A románok véget vetnének az erdélyi magyarság ezeréves történetének
Közigazgatási reformot nyújtott be a magyarellenes Mentsétek meg Romániát Szövetség.
Decemberben választások lesznek, sok minden múlik az eredményen.
Nyitókép: MTI / Henning János
A román pártok már alig várják, hogy a „nagy romániai közigazgatási reform” címszavával úgy szabdalják át a közigazgatási határokat, hogy az erdélyi magyarság hirtelen kisebbségben találja magát Székelyföldön is – hívták fel a figyelmet a választások fontosságára erdélyi politikusok – írja a Vasárnap.hu.
A lapnak nyilatkozó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, a magyar kormány előtt sem ismeretlenek azok a román nacionalista törekvések, hogy úgy alakítsák át Székelyföld közigazgatását, hogy a magyar közösségeket elvágják egymástól, ez ellen Magyarország kormánya minden lehetséges eszközzel fel tud lépni.
Első körben ugyanakkor egyértelműen az erdélyi magyarok tehetnek az újabb székely Trianon ellen, ha decemberben elmennek szavazni.
Hogy miről is szól a kisebbségi jogokat durván sértő reformterv, arról Cseke Attila úgy nyilatkozott: „a régiósítás nyomán a jelenlegi négy helyett egyetlen magyar vezetésű megye sem lenne, ráadásul a jelenlegi kétszázról a felére csökkenne azon önkormányzatok száma, amelyet magyar ember vezet. Mint fogalmazott, lényegében
történelmi minimumra csökkenne a magyar közösség döntési kompetenciája, hatásköre, ahogyan az a Felvidék esetében már megtörtént.
Mint megjegyezte, azért is lenne fontos a választásokon a minél nagyobb arányú magyar részvétel, mert most igazán húsbavágó következményei lehetnek az eredményeknek.
Ezt is ajánljuk a témában
Közigazgatási reformot nyújtott be a magyarellenes Mentsétek meg Romániát Szövetség.
A portál szerint hasonló véleményt fogalmazott meg Tánczos Barna, Hargita megyei szenátor jelöltje is, aki arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi négy-öt évben megerősödött a magyarellenesség Romániában, ami – szavai szerint – óriási veszély az erdélyi magyarokra, így az RMDSZ feladata az erdélyi magyarok megvédése. Megjegyezte:
senki nem védi meg az erdélyi magyarokat, ha a nacionalista pártok napi rendszerességgel támadják őket és próbálják korlátozni a magyar jogokat. Csak mi tudjuk megvédeni anyanyelvünket, mert az erdélyi magyarok anyanyelvével senki nem foglalkozik, ha az RMDSZ nincs ott.
Tánczos Barna hangsúlyozta:
Az erdélyi magyaroknak részt kell venniük a szavazásokon és meg kell mutatniuk, hogy a sorsukról nem dönthetnek mások, nélkülük
Az aktuális Kormányinfón a Vasárnap.hu arról érdeklődött, tehet – e a román önkormányzati reformtervezet ellen bármit is a magyar kormány, illetve létezik – e olyan uniós fórum, ahol fel lehet szólani, jogorvoslattal élni a durva kisebbségi jogsértés miatt? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, a magyar kormány előtt sem ismeretlenek ezek az elképzelések, „nem először kerül elő a román politikában, hogy olyan formában alakítsák át Székelyföld közigazgatását, ami a magyar közösségeket elvágja egymástól, és ezáltal olyan új közigazgatási egységet hozzanak létre, ahol a magyar többségből magyar kisebbség lesz”.
A kancelláriaminiszter kiemelte: természetes, hogy a magyar kormány mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind nemzetközi fórumokon a leghatározottabban fel fog lépni az ilyen tervek ellen, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, egyelőre még csak egy javaslatról van szó, és az elképzelésről ebben a ciklusban már nem tudnak szavazni.
Az pedig, hogy egy következő parlamenti ciklusban ilyen döntésre sor kerülhet-e, van-e realitása egy ilyen döntésnek, az attól függ, hogy december elsején az erdélyi magyarok elmennek-e szavazni, és az RMDSZ-t támogatják-e
– fogalmazott Gulyás Gergely, nyomatékosítva, akik a regionális határok átrajzolása ellen leginkább fel tudnak lépni, azok az erdélyi magyarok.
Ezt is ajánljuk a témában
Elhagyták a termet az alpolgármester-választáson az AUR tanácsosai.