Brutális állast kapott a német kormány az alkotmánybíróságtól – a német gazdaság bánhatja meg igazán

Bizonytalan helyzetet teremtett a német gazdaságban az alkotmánybírósági múlt heti döntése, amellyel úgy döntött, hogy a Covid-19 járvány kezelésére elkülönített 60 milliárd euró (22774 milliárd forint) fel nem használt forrás átcsoportosítása az éghajlatváltozási és zöldátmeneti alapjába sérti az alkotmányjogot.

Elhúzódhat a válság

Ez pedig egy jelentős lyukat ütött a német költségvetésen, amely akár évekre elhúzódó válságot okozhat az ország gazdaságában. Hétfőn a pénzügyminisztérium gyakorlatilag minden új kiadást befagyasztott erre az évre, miközben megpróbálja megoldani a helyzetet – írta a Bloomberg. Az alkotmánybíróság döntése különösen rosszkor jött Németországnak, amely már így is komoly gazdasági problémákkal küzd. Az ipari termelés csökken, az infláció az euróövezeti átlag fölött van, a kiskereskedelmi forgalom pedig hónapok óta visszaesésben van.

A komoly gazdasági problémák

A Deloitte tanácsadó cég jelentése szerint három német vállalatból kettő részben külföldre helyezte át tevékenységét a Németországban fennálló energiaügyi problémák miatt. Korábbi jelentések szerint az ország kis- és középvállalatainak közel fele fontolgatta a külföldre költözést vagy a működés megszüntetését. A Deloitte szerint a német vállalatok 67 százaléka már részben külföldre helyezte át tevékenységét, és minden harmadik ipari vállalat tervezi, hogy olyan magas színvonalú területeket helyez át, mint a gyártás és az előszerelés.

Megszorításokra lehet számítani 

A kormánykoalíció több megszorító intézkedés bevezetését is fontolgatja, ezek azonban

Komoly veszélyt hordoz magában az a javaslat, miszerint eltörölnék az adósságféket, amely a strukturális költségvetés hiányát a GDP 0,35 százalékában korlátozza. Ahhoz viszont, hogy ezt megtehesse a kormány újabb veszélyhelyzetet kellene hirdetnie kérdés, hogy vajon ez kiállná-e az alkotmányosság próbáját.

Christian Lindner gazdasági miniszter november 23-án jelezte, hogy még idénre egy pótköltségvetést fog benyújtani, amely a hitelkorlátozások felfüggesztését is tartalmazza majd. A bejelentés hírére egyébként jelentősen emelkedtek a tízéves német államkötvényeinek hozama. A kormány magasabb adók bevezetését is fontolgatja – többek között a szén-dioxid- és az örökösödési illeték emelését, valamint megszüntetnék a vállalkozásokat és a háztartásokat az energiaválság átvészelésében segítő támogatásokat is. Mindezt annak ellenére, hogy a német háztartási villamosenergia-árak az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.

Mélyponton a kormány népszerűsége

Mindennek persze hatása van a politikára is, egy friss felmérés szerint a németek csaknem fele támogatja Olaf Scholz kormányának feloszlatását. A felmérés szerint a megkérdezettek 49 százaléka szeretné, ha a Scholz vezette Szociáldemokrata Pártot (SPD), a Szabad Demokrata Pártot (FDP) és a Zöldeket tömörítő „közlekedési lámpa”-koalíció felbomlana.

A válaszadók szerint jobb lenne, ha az SPD a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) alkotta szövetséggel közösen alakítana új kormányt. Arra a kérdésre, hogy kit kellene felelőssé tenni a költségvetési problémákért, a válaszadók szinte egyenlő arányban oszlottak meg: 28 százalék Scholzot, 27 százalék Robert Habeck zöldpárti gazdasági minisztert, 25 százalék pedig Christian Lindner FDP-s pénzügyminisztert hibáztatta.

Az AfD kihasználja a helyzetet 

Az egyik legnépszerűbb ellenzéki párt a jobboldali AfD, amelynek támogatottsága minden korábbinál magasabb szintet ért el. A párt már régóta figyelmeztetett arra, hogy a koronavírusra szánt pénzek átcsoportosítása a szövetségi költségvetésbe alkotmányellenes, és most azzal vádolja a kormányt, hogy nem hajlandó megszorításokat eszközölni olyan területeken, amelyek jelentős összegeket emésztenek fel. A párt öt olyan területet vázolt fel, ahol a kormánynak megszorításokat kellene végrehajtania.

A migránsok kitoloncolása: az AfD emlékeztetett, hogy a szövetségi kormány csak idén 27,8 milliárd eurót költ a migránsok elhelyezésére és ellátására, és a párt megjegyzi, hogy a legtöbbjük „már nem is tartózkodhatna Németországban”.

Más jelentések szerint a migránsokra fordított összkiadások 2023-ban elérik a 36 milliárd eurót.

Az „zöldátmenet” leállítása: az AfD szerint azonnal le kell állítani a klímaőrületet, és elsősorban vissza kell állítani az atomerőműveket. A párt kiemelte, hogy az energiaátállás évente 30 milliárd euróba kerül Németországnak. Azt is hozzátették, hogy amennyiben Németország megszüntetné az orosz energiával szembeni szankciókat, az olcsó energia azonnali segítséget jelentene az ország ipari szektorának.

Javaslataik között szerepel

a szövetségi kormány eddig 15 milliárd eurót költött Ukrajnára, többek között segélyek és fegyverek formájában, és ezek a költségek várhatóan tovább fognak nőni. Szerintük a fegyverszállításokat azonnali le kell állítani. 

A komolytalan külföldi segélyosztások megszüntetése: a párt a harmadik országoknak szánt felelőtlen költekezés megszüntetését is követeli, megjegyezve, hogy

Emellett az „EU-Afrika kezdeményezés” keretében Olaf Scholz által ígért 4 milliárd eurót is újra kell gondolni a német alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése fényében – emlékeztetett az AfD.

Követelik végül, hogy az állam ne fizessen tovább a szépségipari szolgáltatásokért: az utolsó pont inkább szimbolikus követelés, de jól rávilágít a német politikai elit állapotára. A párt számításai szerint ugyanis a kormány idén összesen 1,5 millió eurót költ manikűrre, frizurára, sminkre és a tisztviselők fotósaira. Bár ez végső soron csepp lenne a tengerben a teljes német költségvetésben, ezeknek a kiadásoknak a csökkentése szimbolikus győzelem lenne a kormányzati pazarlás ellen.

***

Nyitókép: Getty images / Peter Zelei Images