Felkötheti a nadrágját Von der Leyen, ha Trump nyeri az elnökválasztást
A közép-európai országok viszont kedvező helyzetbe kerülhetnek.
A brit külügyminiszter például korábbi nyilatkozataiban „neonácikkal szimpatizáló szociopatának” és „rasszistának” nevezte Trumpot.
Nyitókép: Getty Images
Érdekes pálfordulásoknak lehetünk szemtanúi a nemzetközi porondon. Ugyanis olyan nyugati vezetők, akik korábban élesen bírálták Trumpot, most meleg szívvel gratulálnak neki, sőt, alig várják a vele való együttműködést. Mint azt a világ vezetőinek gratulációit összegző cikkünkben megírtuk, többek között Ursula von der Leyen is méltatta Donald Trump elnöki győzelmét.
„Szívből gratulálok Donald J. Trumpnak. Az EU és az USA több mint szövetséges” – írta közösségi oldalán az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette: „Valódi partnerség köt bennünket, amely 800 millió polgárt egyesít. Tehát dolgozzunk együtt egy erős transzatlanti menetrenden.”
Emlékezetes azonban,
hogy Von der Leyen még korábbi német védelmi miniszterként és most az Európai Bizottság elnökeként is gyakran fejezte ki aggodalmát Donald Trump NATO-val és a transzatlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontja miatt,
valamint a nemzetközi kapcsolatokhoz és a globális demokráciát érintő kérdésekhez való hozzáállását illetően.
Például korábban élesen bírálta Trump javaslatát, miszerint a NATO-tagoknak növelniük kell katonai kiadásaikat, hogy megfeleljenek a követeléseinek, megjegyezve, hogy ez a nézet sérti a szövetség célját.
De az is ismert, hogy Von der Leyen is azok között volt, akik megkérdőjelezték Trump hajlandóságát az olyan vezetőkkel való szövetségre, mint Vlagyimir Putyin, emellett pedig bírálta Trumpot a szövetségeseivel való gyakran konfrontatív álláspontja miatt is, amely szerinte aláásta a demokratikus értékeket és a stabilitást.
Von der Leyen ennek kapcsán arra buzdította Trumpot, hogy egyértelműen támogassa a demokratikus értékeket a tekintélyelvű személyiségekkel folytatott személyes diplomáciával szemben.
Az is említésre méltó, – és erről már egy korábbi cikkünkben bővebben is értekeztünk –, hogy a Bizottság elnökeként
Von der Leyen eddigi irányvonala a háború támogatására összpontosít, különösen Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikája révén.
Míg ezzel szemben Trump – aki a béke és a diplomácia híve – prioritásként kezeli a konfliktusok rendezését és a tárgyalások előmozdítását, amely radikálisan eltér a Von der Leyen-féle állásponttól.
„Ez a nézeteltérés jelentős feszültséget okozhat az EU és az Egyesült Államok között, különösen, ha Trump sikeresen érvényesíti békepolitikáját. Az Európai Bizottság, amely már eddig is elutasította a jobboldali véleményeket és kritikákat, valószínűleg még inkább elzárkózik majd a Trump által képviselt békepárti irányvonalak előtt, ami további diplomáciai súrlódásokhoz vezethet” – írta ennek kapcsán korábban szerzőnk.
Ezt is ajánljuk a témában
A közép-európai országok viszont kedvező helyzetbe kerülhetnek.
A gratulálók sorában van emellett az a David Lammy – brit külügyér – is, aki szintén gyakran fogalmazott meg kritikát Donald Trumppal szemben.
„Gratulálunk Donald Trump győzelméhez. Az Egyesült Királyságnak nincs nagyobb barátja, mint az Egyesült Államok, mivel a különleges kapcsolatot – az Atlanti-óceán mindkét partján – több mint 80 éve ápolják.
Várjuk a veled való együttműködést az előttünk álló években”
– fogalmazott közösségi oldalán a brit külügyminiszter.
Ezt is ajánljuk a témában
Özönlenek az őszinte és kevésbé őszinte gratulációk Berlintől Gázáig, Moszkvától Brüsszelig – kövesse a Mandiner folyamatosan frissülő cikkében a 2024-es amerikai elnökválasztást!
David Lammy brit külügyminiszter – brit munkáspárti képviselő – arról híres, hogy a társadalmi igazságosság egyik leghatározottabb szószólója, és mint ilyen,
többször is élesen bírálta Donald Trump belpolitikáját, különösen a kisebbségeket és a bevándorlást illetően.
Mint ismert: Lammy korábban egyértelműen elítélte Trump retorikáját és politikáját, beleértve a muzulmán beutazási korlátozásokat és a faji kérdésekre vonatkozó megosztó megjegyzéseket, mondván, az sérti az egyenlőség és az igazságosság elvét.
David Lammy ezeket az akciókat a nacionalizmus veszélyes példáinak tekintette, amelyek aláássák a demokratikus eszményeket mind az Egyesült Államokban, mind nemzetközi szinten – megerősítve a negatív sztereotípiákat és lerontva a (globális) társadalmi kohéziót.
Sőt, korábbi nyilatkozataiban egyenesen „neonácikkal szimpatizáló szociopatának” és „rasszistának” nevezte Trumpot.
Lammy ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén megtalálja a közös hangot Trumppal, ha Trump visszatér a hatalomba.
Ezt is ajánljuk a témában
Melonitól Macronig, Netanjahutól Modiig – egyre több vezető fejezi ki reményét a Trumppal való együttműködésre.
Azt is megírtuk, hogy Emmanuel Macron is a gratulálók között volt, s egyenesen úgy fogalmazott: „készen állok a közös munkára, ahogyan korábban négy évig is – a te hiteddel és az enyémmel, tisztelettel és ambícióval; a további békéért és jólétért”. Egy másik posztjában pedig hozzátette: nem rég beszélt Olaf Scholz-cal, akivel „egy egységesebb, erősebb, szuverénebb Európáért szeretne majd dolgozni ebben az új környezetben”.
Emlékezetes azonban, hogy Emmanuel Macron szintén gyakran kritizálta Donald Trumpot külpolitikai és nemzetközi kérdésekben,
különösen az USA globális szerepével és multilaterális megállapodásokhoz való hozzáállásával kapcsolatban.
Például különösen élesen reagált Trump döntésére, hogy kilép az iráni nukleáris megállapodásból. Mint ismert: ekkor Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki, mondván, a megállapodás fontos a nemzetközi biztonság szempontjából.
Macron szintén nyíltan bírálta a Trump klímaváltozással kapcsolatos politikáját is, különösen azt, hogy Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Macron ezt akkor „hibának” nevezte, és kiállt a nemzetközi klímavédelmi intézkedések mellett.
Az is jól ismert, hogy a francia elnök szerint Trump bizonyos gazdaságpolitikai lépései is problémásak – például bírálta őt a vámok bevezetésével kapcsolatban, amelyek szerinte megnehezítették az USA és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat.
Utóbbi kapcsán Macron és Trump gyakran konfliktusba került a G7 találkozókon is, sőt, Macron egészen addig elment, hogy egy esetben arra figyelmeztetett, hogy ha Trump nem változtat álláspontján a vámok és más vitás kérdések terén, Franciaország nem fogja aláírni a közös G7-es nyilatkozatot.
Ezt is ajánljuk a témában
A folyamat körülbelül egy évet vesz majd igénybe.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
Megszólalt Amerika egyik legjobb közvélemény-kutatója.
„Négymillió kormányzati alkalmazottra nincs, és nem is lehet szüksége az országnak” – húzta alá Trump embere.
Könnyebb lenne, ha Kassa Nevadában volna, Dunaszerdahely meg Michiganben.