Kialudt a közlekedési lámpa – így bukott meg a német kormánykoalíció

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP

A német politikai évad Olaf Scholz kancellár bukásával ért véget 2024-ben, miután

De hogyan jutottunk idáig?  

Nem lehet azt mondani, hogy unalmasan telt volna az év Németországban, de az Európa-bajnokságot kísérő rövid uborkaszezont követően szeptemberben gyorsultak fel az események.

Leszerepeltek a kormánypártok 

Rögtön a hónap első napján választásokat tartottak Németország két keleti tartományában, Türingiá­ban és Szászországban, később szeptember 22-én pedig a szintén keleti Brandenburgban.

Az SPD Szászországban az ötödik helyen (7,7 százalék), Türingiában a negyedik helyen (8,2 százalék) végzett. Az SPD Brandenburgban tudott nyerni egyedül (26,2 százalék), de ehhez is az kellett, hogy az AfD győzelmétől rettegő centrista pártok támogatói átszavazzanak a szociáldemokratákra.

a másik kettő tartományi parlamentből már korábban kiesett, Szászországban 4,5 százalékot, Brandenburgban pedig 4,1 százalékot ért el. A Zöldeknek a három tartományi parlamentből kettőből sikerült kiesniük, Szászországban 8,6 százalékot kaptak, Türingiában 5,2 százalékot, Brandenburgban pedig 10,8 százalékot értek el.

Brandenburgban az AfD a szavazatok 29 százalékát szerezte meg. A BSW) 13,5 százalékkal debütált, ezzel pedig a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) is maga mögé szorította. Szászországban az AfD 27,5 százalékot szerzett a CDU mögött, A BSW itt is először indult és 12 százalékot szerzett.

A BSW a harmadik helyen debütált 16 százalékkal.

Christian Lindner 

A tartományi választási eredményeket követően leglátványosabban az FDP kezdte ki a kormánykoalíciót, de a választások  után még a szakértők sem számítottak arra, hogy a kormánykoalíció felbomlik, és előrehozott választásokat kell tartani Németországban.

Persze a kormánykoalíció válsága nem ezzel kezdődött, mondhatni, az első szöget a szövetség koporsójába a német alkotmánybíróság verte be tavaly, amikor is a bíróság egyetlen döntéssel ütött hatalmas lyukat a német költségvetésen.

Ez aztán az egész elmúlt évre rányomta a hatását, és számos más következményekkel is járt, részben a kormány kiigazítási tervei miatt fogyott el a német gazdák türelme is.

A kegyelemdöfést aztán végül a jövő évi költségvetés körüli vita vitte be.

Végül Olaf Scholz november hatodikán kérte Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnöknél Christian Lindner gazdasági miniszter mellett Marco Buschmann igazságügyi miniszter, illetve Bettina Stark-Watzinger oktatási és kutatási miniszter felmentését. Rajtuk kívül még egy FDP-s miniszter volt a kormányban, Volker Wissing, aki a digitális ügyekért és a közlekedésért felelős, ő azonban kilépett pártjából és a kormányban maradt – a rossz nyelvek szerint azért, mert még nem érte el a miniszteri nyugdíjhoz szükséges hivatali időt.

Scholz eredeti elképzelése szerint az idei évet még kihúzta volna, az SPD, a Zöldek, és s CDU szavazataival kisebbségből kormányozva – többek között elfogadták volna a 2025-ös költségvetést is. A CDU ugyanakkor a bizalmi szavazás mihamarabbi megtartását tűzte feltételül, így jutottunk el december 16-ig, amikor is a Bundestag megvonta Olaf Scholztól a bizalmat. Az előrehozott választásokra február második felében fog sor kerülni.

A következő koalíció sorsa is az FDP-n múlhat

A mostani adatok szerint az első helyen a CDU fog befutni 32 százalék körüli eredménnyel. A legkiélezettebb verseny valószínűleg az AfD (18 százalék) és az SPD (16 százalék) között fog kialakulni. A harmadik helyért minden valószínűség szerint a Zöldek és a BSW fog megküzdeni, mindkét párt 10 százalék körüli támogatottságon áll. A Bundestagba való bejutásért pedig az FDP és a Linke fog küzdeni. Az, hogy a CDU egyedül is tudjon kormányozni, aligha látszik esélyesnek,

az adatok szerint ugyanakkor még ez sem lenne elég az abszolút többséghez. Sokak szerint a most megbukott „közlekedési lámpa-koalíció” már megalakulásakor kudarcra volt ítélve, azt pedig semmi sem garantálja, hogy a következő választás eredményének nyomán nem egy hasonlóan életképtelen koalíció fog kialakulni. Mivel Merz kizárta az együttműködést a radikális jobboldali AfD-vel, a szociáldemokratákkal vagy a Zöldekkel való együttműködés tűnik a legvalószínűbbnek, amennyiben az FDP nem ér el elég jó eredményt. 

***