Megbukott a német kormány, de mi jön ezután?
A bizonytalanság Európát is érinti.
Olaf Scholz német kancellár azáltal, hogy menesztve Christian Lindner pénzügyminisztert, koalíciós válságba sodorva Németországot, ami előre hozott választásokat vetít előre.
Nyitókép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ahogy lapunk korábban megírta, november 6-án felbomlott a német kormánykoalíció. Olaf Scholz kancellár menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, és az FDP többi minisztere is lemondott. Az MCC Magyar–Német Intézetének elemzése górcső alá vette, hogy pontosan mi várhat most a Scholz-kormányra és a német belpolitikára – írta meg a hirado.hu. Olaf Scholz német kancellár azáltal, hogy menesztve Christian Lindner pénzügyminisztert, a szövetségi koalíció három év után válságba süllyedt. Az MCC Magyar–Német Intézetének elemzése rámutat:
a szerdai válságtanács döntései és a kancellár január 15-re kitűzött bizalmi szavazása szinte elkerülhetetlenné teszik az előre hozott választásokat.
Az úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” 2021-ben optimista célokat tűzött ki, önmagát a haladás koalíciójaként definiálva. Azonban a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP, és a Zöldek között folyamatos nézeteltérések borzolták a kedélyeket, különösen a liberális FDP álláspontja miatt, amely következetesen a polgári-liberális elveket képviselte. Az MCC Magyar–Német Intézet igazgatója szerint az FDP próbálta bizonyítani kormányzóképességét, ám a párt most ismét egy nehéz helyzetbe került, amit Lindner 2017-es szavai illusztrálnak: „jobb nem kormányozni, mint hibásan kormányozni.”
Az FDP megakadályozta az SPD és a Zöldek törekvéseit, hogy újabb adósságokat halmozzanak fel az ukrajnai háborúra hivatkozva. Lindner a hivatali esküjére támaszkodva elutasította ezt, és javasolta a kormányzás befejezését, valamint előre hozott választások kiírását. Scholz ultimátumot adott: vagy Lindner enged az adósságszabály kérdésében, vagy távozik. Az FDP-elnök nem engedett, így Scholz elbocsátotta. A kancellár televíziós üzenetében keményen támadta Lindnert, mondván, csak saját választói érdekeit képviseli, kompromisszumképtelen és felelőtlen politikát folytat.
Lindner visszavágott, kijelentve, hogy Scholz figyelmen kívül hagyta az FDP ötleteit.
A drámai események után a többi FDP-s miniszter is lemondott, kivéve Volker Wissing közlekedési minisztert, aki még kitart. A Bundestagban a kancellár küzd a változó többségek támogatásáért, miközben a januári bizalmi szavazás után minden jel szerint új választások következnek. Politikai elemzők szerint az urnákhoz várhatóan 2025. március 23-án járulhatnak a választók.
A kormány nehéz helyzetben van: a három koalíciós párt közös támogatottsága alig éri el a 30 százalékot a közvélemény-kutatások szerint, miközben az ellenzéki CDU népszerűsége meghaladja a 30 százalékot. Az Alternatíva Németországért (AfD) valamivel 20 százalék alatt áll, míg az új politikai szereplő, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 6-7 százalék körül mozog.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A bizonytalanság Európát is érinti.