Pénteken Friedrich Merz fegyverembargót vezetett be Izraelbe irányuló egyes fegyverek exportjára. Hétfő reggelre már világossá vált, hogy Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártjában sokan gyűlölik őt emiatt.
A Gázai övezet bombázásához felhasználható fegyverek Izraelbe áramlásának megállításával a német kancellár gyakorlatilag egy új korszakot hirdet a két ország kapcsolatában – írja az Euractiv.
Ez első alkalom, hogy Berlin gyakorlatilag szankciókat vezetett be Izrael ellen a jelenlegi háború miatt. Ez népszerűtlennek bizonyult a pártján belül, mivel Merz szövetségesei azzal vádolják, hogy elhagyta Izraelt – ami tovább rontja a helyzetet, hogy azt mondják, először nem konzultált velük. És nem féltek hallatni a hangjukat.
„A CSU nem vett részt a döntésben; megkérdőjelezhetőnek tartjuk” – mondta Alexander Hoffmann, a CDU bajor testvércsoportjának vezetője a parlamentben a Bild napilapnak. Más képviselők a közösségi médiában és a tévében is jelezték nemtetszésüket. Roderick Kiesewetter külpolitikus egy közösségi médiás bejegyzésben
„komoly politikai és stratégiai hibának” nevezte a történteket.
A 2000-es évek végén Angela Merkel akkori kancellár, Merz régi riválisa, Izraelt Németország államérdekének (Staatsräson) nyilvánította, az ország védelmét kulcsfontosságú nemzeti érdekké téve. A fegyveráramlás leállításával Németország „egy régóta fennálló barátságot és bizalmat” szakított meg, míg az állam továbbra is üres, hihetetlen héj marad – mondta Kiesewetter. „Ez egyetlen túszt sem fog kiszabadítani.”
Matthias Hauer, a kutatási minisztérium államtitkára „katasztrofális jelzésnek” nevezte a lépést. Eközben egy másik kereszténydemokrata képviselő, Carsten Müller „határozottan elítélte” a lépést.
Szombaton Merz ugrasztotta kabinetfőnökét, Thorsten Freit, abban a reményben, hogy lecsillapítja az elégedetlenséget. „Semmi kétség sem férhet hozzá, hogy a német Izrael-politika alapelvei változatlanok maradnak” – mondta a dpa-nak.
Ezzel egyidejűleg a kancellár hivatala egy háromoldalas dokumentumot küldött ki, amelyet a Welt napilap tett közzé, további magyarázatokkal, abban a reményben, hogy elhárítja a kritikákat. A lépés egyik indoka – a „németországi és európai társadalmi konfliktusok” elkerülése – csak olajat öntött a tűzre.
„Nem engedhetjük, hogy a külpolitikai döntéseket befolyásolja az utcáinkon lévő antiszemita csőcselék”
– mondta Dennis Radtke, az Európai Parlament képviselője, aki a párt munkásszárnyát vezeti.
Végül maga Merz is megszólalt: „A német Izrael-politika alapelvei változatlanok” – mondta az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjúban. Berlin „továbbra is segíteni fogja [Izraelt] megvédeni magát” – tette hozzá Merz. Hozzátette azonban, hogy „nem szállíthatunk fegyvereket egy olyan konfliktushoz, amelyet most kizárólag katonai eszközökkel próbálnak megoldani”.
Izrael tervei, miszerint megszállják az egész régiót, „több százezer civil áldozatot okozhatnak, és Gáza teljes városának evakuálását teszik szükségessé” – mondta a német vezető. Feltette a kérdést: „Hová menjenek ezek az emberek?”
Fotó: John MACDOUGALL / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
