Németország lépett: annyira elrettentő a magyar példa, hogy törvényt hoztak ellene

Nyitókép: Uli Deck/AFP 

A német parlament, a Bundestag, olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megerősíti a Szövetségi Alkotmánybíróság függetlenségét és védelmét a politikai befolyással szemben – véli a Deutsche Welle. 

A módosítás többek között rögzíti a bíróság szerkezetét, a bírák számát (16 fő), mandátumuk hosszát (12 év) és a maximális életkort (68 év). Az új szabályok értelmében a bírák addig folytathatják munkájukat, amíg nem választanak utódot, és a bíróság belső működése teljesen autonóm marad.

Az új törvény azzal is biztosítja a bíróság működését, hogy megakadályozza a parlamenti kisebbségek „blokkoló” magatartását a bírák kinevezésében. 

A törvénymódosítást széles politikai támogatottsággal fogadták el, beleértve a szociáldemokratákat, a zöldeket, a konzervatív CDU/CSU-t, az FDP-t és a baloldali pártot, míg az AfD ellenezte.

Az intézkedés hátterében a nemzetközi tapasztalatok állnak: Lengyelország és Magyarország példája – ahol a DW szerint a kormányok aláásták az igazságszolgáltatás függetlenségét – erőteljesen befolyásolta a német döntéshozókat.

Lengyelországban például a Jog és Igazságosság (PiS) párt bírósági reformjai komoly EU-s bírálatokat váltottak ki. 

Ugyanakkor a reformokkal kapcsolatban kritikus hangok is megjelentek. Egyes szakértők szerint óvatosan kell bánni az alkotmányos változtatásokkal, mert ezek akár újabb problémákat is generálhatnak, például a parlamenti blokádok megkerülésére vonatkozó mechanizmusok létrehozásával. 

Mindezek ellenére a törvény célja egyértelmű: megvédeni Németország alkotmányosságát és demokratikus rendszerét az autoriter és populista törekvésekkel szemben – gondolja a német lap.