Ki érzi magát egészségesebbnek: a magyar fiatal vagy a holland? Ki nem találná!

(Nyitókép: MTI / Vasvári Tamás)

Különös adatokra irányítja rá a figyelmet az Eurostat legújabb híre: bár ők maguk azt emelik ki, hogy miként viszonyul egymáshoz az uniós állampolgárok és a bevándorlók egészségi állapota (utóbbiak különösen az idősek körében jóval rozogábbnak érzik magukat a bennszülöttekhez képest),

arra a kérdésre, hogy milyennek érzi egészségi állapotát, a magyaroknak egyre kisebb hányada válaszolja azt, hogy rossznak vagy nagyon rossznak, míg Skandináviában és többek között Németországban egyre romló arányt látunk. Amilyen ritmusban egy számjegyűre csökkent a szubjektíve rossz állapotú 16 év feletti magyarok aránya,

Miközben a médiában és az általános panaszkultúrában a benyomás az, hogy a magyar állam a maga oktatási és egészségügyi rendszerével együtt mást se csinál, mint tetézi a nem szűnő nyomorunkat, az Eurostat számai szerint 2014 óta 40 százalékkal mérséklődött azok aránya, akik személy szerint és konkrétan rossznak érzik az egészségüket – Szlovákiában ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag stagnálást látunk, a jóval kedvezőbb bázisról indult Csehországgal ma már egálban vagyunk, a szintén jobb helyzetből indult lengyelekhez képest a magyarok mára nagyobb arányban elégedettek az egészségi állapotukkal.

Mindenesetre a magyar 65 éven felülieknek már egynegyede állítja azt, hogy nem csupán megfelelő, hanem kifejezetten „jó vagy nagyon jó” egészségnek örvend (ez közel duplája a tíz évvel ezelőtti aránynak); a 41 százalékos uniós átlaghoz képest ez még mindig fájóan alacsony szám ugyan, egyidejűleg azonban a kifejezetten „rossz vagy nagyon rossz” egészségi állapotú nyugdíjaskorúak aránya 23 százalék körülire csökkent, ami már ütemesen közelít az EU átlagához – igaz, ebben közrejátszik az is, hogy

Figyelemreméltó azonban a 16 és 29 év közötti korosztály is: körükben Magyarországon ma már csupán 0,9 százalék a szubjektíve „rossz vagy nagyon rossz” egészségi állapotúak aránya, szemben a 2,1 százalékos uniós átlaggal – amely átlagot szemlátomást a legjólétibb államok fiataljai emelnek egyre feljebb és feljebb. Az Eurostat szerint a svéd fiataloknak immár közel 6 százaléka érzi egészségét rossznak vagy nagyon rossznak, hasonlóan a dánokhoz;

Jónak vagy nagyon jónak leginkább Hegyeshalomtól keletre érzik a fiatalok az egészségi állapotukat; csak a mammahotelben élő olaszok tudnak közéjük férkőzni – a lista végén sorakozik szinte az összes gazdag bezzegország: a 16 és 24 év közötti svédeknek, dánoknak és hollandoknak mindössze 74–77 százaléka véli úgy, hogy jó vagy kiváló egészségnek örvend.

mondván, ezek a fiatalok a valójában nem is romló, sőt továbbra is egészen kiváló egészségi állapotukat ítélik meg egyre kritikusabban, egyenesen ramatynak, azt már nekünk kell megtippelnünk.

***