ukrajnai konfliktus befejezését, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. A választási tisztviselők decemberben kizárták a jelöltet, mivel állításuk szerint számos jogsértést állapítottak meg a pályázatát alátámasztó dokumentumokban. A döntés megtámadására tett kísérletei sikertelenek voltak.

Mivel az említett jelöltek közül Davankov az egyetlen, aki békepártibb álláspontot képvisel, mint Putyin ezért nem elképzelhetetlen, hogy végül a kizárt jelöltek őt biztosítják a támogatásukról.

***