Újabb pikáns részletek láttak napvilágot az orosz elnök nagyinterjújából.
Nyitókép: Képkocka/tuckercarlson.com
Mint ismert, választás előtti nagyinterjút adott az orosz köztévének Vlagyimir Putyin orosz elnök. A nyugati sajtó érzékenységeire való tekintettel a legnagyobb publicitást az atomfegyverekkel kapcsolatos megjegyzései kapták – de az északi NATO-bővítés és az ukrajnai béketárgyalások lehetősége kapcsán is mondott újdonságokat.
Putyin Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – Finnországot külön kiemelve – elmondta: Oroszországnak ezekkel az országokkal jó, stabil kapcsolatai voltak, és meglátása szerint többet nyertek volna a svédek és a finnek azon, ha megtartották volna semlegességüket. „Ez abszolút értelmetlen lépés a nemzeti érdekeik képviselete szempontjából” – vélekedett az orosz elnök. Ugyanakkor elmondta, hogyan bünteti meg Finnországot a NATO-csatlakozásért Oroszország:
Eddig nem voltak ott katonáink, most lesznek. Nem voltak ott csapásmérő eszközeink, most odakerülnek. De minek?
Hiszen a gazdsaági kapcsolataink olyan jók voltak.” Az elnök visszaemlékezett arra is, hogy Oroszország sokat vásárolt Finnországtól és Svédországtól, s nekik sem lesz jó, hogy ez megváltozik. „Sok termékükkel más piacon nincs oly nagy szükség rájuk. A mieink meg nem kapják meg őket. Nem is értem.”
Hosszan beszélt az ukrajnai béketárgyalások feltételeiről is. Visszaidézte: a háború első szakaszában az isztambuli béketárgyalásokon „vaskos dossziéban egyeztünk meg az ellenoldali béketárgyalókkal”, melyet ukrán részről a Nép Szolgája kormánypárt parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija hagyta jóvá. Arahamija aztán világossá tette ország-világ előtt, hogy ezt a dossziét végül csak azért nem írták alá, mert jött Boris Johnson brit miniszterelnök, és lebeszélte róla őket.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-tagságról való lemondás volt az orosz elnök egyetlen békefeltétele – vallotta be Zelenszkij frakcióvezetője, aki azt is elkotyogta, ki parancsolta meg nekik, hogy mégse kössenek békét.
Ezzel a tapasztalattal felvértezve szerinte
Oroszország csak olyan tárgyalásokra kész, amelyek „nem valamiféle pszichoaktív szerek beszedése utáni kívánalmakra alapulnak, hanem azokra a reáliákra, amelyek, ahogy ilyenkor mondani szokás, a terepen előálltak”.
Ez tehát az első feltétel – magyarul annyit jelent, hogy Putyin alapvetően szeretné megtartani az orosz hadsereg által elfoglalt és valóban ellenőrzött területek zömét.
A második feltétel kapcsán Putyin elmondta: Oroszországot már nagyon sokszor becsapta a Nyugat, megígérték, hogy nem bővítik a NATO-t keletre, aztán mégis bővítették, megígérték, hogy az ukrajnai belső konfliktust békés úton rendezik, aztán – Putyin értékelésében – három európai külügyminiszter kijevi látogatása után egy nappal puccs történt. Megígérték a minszki egyezmények betartását is, aztán nyilvánosan beismerték, hogy sosem tervezték azokat betartani.
Sok mindent ígértek nekünk, ezért egyedül az ígéretek kevesek lesznek. Most csak azért tárgyalni, mert kifogytak a támogatókból, részünkről, mondhatni, nevetséges.”
A második feltétel tehát orosz részről az, hogy a tárgyalás „ne szünet legyen, melyet az ellenfél az újrafelfegyverkezés érdekében tartana, hanem valódi tárgyalás, benne garanciákkal az Orosz Föderáció biztonságára nézve”. Putyin jelezte: nem érdemes átverésekkel próbálkozni, ismerik azokat a mézesmadzagokat, melyeket Oroszország előtt elhúznának. Leszögezte: „minden vitát, így ezt a vitát, ezt a konfliktust is békés úton szeretnénk rendezni”, de erre csakis akkor van lehetőség, ha Oroszország biztonsági garanciákat kap.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
Reagáltak arra, hogy Washington bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen állnak egy ilyen forgatókönyvre.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
