Pressman úr – rendes nagykövetként kellett volna működni, nem helytartó celebként, és akkor most nem lennének támadások!

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

David Pressman mondott egy beszédet a választások utáni este a nagykövetségen, a választások alkalmából tartott fogadáson. Mivel szétküldték a munkatársai a médiának, és kitették a nagykövetség honlapjára is, gondolom, szándéka is megosztani a szélesebb közönséggel.

A nagykövet úr azzal indít, hogy más nagykövetségek nem tartanak választási partit, mivel kínosnak vagy kellemetlennek tartanák (out of fear of „awkwardness”). De ő mégis tart, számára amúgy is nagyon ismerős ez a kellemetlenség. Állítj, ő csak egy beszédet írt, s ez az.

Mielőtt leszögezi, hogy büszke rá, hogy nem szokott poitizálni, odaszól a Hír TV-nek, miszerint cinikus pillantásokat szokott kapni tőlük. Ez az odaszólás például nyilván nem politika, csak valamiféle diplomatikus szurkálódás.

Aztán arra panaszkodik, hogy alacsony rangú diplomata fogadta érkezésekor a reptéren. 

amikor egy lapra tesz fel mindent, és hogy a szövetség több, mint egy adott elnök mellett elköteleződni, és őszerinte Orbán ezt veszélyezteti – a beszéd nagy része erről szól, nyújtja a témát, mint a rétestésztát. Végülis értem, hogy csak egy beszédet írt, ha Harris nyert volna, akkor ez a beszéd egy győzelmi beszéd lett volna „na ugye, megmondtam”-jelleggel, így, hogy Trump nyert, meg  egy passzív-agresszív figyelmeztetés egy sértődött és frusztrált diplomata részéről.

Hogy esetleg az amerikai politikai élet demokrata párti oldalával és a demokrata elnökök kormányaival való rossz viszony legalább részben nekik köszönhető, arról szó sem esik. Nem esik szó ideológiai követelésekről a magyar alkotmány és egyes törvények kapcsán, azok átíratási kísérletéről (Victoria Nuland és Szijjártó Péter, 2014), és arról, hogy Orbán valószínűleg azért tett fel mindent egy lapra, mert arra jutott, hogy igazából annyira rossz a viszony a demokratákkal, hogy nincs veszteni valója, nincs hova hátrálni.

Talán nem lenne így, ha a demokrata adminisztrációk nem folytatnának kultúrharcos ideológiai hadjáratot a velük nem egy állásponton lévő kormányokkal szemben, meg ha Biden nem nevezné autoriternek a nagy többséggel négyszer megválasztott magyar kormányfőt, aki mögött erősebb legitimitás áll, mint az utóbbi évtizedek legtöbb amerikai elnöke mögött.

Nyilván sok keserűség felhalmozódott a nagykövet úrban, mióta nálunk szolgál és helytartóskodik. Emberileg ez biztosan érthető. Valójában azonban mindezt magának köszönheti. 

A háttérben kellene egyezkedni a magyar kormánnyal, és akkor nem lennének támadások. Ha hihetek az informátoraimnak, egy ideje már az amerikai külügyben sem nézik jó szemmel, hogy mennyire túlmozgásos az úr. 

De értik: Pressman nem politizál, legalábbis szeretné magát így látni. Gondolom, elővette a „politizálás” lehető legszűkebb definícióját, hogy ezt megmagyarázza magának, mert egyébként a legátpolitizáltabb és legkevésbé diplomatikus amerikai nagykövet ő a rendszerváltás óta. Én a politika és politizálás egy tág definícióját szoktam használni, mondhatjuk hétköznapi értelmezésnek is, ami szerint amúgy a diplomácia a politika része, csak a diplomaták többnyire a háttérben képviselik országaik érdekeit.

nyíltan képviseli a balliberális ideológiát és segíti az ellenzéket.

David Pressmant úgy harangozták be, mielőtt ide érkezett, hogy diplomatazseni, akitől igazán tartania kell a magyar kormánynak, mert ha elkezd a zseniális diplomáciai technikáival machinálni, akkor aztán lesz nemulass! Nemulass nem lett, mi azonban jókat mulatunk és bosszankodunk a nagykövet szereplésein. Ha a diplomáciai zseniség antidiplomáciát jelent, akkor biztos igaza volt a zsenit kiáltóknak. 

Formálisan mindenképp az, de normatív értelemben? Az a diplomata, aki folyamatosan kénytelen a nyilvánossághoz és a nyílt nyomásgyakorlás eszközéhez fordulni, bizonyosan nem zseni, mivel nem a diplomácia eszköztárát használja. 

De ő saját maga szerint nem politizál.

Remélem, kiélvezi maradék hónapjait Magyarországon. Utazzon, nézzen körül! Relax! Később pedig visszatérhet hozzánk turistáskodni, egyszerű amerikai állampolgárként!

Akkor már viszont senki nem fogja fogadni önt a reptéren a kormány részéről.