Pofára estek a német kormánypártok a tartományi választásokon, patthelyzet jöhet Türingiában

2024. szeptember 01. 19:23

Előretörtek a rendszerellenes pártok, de sok fog múlni a taktikázáson.

2024. szeptember 01. 19:23
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Nyitókép: Getty Images / fhm

 

Ahogy azzal a Mandiner is részletesen foglalkozott a napokban, tartományi parlamenti választásokat tartottak vasárnap a kelet-németországi Türingiában és Szászországban.

Ezt is ajánljuk a témában

A választás előzetes eredményeiről, valamint a német belpolitika jelenlegi helyzetéről tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar-Német Intézet és a Mathias Corvinus Collegium. A beszélgetés résztvevői Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója és Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója voltak. A beszélgetést Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője moderálta. 

Exit pollok

Az előrejelzések szerint Szászországban a CDU 32,0 százalékot, az AfD 31,5 százalékot, a Die Linke 4,5 százalékot, a Zöldek 5,0 százalékot, az SPD 7,5 százalékot, az FDP 1,0 százalékot, a BSW 11,5 százalékot ért el.

Türingiában az előrejelzések szerint a Die Linke 11,5 százalékot, az AfD 33,5 százalékot, a CDU 24,5 százalékot, az SPD 6,5 százalékot, a Zöldek 4,0 százalékot, az FDP 1,0 százalékot, a BSW 14,5 százalékot ért el. 

Bauer Bence szerint habár csak tartományi választásokról van szó, de Németországban ez a választás a legfontosabb esemény ebben a politikai évadban. Bauer szerint a választásokon kiderül, hogy az AfD továbbra is karanténban marad-e, valamint, hogy milyen szerepre törhet Sarah Wagenknecht új pártja a BSW.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy rendkívül feszült helyzet előzte meg a választásokat. Mráz Ágoston Sámuel felhívta a figyelmet, hogy bő egy év múlva tartják Németországban a szövetségi választásokat, és hamarosan elindul a kancellárjelöltek kiválasztása is. Kiemelte, hogy a migrációs politika kudarca újra visszatért a német politikába. 

Az összes német párt a migráció miatt megerősödő AfD-vel szemben lép fel, 

és a fő téma a migráció volt a választási kampányban.

Kiszelly Zoltán az AfD-vel kapcsolatban szintén hangsúlyozta, hogy a teljes német elit az AfD ellen szövetkezik. Ennek van egy történelmi oka is, az NSDAP először Türingiában került először hatalomra. A migrációs politikával kapcsolatban elmondta: nem lát változást az irányvonalban. Migrációval akarják pótolni a természetes fogyást. Jóléti migránsokkal akarják pótolni a fogyást, de szakmunkásokra lenne szükségük – fogalmazott. Most az országos témák dominálják a kampányt, ez egy protestszavazás, a jobboldali és baloldali pártok törnek előre. Sokan azt figyelik, hogy kitől félnek Berlinben. Ha az AfD-től félnek, akkor az AfD-re szavaznak. Sokban fog hasonlítani a holland és a cseh választásokra is: hiába fog az AfD erős eredményt elérni, de a kormányban valószínűleg nem fog szerepet kapni. A német elit egységes, hogy az amerikaiakat választja mindenki mással szemben – mondta Kiszelly.

Az AfD és BSW nemcsak a migrációban, de az oroszokhoz való hozzáállásban is 180 fokos fordulatot akar elérni, de a német elitben nincs jelen az a tábor, amelyik politikai alternatívát tudna nyújtani a jelenleg hatalmon lévő elittel szemben. 

Bauer Bence szerint ha a Zöldek bejutnak Szászországban, akkor marad a jelenlegi koalíció. 

A Zöldek elutasítottsága rendkívüli módon nőtt, jelenleg már ők a legelutasítottabb párt.

Türingiában pedig minden lehetséges. Bauer szerint figyelemre méltó, hogy a szövetségi kormánypártok mindössze 11 százalékot kaptak. 

Mráz hozzátette, hogy a nagyvárosok még bevihetik a zöldeket Szászországban a parlamentbe, így valószínűleg minden marad a jelenlegiben. Türingiában viszont nagyon nagy nyomás lesz a CDU-n és a BSW-n, hogy koalíciót kötnek-e.

A türingiai parlamentben patthelyzet alakulhat ki

– tette hozzá. Bauer Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányon lévő pártok katasztrofális, mindössze 11 százalékos eredményt értek el. Ezzel kapcsolatban Szikra Levente hozzátette, hogy közülük az SPD volt képes egyedül mindkét parlamentbe bejutni. 

Kiszelly szintén elhúzódó koalíciós tárgyalásokra számít. A magas, több mint 70 százalékos részvételről azt mondta, hogy a mostani helyzet sok olyan embert is az urnákhoz szólított, akik egyébként nem szoktak szavazni. Az eredmények amiatt is érdekesek, hogy miképpen tudja megőrizni keletnémet és protest jellegét az AfD és a BSW a jövő évi szövetségi választásokig. 

A résztvevők egyetértettek, hogy a szövetségi kormány már túléli a következő egy évet. A kancellárjelöltek személyében viszont nagyon komoly kérdések vetődnek fel. Mráz szerint már az összes párt a 2025-ös választásokra koncentrál, és igyekeznek eltávolodni a koalíciós partnerektől minél jobban. A szakértő szerint az eredmények fényében a CDU jelöltje Friedrich Merz lesz, ugyanakkor Olaf Scholz sorsát megpecsélhette a voksolás: a szakértő szerint ugyanis az SPD jelöltje Boris Pistorius védelmi miniszter lesz, aki egyébként kiemelten népszerű politikus.

Ez a felállás viszont új dinamikát adhat a német belpolitikának

– tette hozzá az elemző. 

Szikra Levente felhívta a figyelmet, hogy Türingiában a rendszerellenes pártok együtt megugrották a 50 százalékot. Ezzel kapcsolatban Bauer Bence szerint Türingiában igazi hazárdjáték kezdődhet. Valamint azt is kiemelte, hogy mindkét tartományban blokkoló kisebbsége lesz az AfD-nek, így fontos kérdésekben szólhat bele a párt. 

Mráz szerint Wagenknechtnek szintén nem érdeke, hogy koalícióba álljanak bármelyik „régi” párttal, mivel meg akarja őrizni a protestpárt jellegét a BSW-nek. A két rendszerellenes pártnak ugyancsak nem lenne érdeke szövetségre lépni, mivel ezzel elvesztenék azokat a jegyeket, amelyek most megkülönböztetik egymástól őket – tette hozzá Kiszelly Zoltán. 

Arra a kérdésre, hogy az AfD által elért eredmények tükrében újra napirendre kerülhet-e a párt betiltásának kérdése, Bauer Bence elmondta, hogy érdemes figyelni, hogy Németországból milyen kritikák érkeznek Magyarországgal szemben, miközben mik történnek Németországban, ahol demokratikus pártok betiltása van napirenden, újságokat tiltanak be. Kiszelly Zoltán szerint az AfD betiltása azért került újra a figyelem középpontjába, mivel most kezd veszélyes lenni a status quóra. 

Ezt is ajánljuk a témában

 

 

Összesen 76 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nempolitizalok-0
2024. szeptember 02. 08:46
A németek elég későn ébredtek, az is lehet, hogy már elkéstek. Globalista pártra, bármilyen színekkel és programmal, SOHA nem szavazunk, kizárólag nemzeti pártra szabad már csak szavazni.
lacika-985
2024. szeptember 02. 08:37
A nemzetellenes banda bármire képes hatalmuk megőrzésért .Ameddig Amerikában ők uralnak mindent addig sehol sem lesz változás .
Lami66
2024. szeptember 02. 08:31
Aztán a német nép nagyobbik rlsze rádöbben, hogy kell ide egy új párt És megalapítják a DM pártot (nem deutsche mark, hanem deutsche muslims) és a következő választásokat már azok nyerik.
hátakkor
2024. szeptember 02. 07:28
A meccs már elment..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!