Újabb pikáns részletek láttak napvilágot az orosz elnök nagyinterjújából.
Nyitókép: Képkocka/tuckercarlson.com
Mint ismert, választás előtti nagyinterjút adott az orosz köztévének Vlagyimir Putyin orosz elnök. A nyugati sajtó érzékenységeire való tekintettel a legnagyobb publicitást az atomfegyverekkel kapcsolatos megjegyzései kapták – de az északi NATO-bővítés és az ukrajnai béketárgyalások lehetősége kapcsán is mondott újdonságokat.
Putyin Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – Finnországot külön kiemelve – elmondta: Oroszországnak ezekkel az országokkal jó, stabil kapcsolatai voltak, és meglátása szerint többet nyertek volna a svédek és a finnek azon, ha megtartották volna semlegességüket. „Ez abszolút értelmetlen lépés a nemzeti érdekeik képviselete szempontjából” – vélekedett az orosz elnök. Ugyanakkor elmondta, hogyan bünteti meg Finnországot a NATO-csatlakozásért Oroszország:
Eddig nem voltak ott katonáink, most lesznek. Nem voltak ott csapásmérő eszközeink, most odakerülnek. De minek?
Hiszen a gazdsaági kapcsolataink olyan jók voltak.” Az elnök visszaemlékezett arra is, hogy Oroszország sokat vásárolt Finnországtól és Svédországtól, s nekik sem lesz jó, hogy ez megváltozik. „Sok termékükkel más piacon nincs oly nagy szükség rájuk. A mieink meg nem kapják meg őket. Nem is értem.”
Hosszan beszélt az ukrajnai béketárgyalások feltételeiről is. Visszaidézte: a háború első szakaszában az isztambuli béketárgyalásokon „vaskos dossziéban egyeztünk meg az ellenoldali béketárgyalókkal”, melyet ukrán részről a Nép Szolgája kormánypárt parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija hagyta jóvá. Arahamija aztán világossá tette ország-világ előtt, hogy ezt a dossziét végül csak azért nem írták alá, mert jött Boris Johnson brit miniszterelnök, és lebeszélte róla őket.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-tagságról való lemondás volt az orosz elnök egyetlen békefeltétele – vallotta be Zelenszkij frakcióvezetője, aki azt is elkotyogta, ki parancsolta meg nekik, hogy mégse kössenek békét.
Ezzel a tapasztalattal felvértezve szerinte
Oroszország csak olyan tárgyalásokra kész, amelyek „nem valamiféle pszichoaktív szerek beszedése utáni kívánalmakra alapulnak, hanem azokra a reáliákra, amelyek, ahogy ilyenkor mondani szokás, a terepen előálltak”.
Ez tehát az első feltétel – magyarul annyit jelent, hogy Putyin alapvetően szeretné megtartani az orosz hadsereg által elfoglalt és valóban ellenőrzött területek zömét.
A második feltétel kapcsán Putyin elmondta: Oroszországot már nagyon sokszor becsapta a Nyugat, megígérték, hogy nem bővítik a NATO-t keletre, aztán mégis bővítették, megígérték, hogy az ukrajnai belső konfliktust békés úton rendezik, aztán – Putyin értékelésében – három európai külügyminiszter kijevi látogatása után egy nappal puccs történt. Megígérték a minszki egyezmények betartását is, aztán nyilvánosan beismerték, hogy sosem tervezték azokat betartani.
Sok mindent ígértek nekünk, ezért egyedül az ígéretek kevesek lesznek. Most csak azért tárgyalni, mert kifogytak a támogatókból, részünkről, mondhatni, nevetséges.”
A második feltétel tehát orosz részről az, hogy a tárgyalás „ne szünet legyen, melyet az ellenfél az újrafelfegyverkezés érdekében tartana, hanem valódi tárgyalás, benne garanciákkal az Orosz Föderáció biztonságára nézve”. Putyin jelezte: nem érdemes átverésekkel próbálkozni, ismerik azokat a mézesmadzagokat, melyeket Oroszország előtt elhúznának. Leszögezte: „minden vitát, így ezt a vitát, ezt a konfliktust is békés úton szeretnénk rendezni”, de erre csakis akkor van lehetőség, ha Oroszország biztonsági garanciákat kap.
Úgy tűnik, hatékony az orosz stratégia.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a legutóbbi ukrán dróntámadás bekerül majd a hadtörténeti könyvekbe.
Az amerikai elnöknek az Oroszország elleni szankciókról is határozott véleménye van.
Trump békét ígér, Brüsszel háborút finanszíroz, Putyin pedig lendületben van – az ukrajnai konfliktus a geopolitikai játszmák kereszttüzébe került.
Ukrajna már kétszer is támadást intézett az objektum ellen, most pedig azt állítják, hogy sikerült megrongálni a víz alatti pilléreket.
A védelemért felelős uniós biztos Hágában kijelentette, „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem fogunk békét elérni”.
Több mint 400-an írták már alá azt a petíciót, amelyben azt követelik, hogy ne Csíkszeredán, hanem Parajdon épüljön fel a Drakula-park.
A mi feladatunk az, hogy visszatereljük Európát eredeti küldetéséhez.
