Hoppá: vaskos számlát nyújtott be a fejlett országoknak Azerbajdzsán

Nyitókép: STRINGER / AFP

Az Azerbajdzsánban tartott COP29 klímakonferencia végre konkrét célt határozott meg a fejlődő országoknak szánt klímafinanszírozás mértékére – számolt be az Euronews. 

A javaslat értelmében a jelenlegi, 2009-ben megállapított évi 100 milliárd dolláros célkitűzést 

Ez az összeg különböző forrásokból – állami és magán, kétoldalú és multilaterális, valamint alternatív forrásokból – érkezne, beleértve a támogatásokat és a magánszektortól várt beruházásokat. Azonban ez a szám sokak szerint messze elmarad a szükséges szinttől.

A fejlett országok által javasolt összeg elmarad a fejlődő országok és a kis szigetállamok által követelt 1,3 billió dolláros éves céltól. Bár a szöveg említi ezt az összeget, csak aspirációs célként kezeli. 

Az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az adományozói bázist bővíteni kell, így Kína és más feltörekvő gazdaságok is hozzájárulhatnának önkéntes alapon a klímafinanszírozáshoz. 

A javaslatot sokan bírálták, köztük Chiara Martinelli, a Climate Action Network Europe igazgatója, aki úgy fogalmazott: „Ez még morzsának sem nevezhető. Az évi 250 milliárd dolláros cél 2035-re, ráadásul minden szereplőre elosztva, csak a terhet növeli a legsebezhetőbbek számára. Az EU ígéretekkel kezdte a COP29-et, de azóta csak szavakat hallottunk, tetteket nem”.

Hozzátette, hogy 

Az azerbajdzsáni elnökség állítása szerint a javaslat „átfogó és inkluzív konzultációs folyamat” eredménye, amely a hajnalig tartó egyeztetéseket követően született. 

A közleményük szerint a szöveg „kiegyensúlyozott és egyszerűsített csomagot” kínál a felek számára. Azonban a fosszilis tüzelőanyag-iparhoz fűződő szoros kapcsolataik miatt az elnökség hitelességét többen megkérdőjelezték. 

Az elkövetkező időszakban dől el, hogy az új javaslat elegendő lesz-e a konszenzus eléréséhez, vagy további feszültségeket szít.