Visszavonta a hadiállapotot a dél-koreai elnök, de a bukását nem kerülheti el

Nyitókép: A Demokrata Párt tömegtüntetése a hadiállapot bevezetése ellen Szöulban 2024. december 4-én  /  fotó: Jung Yeon-je / AFP

Kellemetlen helyzetbe hozta magát Jun Sog Jol a keddi döntésével: a szöuli parlament napokon belül impeachment (alkotmányos felelősségre vonás) eljárást indíthat ellene, amelynek rosszabbik kimenetele az alkotmánybíróságon az lehet, hogy leváltják hivatalából. 

A 300 tagú nemzetgyűlésben kétharmados többség kell a szavazáskor, vagyis legalább 200 képviselőnek kell az elnök ellen voksolnia, hogy a törvényhozás azt kérje az alkotmánybíróságtól, hogy vonja meg tőle a bizalmat. Erre megvan az esély, hiszen a kormánypárti képviselőkön túl sok ellenzéki is nemtetszésének adott hangot az elnök lépését illetően. (Az államfő az egyik, a kormányzat a másik versengő két nagy párt egyikéhez tartozik.)

Amint a bizalmi szavazásról szóló törvényjavaslat a ház elé kerül, 72 órán belül meg kell történnie a voksolásnak. 

Az államfő kedd este egy előre nem jelzett televíziós beszédében váratlanul bejelentette: jogkörével élve az észak-koreai fenyegetés és belső államellenes erők aktivizálódása miatt hadiállapotot vezet be. Ez a jog szerint felfüggeszti a polgári jogrendet, és a hadsereg irányítása alá helyezi az állam kormányzását.

Az ázsiai ország közvéleménye megdöbbent, hiszen Dél-Koreában utoljára 1979-ben hirdettek hadiállapotot, és a mostani bejelentést sem előzték meg jelek egy hasonló lépés megtételéhez.  A kormánypárt azonnal jelezte:

A rendelet értelmében a hadsereg alakulatai jelentek meg az utcákon, és felfüggesztették a parlament működését. Képviselők azonban átmásztak a kordonokon, a katonai sorfalakon áttörtek, és a nemzetgyűlés épületében képesek voltak egy szavazást lebonyolítani, amely blokkolta az elnöki rendelet hatályosságát. A kormánypárt az ellenzéki nagy párthoz tartozó elnök lépése mögött a kormányzati munka megbénításának szándékát sejti – az április választásokon az ellenzék került hatalomra, Jun Sog Jol elnök pedig „béna kacsa", vagyis gyakorlati hatalmat felmutatni képtelen államfő lett.

A kormánypárt szimpatizánsai kedd éjszaka az utcákra vonultak, a tömegdemonstrációk szintén 

Helyszíni jelentések szerint Szöulban szerda reggelre helyreállt a rendet, a parlamentben optimista a hangulat, most minden vita az impeachment-eljárás körül zajlik. 

Jun Sog Jol elnök lépését súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak ítélik meg sokan, motivációit kevesen értik még Dél-Koreában is, helyi szakértők szerint azért szánhatta rá magát erre a végletes döntésre, mert 

az elmúlt évek botrányai miatt minden jel szerint politikai pályája véget ért.

--