Kampánystart – fókuszban a német pártok 2025-ös választási programjai

„A Bundestag 2024. december 16-i, bizalmi indítványról történő szavazását követően a november óta kisebbségben kormányzó Scholz-kormány immár végérvényesen megbukott. Az előrehozott választásokra nagy valószínűséggel Frank-Walter Steinmeier államfő a parlament feloszlatásáról szóló döntését követően 2025. február 23-án, vasárnap kerül majd sor, amelynek fényében egy intenzív, gyorsan lendületet vevő kampányidőszakra készülhetnek a német választók. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy egyfajta nyitányaként már a bizalmi szavazást megelőző parlamenti felszólalások során komoly verbális ütésváltásokra került sor, többek között az egykori koalíciós társak között is. A kölcsönös vádaskodás mellett – a közelgő választásokra való tekintettel – a legtöbb párt már be is mutatta legfőbb elképzeléseit, melyek az elkövetkező mintegy két hónapban a fő hangsúlypontokat is alkotják majd kampányukban. Az alábbiakban a pártok mindezidáig nyilvánosságra hozott legfontosabb választói programpontjait vettük röviden górcső alá.

Kereszténydemokrata Unió (CDU)/ Keresztényszociális Unió (CSU)

A legfőbb kihívónak számító, a felmérésekben magabiztosan vezető CDU/CSU jelentős fiskális változtatásokat vezetne be. A pártok nem csak átfogó adócsökkentéseket szeretnének bevezetni a vállalkozások és háztartások számára egyaránt, hanem egyúttal el is törölnék az ún. szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag), ezzel párhuzamosan pedig kizárják a nyugdíjak összegének csökkentését. A programtervezet továbbá előirányozza a jövedelemadó-kulcsok kiegyenlítését, a túlórákra és a nyugdíjkorhatár utáni tovább foglalkoztatásra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, valamint a vendéglátóipari tevékenységre kivetett ÁFA mértékének a csökkentését.

Kevéssé meglepő módon az Unió-pártok komoly szigorításokat vezetnének be a menekültpolitikában. Nagy mértékben korlátoznák a Németországba irányuló migrációt, ennek érdekében egyrészt több biztonságos származási országot ismernének el, másrészt pedig újraindítanák az országból kiutasított szír és afgán állampolgárok származási országukba való kitoloncolását. A változó biztonságpolitikai helyzetre válaszul a pártok tovább növelnék a védelmi kiadásokat, továbbá Friedrich Merz CDU-pártelnök és kancellárjelölt közelmúltbéli kijevi bejelentése alapján a pártok támogatnák a Taurus-típusú cirkálórakéták Ukrajnának való átadását is. A közbiztonság helyreállítása érdekében egyes – bűnmegelőzési szakértők és szervek által kijelölt – helyeken a CDU/CSU engedélyezné az arcfelismerő rendszerekkel összekötött videómegfigyelésre lehetőséget adó rendszerek telepítését. Ezen túlmenően vissza kívánják vonni a Scholz-kormány által nagy sikerként kommunikált ún. önrendelkezési törvényt (Selbstbestimmungsgesetz) is.

Az állampolgárok, valamint a vállalkozások pénzügyi helyzetének a javítása érdekében csökkenteni kívánják az villamosenergiára kivetett adó mértékét és az elektromos áram hálózati díjait, ezzel párhuzamosan pedig bővítenék a már meglévő energetikai hálózatokat és tárolókat, egyúttal pedig további pénzügyi forrásokkal támogatnák a megújuló energiaforrások kapacitásának növelését. Emellett eltörölnék a mostani ciklus során elfogadott ún. fűtési törvényt (Heizungsgesetz), amely a klímabarát fűtési rendszerek beépítésének pénzügyi (akár 70%-os) támogatása mellett, komolyan korlátozta, hogy milyen fűtési rendszerek építhetőek be az újépítésű ingatlanokba. Mi több a pártok ragaszkodni kívánnak az atomenergia opcionális megőrzéséhez – ennek érdekében megvizsgálnák a meglévő atomerőművek egy részének újraindításához szükséges feltételeket.

A CDU 2025. február 3-án Berlinben előrehozott szövetségi pártkongresszust tart, míg a CSU február 8-ra hívott össze kongresszust az előrehozott választásokra való tekintettel.

Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD)

Az SPD választási programtervezetének középpontjában – a párt hagyományaihoz megfelelően – a gazdaság- és szociálpolitikai kérdések állnak. A gazdasági növekedés újbóli fellendítése érdekében a párt többek között a villamosenergia-árak csökkentésére összpontosítana. Ennek érdekében korlátozná a hálózati díjakat, és a vállalatoknak adó-visszatérítést adna új beruházások támogatásához. További gazdaságserkentő eszközként egy ún. Németország-alapot is létrehoznának, amely állami és magántőkével segítené elő a beruházások megvalósítását. Az SPD ezen túlmenően meg akarja reformálni a német Alaptörvényben is rögzített adósságfék kikötéseit (a CDU/CSU és az FDP ezt elutasítja, míg a Zöldek szintén támogatnák azt) és emelné a minimálbérek szintjét a belső kereslet élénkítése érdekében.

Az SPD programramtervezete alapján emellett a választópolgárok körülbelül 95%-a valamilyen formában adókedvezményben részesülne, miközben a legfelső jövedelmi sávba eső személyeket jobban megadóztatná a párt. Ezen kívül az SPD csökkentene egyes adónemeket is, többek között az élelmiszerek áfáját 19%-ról 5%-ra. A bérleti díjak befagyasztásának időszakát (Mietpreisbremse) meghosszabbítanák és engedélyeznék az új bérleti szerződések határozatlan időszakra való megkötését. A védelmi politika esetében az SPD kitart Olaf Scholz kancellár azon döntése mellett, hogy nem szállítanak Taurus-típusú cirkálórakétákat Ukrajnába, míg a védelmi költségvetés a jövőben stabilan a bruttó hazai összetermék két százalékát tenné ki. A párt végleges választási programját a küldöttek a január 11-i pártkongresszuson fogadják majd el.

Alternatíva Németországért (AfD)

Választási programtervezete szerint az AfD ki szeretne lépni az Európai Unióból, amely helyett egy alternatív európai együttműködési formát hozna létre. Továbbá el akarja törölni a közös európai fizetőeszközt, az eurót és vissza akarja vezetni a német márkát. A több párt által általánosságban elfogadott klímapolitikai célokat a párt elveti, helyette új széntüzelésű erőművek létrehozását támogatja az atomenergiatermelés visszaállítása mellett. Az AfD álláspontja szerint fel kell oldani az Oroszország elleni gazdasági szankciókat is, amelynek részeként a párt támogatja a német gazdaság Oroszországból származó energiahordozókhoz való visszatérését. Az orosz-ukrán háborút a programban felvázolt elképzelések szerint Ukrajna semleges státuszának a garantálásával lehetne megoldani – éppen ezért az AfD elutasítja Ukrajna esetleges jövőbeni NATO és EU csatlakozását is.

Kevéssé meglepő módon a párt jelentős szigorításokat eszközölne a migrációspolitika területén. amelynek jegyében állandósítaná a határellenőrzéseket. Az AfD elképzelései szerint a menedékkérelmi eljárásokat már a német határnál le kellene folytatni – az eljárás ideje alatt a menedékkérelemért folyamodó személyek nem utazhatnának be Németország területére, visszautasított kérelem esetén pedig a kitoloncolást azonnali hatállyal végre kellene hajtani. A végleges választási program a párt január 11. és 12. közötti kongresszusán kerül majd elfogadásra.

Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis ’90/Die Grünen)

A választási programtervezetük szerint a Zöldek egy új klímaalapot vezetnének be, mely tehermentesíthetné az alacsony és közepes jövedelmű választókat – hasonló alap bevezetését a Scholz-kormány is tervezte, végül azonban az nem valósult meg. A programban bemutatott további elképzelés szerint egy ún. állampolgári alappal kívánnák biztosítani az időskori ellátás stabil finanszírozását és a nyugdíjrendszer szociális alapon való átalakítását. Az alapokat hitelekből és a szövetségi kormány saját forrásaiból finanszíroznák. Jól láthatóan a Zöldek kormányon elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű háztartások terheinek az enyhítésére összpontosítanának. Több más párthoz hasonlóan a Zöldek programja is előirányozza a villamosenergia-adó és a hálózati díjak csökkentését. Az SPD-hez hasonlóan a Zöldek is megreformálnák az adósságfékre érvényes jelenlegi szabályozást.

Robert Habeck leköszönő szövetségi gazdasági miniszter és kancellárjelölt egy új, elsősorban a leggazdagabbakra kivetendő adó bevezetését is javasolta. A program alapján a Zöldek csökkentenék az egészségbiztosítási járulékot és jobban támogatnák a családtagokat ápoló személyeket, továbbá állami finanszírozásúvá tennék a polgári juttatásban (Bürgergeld) részesülő személyek egészségbiztosítási járulékköltségét is. A párt meglátása szerint ennek érdekében a magán egyészségügyi biztosítással rendelkezőket be kellene vonni az egészségügyi és ápolási rendszer finanszírozásába.

A belbiztonság területén a Zöldek prioritásként jelölik meg a szervezett és klánbűnözés elleni küzdelmet, mely ellen hatékonyabban kéne fellépnie a különböző hatóságoknak. Éppen ezért programjában a párt egy új, az illetékes szövetségi és a tartományi hatóságok munkáját elősegítő központ létrehozását vázolja fel. A Zöldek fokoznák ezen kívül a szürke gazdaság és a pénzmosás elleni fellépést is. Január 26-án a párt küldöttjei egy rendkívüli pártkongresszus keretében gyűlnek össze, hogy elfogadják választási programjukat.

Szabaddemokrata Párt (FDP)

Az FDP választási programjában széles körű adókedvezményeket tervez – programja alapján a párt csökkentené a leginkább a meglévő adók mértékét, mintegy 138 milliárd euró értékben. A jövedelemadó esetében a párt legalább 1000 euróval szeretné megemelni az adómentes alapkedvezményt. Christian Lindner pártelnök és listavezető szerint ezáltal fokozni tudnák a mindezidáig szociális juttatásokból élők aktívabb belépését a munkaerő piacra. További ösztönző faktor lenne a teljes munkaidőben végzett munkáért járó túlórapótlék jövedelemadó alól való mentesítése. Ezzel párhuzamosan a jövedelemadó legfelső kulcsának alsó határát 68 ezer euró éves jövedelem helyett 96 ezer euró fölé emelné az FDP. Ugyanakkor a párt elutasítja egy vagyonadó bevezetésének a lehetőségét, míg a vendéglátóiparban felhasznált élelmiszer termékek után egy egységes 7%-os csökkentett áfakulcsot javaslának. További kedvezmény lenne a vállalatok számára a szolidaritási pótlék teljes eltörlése, a társasági adó csökkentése, valamint a bürokratikus terhek visszaszorítása. Az FDP alapjaiban gondolná át a polgári juttatás esetében érvényes jelenlegi kritériumokat, illetve továbbra is elkötelezett egy részvényalapú nyugdíj (Aktienrente) bevezetése mellett – melynek keretében a nyugdíjellátás részben tőkepiaci alapokon lenne finanszírozva. Az FDP január 9-én rendkívüli pártkongresszust tart, ugyanakkor a párt választási programja már korábban elfogadásra került.

Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW)

A BSW utolsóként vázolta fel tervezett választói programját december 18-án. Sahra Wagenknecht pártelnök szerint a párt alapvetően egy „új társadalmi szerződéssel” a teljes politikai újrakezdésért kampányol Németországban. A BSW álláspontja szerint a „régi pártok” politikája az elmúlt ciklusok során mind megbuktak, ezért csak a BSW garantálhatja a megújulást a német politikában. Bár a párt csak januárban hozza majd nyilvánosságra részletes választási programját Wagenknecht már most felvázolta a párt legfontosabb céljait és követeléseit egy esetleges koalíciós kormányzás esetére. Ennek alapján a BSW célja, hogy a jövőben a minisztériumokban pártpolitikusok helyett szakértők foglalják el a vezető tisztségeket. Wagenknecht a BSW politikájának egyik központi kérdéseként említette „a háború és a béke kérdését” – elsősorban az orosz-ukrán háborúval összefüggésben. A párt szerint Németország feladata erőfeszítéséket tenni a tűzszünet és a béke minél gyorsabb megteremtése érdekében. Mivel a háború a német gazdaságot is rendkívül károsan érintette – véli a BSW –, ezért az energetikai ellátás biztosítása és az ország jólétének megőrzése érdekében Németországnak fel kéne hagynia az Oroszországgal szembeni szankciók támogatásával és kezdeményeznie kéne az orosz energiahordozók újbóli bevezetését a német piacra. A Wagenknecht által felvázolt tervek szerint a párt síkra száll a nyugdíjrendszer reformja mellett, továbbá támogatja egy új általános egészségügy biztosítási rendszer bevezetését. A BSW ezzel párhuzamosan szorgalmazza egy szigorúbb, az illegális migrációt drasztikusan visszaszorító migrációs politika bevezetését.

Baloldal (Die Linke)

Ahogy a korábbi kampányok során úgy a Bundestag-választásokra készülő programtervezetében is a társadalmi igazságosságra helyezi a fő hangsúlyt a Die Linke. A párt magasabb adókat akar bevezetni a gazdagok számára, többek között 60%-os örökösödési adókulcsot jelölve meg a hárommillió eurót elérő vagy azt meghaladó adóköteles örökség esetén. A Die Linke ezzel párhuzamosan 15 euróra emelné a minimálbért, a nyugdíjminimumot pedig 1300 euró fölé. Az elmaradozó vidéki térségek támogatása érdekében a párt óránkénti busz- és vasúti összeköttetést valósítana meg, továbbá betiltaná az 500 kilométernél rövidebb, vagy öt órás vonatúttal kiváltható repülőjáratokat. Az Ukrajnában zajló háborút mihamarabbi, kínai kezdeményezéshez csatlakozó béketárgyalások megkezdésével zárná le a párt. Ezzel egyidejűleg a Die Linke a BSW-hez hasonlóan elutasítja az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását. A választási program elfogadásáról a január 18-ra összehívott rendkívüli pártkongresszuson döntenek majd.” 

Nyitókép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP