Előrehozott választások jöhetnek az országban.
Nyitókép: Sascha Schuermann / AFP
Olaf Scholz német kancellár rendhagyó lépésre szánta el magát: bizalmi szavazást kér a Bundestagtól, amelyről a Reuters értesülései szerint a parlament szerdán tárgyal – írta meg a Reuters. A kancellár ezzel a lépéssel a saját kormányának jövőjét teszi mérlegre, miután a szociáldemokrata, liberális és zöld pártokból álló törékeny koalíció idén novemberben összeomlott. A bizalmi szavazás nemcsak a politikai helyzet tisztázása érdekében szükséges, hanem jogi előfeltétele annak, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani.
A bizalmi szavazást december 16-ra tervezik, ám Scholz számára ez a szavazás várhatóan vereséget jelent, mivel kormánya elvesztette parlamenti többségét. A kancellár már megállapodott az ellenzékkel abban, hogy az előrehozott választásokra február 23-án kerül sor, így Németország egy rövid, de intenzív választási kampány előtt állhat.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzéki konzervatívok a legesélyesebbek, akik a szavazatok 31 százalékára számíthatnak. A második helyen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (ADF) áll 18 százalékkal, míg Scholz pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) csupán 17 százalékon áll. A Zöldek 13 százalékos támogatottsággal követik őket, míg a liberális FDP és az újonnan alapított Sahra Wagenknecht Szövetség 4-4 százalékon áll – alig maradva el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbtől.
Elemzők szerint azonban a politikai helyzet továbbra is bizonytalan. A közvélemény-kutatások dinamikusan változhatnak, hiszen a választók lojalitása csökkent az utóbbi években. Példaként említik a 2021-es választási kampányt, amikor a konzervatívok néhány hónap alatt jelentős előnyüket veszítették el. Az idei kampányban a konzervatívok esélyeit tovább ronthatja, hogy Friedrich Merz, a kancellárjelöltjük, gyakran vét bakikat, és lobbanékony természetéről ismert – ez pedig a szakértők szerint hátrány lehet a választók meggyőzésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Berlin célja, hogy modernizálja tüzérségét és pótolja az Ukrajnának átadott fegyvereket.
Az ügyet a hivatalban lévő elnökök elleni vádemelést tiltó szabályok miatt zárták le, de Trump második ciklusa után újranyithatják.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
A szenzációs magyar gólnál felrobbant a stadion, azonban a válogatott szövetségi kapitány arcán az öröm helyett még egy ideig a feszültség jeleit lehetett látni.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
