Nem jártak sikerrel a progresszívok: a cenzúrázó identitáspolitika lassan elveszíti hatalmát az Egyesült Államokban

Nyitókép illusztráció. Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP

Jeremy W. Peters, a New York Times szerzője szombati cikkében arról írt, hogy az identitáspolitika lassan elveszíti hatalmát az Egyesült Államokban. Peters szerint vannak arra utaló jelek, hogy „a társadalom eltávolodik a progresszív baloldal gyakran szigorú elvárásaitól a kultúra és a politika megvitatásának módját illetően”.

A New York Times munkatársa felidézte, hogy mikor Kamala Harris a 2020-as előválasztások idején is megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, emberek veszítettek el állásaikat vagy barátaikat, „mert amit mondtak vagy posztoltak az interneten, érzéketlennek tűnt”.

Peters szerint az identitás körül „egy új, ismeretlen nyelvezet alakult ki, ahol például már terhes emberekről beszélek, és nem nőkről”. Valamivel később arról értekezett cikkében, hogy 

Felidézte, hogy a 2020-ban végzett közvélemény-kutatások azt mutatták ki, hogy az emberek nagy többsége – köztük az önmagukat demokratának és liberálisnak vallók nagyobb része is – azt állította, hogy a „megtorlástól való félelem” miatt nem mindig beszélnek szabadon a meggyőződésükről.  A szerző megjegyezte, reflektálva a kampányhajrára, hogy „a Harris alelnök és Donald J. Trump volt elnök közötti választáson a választók ugyanolyan mélyen megosztottak”. 

Merőben más az ország helyzete

Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az ország merőben más helyzetben van, mint négy évvel ezelőtt. Erre példa véleménye szerint, hogy Harris azzal dicsekszik, hogy Glockkal védi az otthonát, miközben a hazafiságát hirdeti, és olyan republikánusokkal kampányol, mint Liz Cheney.

Peters idézte továbbá Yascha Mounkot, a Johns Hopkins Egyetem politológusát, aki a progresszívekről egy kötetében kijelentette: 

A szakértő szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az amerikaiak elfogadóbbak lennének a diszkriminációval szemben, vagy megszokták volna azt. A felmérések is következetesen azt mutatják, hogy az ország többsége szerint a rasszizmus továbbra is probléma, a társadalom viszont még mindig azon vitatkozik, hogyan kezelje a nemi, faji és oktatási alapon történő megkülönböztetést.

„A tudósok és politikai stratégák szerint, akik közelről figyelték a közvélemény alakulását, úgy tűnik, hogy az emberek most már elismerik, hogy 

– húzta alá az újságíró.

Nem sikerült átvenniük a Demokrata Párt vezetését

Trump támadásai a Demokrata Párt ellen, – amely a radikálisok és aktivisták foglya –, valószínűleg sok liberálisnak nem jelentenek sokat. De a kemény baloldal leghatékonyabb visszaszorítása valójában a progresszív impulzusokkal szimpatizáló intézményeken belülről érkezett. „Az akadémiai szférában számos vezető egyetem már nem írja elő a sokszínűségről szóló nyilatkozatokat a pályázók számára. (...) A szólásszabadság támogatóinak megdöbbenésére pedig keményen fellépnek a palesztinbarát aktivisták ellen is, akik sátrakat vertek fel az egyetemi negyedekben és elfoglalták az egyetemi épületeket” 

Sőt, Hollywoodban a megváltozott szereposztás sem mindig vonzotta a közönséget. „A nézők jó részét nem érdekelték az újraindított filmes franchise-ok vagy klasszikus tévéfilmek” – hozta a példákat.

A New York Times szerzője előre tekintve arról is szólt, hogy „a demokrata párt progresszív szárnyán lévők számára az a kérdés, hogy folytatják-e az identitással kapcsolatos néhány polarizáló elképzelésüket. Még akkor is, ha ezeket az elképzeléseket kezdik nyíltabban megvitatni, és a legrosszabb túlkapásaikat visszaszorítják.”

Jeremy W. Peters gondolatait azzal zárta, hogy 

Annak ellenére is, hogy „most már világos, nem sikerült átvenniük a Demokrata Párt irányítását. (...) De azt hiszem, hosszútávon gondolkodnak. A harc folytatódni fog” – olvasható a lap véleménycikkében.