Több ellenzéki képviselő úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat kísérlet az alkotmánybíróságnak az AfD-től való elszigetelésére.
A német parlament alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta a német alkotmánybíróság függetlenségének garantálását célzó törvényjavaslatot, amely az alkotmányban rögzítené a testület működési szabályzatát és így a beterjesztők szerint egy esetleges jövőbeli tekintélyelvű és szélsőséges politikai vezetéssel szemben is védetté tenné a grémiumot.
A 600 alsóházi képviselő által támogatott, és 69, zömében a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) párt képviselői által ellenzett módosító javaslat már pénteken napirendre kerülhet a felsőházban (Bundesrat) is, ahol várhatóan szintén széles konszenzussal megszavazzák a törvényhozók.
A törvénytervezetet a múlt hónapban összeomlott kormánykoalíció pártjai és a jobbközép CDU/CSU ellenzéki blokk együtt dolgozta ki. A beterjesztők szerint a reform a jövőben nagy valószínűséggel megvédené a német alkotmánybíróságot a lehetséges politikai beavatkozásoktól, mivel az alaptörvény módosításához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Három évig tartott a mesterségesen összetákolt, egyetérteni semmiben nem tudó kormánykoalíció agóniája Németországban. Scholz kancellár az idén még bevet néhány trükköt, márciusban azonban jön az előre hozott választás.
A törvény az alkotmánybíróság működésének kulcsfontosságú aspektusait – köztük a testület 16 fős létszámát, a bírák 12 éves megbízatását, a megbízatási időkorlátokat és a 68 éves kötelező nyugdíjkorhatárt – rögzítené a német alkotmányban. A módosítás emellett a bírák támogatására egy új mechanizmust hív életre a törvényhozásban, amelynek célja, hogy megnehezítsék a több mint egyharmadnyi mandátummal rendelkező kisebbségi pártok számára, hogy megvétózzák a jelöltek kinevezését.
„A Bundestag határozata a demokratikus együttműködés bizonyítéka” – jelentette ki a szavazás után az X-en Olaf Scholz német kancellár.
Nancy Faeser belügyminiszter szerint azért van szükség az új törvényre, hogy ne hagyjanak teret a demokrácia ellenségeinek. Szerinte a német demokráciának az 1920-as és 1930-as évekbeli Weimari Köztársaság végét jelentő kudarca részben azért következett be, mert a demokráciapárti politikusok „nem tették meg a szükséges lépéseket a demokrácia megvédésére, és nem tették intézményeiket ellenállóvá a támadásokkal szemben”.
Katja Keul zöldpárti képviselő arra figyelmeztetett, hogy Németország „igazságszolgáltatását az antidemokraták tűz alá vették”, erős alkotmánybíróság nélkül pedig „a többség diktatúrája” fenyeget. Több ellenzéki képviselő úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat kísérlet az alkotmánybíróságnak az AfD-től való elszigetelésére.
(MTI)
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
A volt osztrák kancellár nem zárja ki, hogy még visszatérjen a politikába.
Rendkívüli év volt 2024 Németországban: rég fecsegett ennyit egyszerre Európa legfontosabb országában a felszín és a mély. A tél hónapjai pedig politikai válságot és új választást hoznak.
Megfogalmazták választási programjaikat, üzeneteiket a migrációellenességtől a szupergazdagok megadóztatásáig.
Korlátozzák a második legnépszerűbb párt szereplését.
Berlinnek új impulzusokra van szüksége: ha nem történik kedvező változás, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért akár húsz százalék fölé kerülhet.
A párizsi játékok után sorra repülnek ki a veszprémi fészekből Szokolai László tanítványai, így az év edzőjének is jelölt szakember fókusza már a következő generáció úszósikerein van. A 60 éves tréner egyelőre Los Angelesig tervez.
Háborúk és kioktatás helyett béke és pragmatikus együttműködések– valahogy így lehet összefoglalni a formálódó világpolitikai menüsort. Kacsoh Dániel írása.
Egyre több lengyel mond köszönetet hazánknak.
