Jön az Oszmán Birodalom 2.0: Turkesztánnak hívják majd

Nyitókép: Thierry Bresillon / Getty Images

Törökország úgy döntött, hogy a nemzeti történelemtantervében a Közép-Ázsiát ezentúl a Türkesztán kifejezéssel fogják jelölni. Ez a lépés rávilágít arra, hogy a Törökország egyre inkább saját perspektívája szerint értékeli át a térséget a folyamatban lévő geopolitikai változások közepette. A Turkesztán kifejezés a török népek által lakott földrajzi régióra utal, amely magában foglalja a mai Közép-Ázsia egy részét, beleértve Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és a kínai Hszincsiang régiót is.  

Arról, hogy mik a török külpolitika prioritásai és valóban egy „új Oszmán Birodalom” építésébe kezdett-e Ankara, Tárik Meszárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk. A szakértő azzal kezdte, mostanában igen nagy figyelem hárul Közép-Ázsiára, és a térség a török külpolitikának is az egyik legfontosabb iránya.

A török kormány ezt persze elutasítja, de legalábbis nyíltan nem szoktak róla beszélni, azonban „neo-oszmán” elmélet mindazonáltal létezik, és a török külpolitika is egyre inkább egy ilyen irányba tendál – mondta a szakértő. A török külpolitika ugyanis egyre inkább az arab világ felé, és az iszlám felé fordul. Tárik Meszár arra is felívta a figyelmet, hogy nemcsak Közép-Ázsia, hanem az egész iszlám világ fontos Ankara számára. Ugyan ez az alapgondolat nem Erdogan török elnöktől származik, de ő is előszeretettel folytatja ezt a politikát, ráadásul az utóbbi időben meghatározó személlyé vált az iszlám világon belül, és rengeteg, főként szunnita muszlim hallgat arra, amit a török elnök mond.

– tette hozzá.

Ezen belül pedig a törökök számára fontos helyet foglal el Közép-Ázsia is. Ez a külpolitikai orientáció persze nem ma kezdődött, a Szovjetunió összeomlását követően kezdtek szép lassan kapcsolatokat kiépíteni a térség államaival és Azerbajdzsánnal is. Három fő területe van a terjeszkedésnek: kulturális, energetikai és kereskedelmi. Az együttműködés területén kiemelte a Türk Tanácsot. 

Kulturális területen elsősorban ösztöndíjakat, oktatási programokat alakított ki, de lényegesek a különböző vallással kapcsolatos projektek is. A leglátványosabb azonban a gazdasági együttműködés, „ha megnézzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy az utóbbi években rohamosan fejlődtek a kapcsolatok – főként az energetika területén” – világított rá a szakértő. Tehát nagyon látszik az elmozdulás Közép-Ázsia irányába, de emellett azt is figyelembe kell venni, hogy Törökország számára a Közel-Kelet is egy rendkívül fontos térség, elsősorban az iszlámhoz fordulás miatt.

Az Oszmán-Birodalom is millió irányba terjeszkedett, ebben pedig a Közel-Kelet és Észak-Afrika is rendkívül fontos területek voltak, amelyek a mai török külpolitikában is meghatározó fontossággal rendelkeznek. És ez is tovább táplálja azokat a félelmeket, amelyek szerint a török politika az Oszmán-Birodalom rehabilitálásán dolgozik – véli a szakértő. 

Törökországnak nincs könnyű dolga

“Senki se gondolja azt, hogy ez most könnyen megy” – hívta fel a figyelmet Tárik Meszár. Szerinte

A térségben most egy nagyon nagy geopolitikai küzdelem van, ráadásul a közép-ázsiai népek is féltik a szuverenitásukat, persze üdvözlik a gazdasági kapcsolatok fejlődését, az energiaexport bővülését, ugyanakkor azt igyekeznek elkerülni, hogy a nagyobb hatalmak mindenbe beleszóljanak – mondta. Hozzátéve,

Ahogy Közép-Ázsiában ez Oroszország és Kína, úgy a Közel-Keleten ez elsősorban Irán. Ennek vannak geopolitikai, valamint kulturális, vallási okai – mondta a szakértő. 

Keleti nyitás török szemszögből 

Időközben viszont több olyan terület is visszaesett a fontossági sorrendben, ahol Törökország korábban igen aktív volt, többek között ilyen terület volt Líbia és a Balkán is, ahol időközben más államok jelentek meg. Törökország líbiai manőverei elsősorban Egyiptommal okoztak konfliktust, a Balkánon pedig ma már az öbölmenti államok a legaktívabbak. Az utóbbi időben viszont inkább az Egyiptommal való pragmatikus együttműködésre helyeződött a hangsúlyt, éppen ezért igyekeztek az utóbbi években főként kereskedelmi kérdésekre koncentrálni – mondta a szakértő.

Ezzel kapcsolatban a szakértő is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Egyiptom helyzete jelentősen más helyzetben van, mint Törökország, Egyiptom belső társadalmi helyzete sokkal törékenyebb, ezért Kairó számára mindig a belső stabilitás fenntartása az elsőszámú, így annak ellenére, hogy Egyiptom is az arab világ vezető hatalmának tekinti magát, nem kezd olyan aktív külpolitikába, mint Törökország. Ankara és Kairó álláspontja egyezik a gázai konfliktus kérdésében is, ugyanakkor Egyiptomnak az elsődleges szempont az, hogy megakadályozza a Hamász és egyéb terrorszervezetek megjelenését a határain belül. 

Kiemelte, biztonság szempontjából Törökország számára a kurd kérdés az elsődleges, valamint a szíriai menekültek kérdése. Ankara az utóbbi években igyekszik a szíriai menekülteket visszatelepíteni azokra az északi szíriai területekre, amelyek török ellenőrzés alá kerültek, de még mindig több millió menekült tartózkodik az országban, ez pedig komoly problémát jelent az ország számára.

A kurdok esetében Ankara elsődleges célja, hogy féken tartsa a kurd szeparatizmust az ország délkeleti részén, valamint a vele határos szíriai és iraki területeken. Tárik Meszárt szerint az utóbbi azért is vált fontossá, mivel Törökország belekezdett egy jelentős infrastrukturális programba, amellyel egy Irakot átszelő 1200 km-es kereskedelmi utat akar kiépíteni, a terület biztonsága tehát ebből a szempontból is egyre lényegesebb. Törökország egyébként is hosszú ideje dolgozik azon, hogy egy megkerülhetetlen kereskedelmi csomópont legyen, ebben persze az ország fekvése hatalmas segítséget jelent, hiszen Európa, a Közel-Kelet és Afrika találkozásánál fekszik. Az utóbbi időben nagy lendületet vettek azok a projektek, amelyekkel alternatív szállítási útvonalak igyekszik kiépíteni Európa, Közép-Ázsia, valamint Európa és a Közel-Kelet között.

– fogalmazott Tárik Meszár.

***