Valami készül: Irán ENSZ-nagykövetével tárgyalt Elon Musk
A világ leggazdagabb embere már politikai tárgyalásokat folytat.
Elon Musknak nagy szerepe volt abban, hogy Donald Trump megnyerte a 2024-es választást. Hogyan került ilyen közel Trumphoz Musk? S vajon mekkora befolyása lesz a következő adminsztrációban?
Nyitókép: Elon Musk és Donald Trump /Chris Unger/Zuffa LLC/Getty Images
***
Minden azzal kezdődött, mikor 2022 októberében Elon Musk megvette a Twittert. A cégei vezetése mellett a maradék idejének jelentős részét krónikusan online töltő milliárdos a közösségi oldal egyik legaktívabb tagja volt, bár tevékenysége nagyrészt önpromócióban és viccek megosztásában merült ki.
Musk úgy látta, hogy a platform túlságosan cenzúrázza az általa is követett oldalakat, és úgy döntött, hogy megveszi az oldalt.
2020-ban a Twitter egyike volt azoknak az oldalaknak, amelyek cenzúrázták a New York Post cikkét Hunter Biden laptopjáról, valamint erősen korlátozták a konzervatív profilokat, és a koronavírussal kapcsolatos információkat.
Ami azóta történt az történelem: a Twitter fájlokkal lelepleződött a közösségi oldalak és a demokraták, valamint a titkosszolgálatok összefonódása, Musk lapátra tette az oldal tényellenőreit, és feloldotta a korábban letiltott felhasználókat, mint kedvenc mémoldalát, a Babylon Beet, illetve magát Donald Trumpot, akit 2021. január 6. után az összes közösségi oldal letiltott. A történethez hozzátartozik, hogy az ellenőrzés hiánya miatt a Twitteren (vagy ahogy Musk azóta átnevezte, az X-en) megszaporodtak a szélsőséges profilok, amelyeknek hatalmas lett az elérése.
Október 7. után különösen megnőtt az antiszemita posztok száma.
A Twitter 2016-ban nagy szerepet játszott Donald Trump megválasztásában, aki a szócsövének használta a platformot. Bár Trump tiltása feloldása ellenére továbbra is elsősorban saját közösségi oldalán posztol, de 2024-es győzelmében is nagy jelentősége volt az X-nek. A Pew Research tanulmánya alapján az amerikaiak többsége már a közösségi oldalakon és elsősorban az X-en tájékozódik.
Mivel az X ellenállt annak, hogy cenzúrázza a tartalmakat, ezért olyan hírek is elterjedhettek rajta, amikkel a hagyományos médiumok nem foglalkoztak.
Ez sok esetben Trumpot segítette, akivel szemben a hagyományos média hírei 89%-os arányban negatívak voltak, míg Kamala Harrissel kapcsolatban 84%-ban pozitívak.
Musk egy mosdókagylóval a kezében érkezett meg a Twitter központjába:
Musk a Tesla, a SpaceX és a Neuralink alapítójaként különleges helyet foglalt el az amerikai kultúrában.
Hosszú éveken át távol tartotta magát a politikától, bár határozottan liberális nézeteket vallott, és mindkét pártnak nagy összegeket adományozott annak érdekében, hogy segítse saját cégei helyzetét.
Pop-kulturális szinten is különleges kategóriát alkotott, hiszen hollywoodi filmekben kapott cameókat, és a tech-világ kissé furcsa tagjai közül excentrikussága ellenére ő volt a legemberközelibb. Musk rendkívül népszerű volt a fiatal férfiak körében, akik rendszeresen nézték az interjúit, és elolvasták a róla írt könyveket. Musk elsősorban a mesterséges intelligencia, az űrkutatás és más technológiákkal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos vitákban és párbeszédekben volt aktív szereplő.
Elon Musk az elmúlt két évben a fiókján keresztül egyre több kultúrharcos kérdésben kinyilvánította a véleményét. Elkezdett a „woke elmevírusról” beszélni, amely kifejezés Gad Saad evolúciós pszichológushoz köthető, és bekapcsolódott a gender vitával kapcsolatos párbeszédbe. Erre meg volt a saját személyes motivációja: első feleségtől származó egyik fia ugyanis transz identitást vett fel, és pár éve nőként él.
Musk motivációja a wokeizmus elleni harcban saját családi drámájából fakad.
Jordan Petersonnak adott interjúban elmondta: trükkel vették rá, hogy belegyezzen, hogy a fia hormonokat kezdjen szedni. Musk gonosznak nevezte, amit a fiával tettek az orvosok, és kijelentette a gyerekét megölte a „woke elmevírus.”
Musk nagy ügye a Twitter megvétele után a szólásszabadság lett, és az oldal szabályozásával kapcsolatban összezördült az Európai Unióval is, valamint vitába keveredett a brit munkáspárti kormányzattal. A milliárdost 2023-ban nagy cégek kezdték bojkottálni a közösségi oldalon elterjedt gyűlöletbeszédre hivatkozva. Musk kijelentette: nem érdekli a bojkott, ne zsarolják őt a hirdetési pénzekkel.
Musk válasza a hirdetők bojkottjára:
Trump és Musk szövetsége nem volt magától értetődő. Donald Trump már az első ciklusa alatt megpróbálta bevonni Elon Muskot a Fehér Házzal való együttműködésbe, azonban a Tesla alapítója gyorsan visszaadta tanácsadói pozícióját, mikor az adminisztráció kilépett a Párizsi Klímaegyezményből.
2020-ban Musk Bident preferálta, aki azonban elnökként félretolta a milliárdost, és mellőzte őt az elektromos autókkal kapcsolatos rendezvényekről. Mikor Musk megvásárolta a Twittert, a Biden adminisztráció vizsgálatokat indított a cégei ellen. A Washington Post felidézte, hogy Biden rendszeresen kritizálta Muskot és egyszer még arra is utalt, hogy meg kellene vizsgálni a külföldi kapcsolatait. Biden egy alkalommal azon gúnyolódott, hogy ha Musk megvenné az állami pénzből fenntartott NPR rádiót, akkor az biztos gyorsan tönkremenne.
A Postnak nyilatkozó Musk bennfentesek elmondták: a milliárdost zavarta a progresszív ideológiák erőltetése, valamint a Biden-kormányzat innovációhoz és szabályozáshoz való hozzáállása.
Musk már 2022-ben jelezte, hogy úgy döntött: republikánus jelöltekre fog szavazni, azonban az előválasztások során nem támogatta Donald Trumpot. Miután azonban egyértelművé vállt, hogy Trump lesz a jelölt elkezdett adományokat adni egy Trumpot segítő csoportnak. A fordulatot a volt elnök elleni merényletkísérlet hozta: alig egy órával az eset után Elon Musk bejelentette, hogy beáll Trump mögé. Douglas Murray brit szerző a Spectator magazinnak elmondta: a merényletkísérlet teljesen megváltoztatta az elnökválasztási versenyt.
„Sokan látták milyen veszedelmesen közel került Amerika egy abszolút katasztrófához. S látták Donald Trump reakcióját, erre a halálközeli pillanatra, ami az volt, hogy »Harcoljatok!« S úgy döntöttek, hogy ha eddig bizonytalanok voltak, vagy visszakoztak a nyílt támogatással kapcsolatban, akkor ez volt az a pillanat, hogy beálljanak Trump mögé”
– mondta Murray.
Musk július 13-át követően nemcsak beállt Trump mögé, hanem aktívan kampányolni kezdett mellette. Nagy pénzeket adott a jelöltnek, és még Trump több nagygyűlésén is felbukkant. Douglas Murray szerint jelentős lökést adott a volt elnök kampányának, hogy a világ leggazdagabb embere, aki egyben az amerikai tech világ egyik leginnovatívabb szereplője beállt Trump mögé.
Musk és Trump szövetségét a demokraták leginkább gúnnyal illették, és Musk furcsaságaira koncentráltak: zavaros magánéletére, enyhén autista viselkedésére, és az állítólagos veszélyre, amelyet az X jelent. Kamala Harris kampánya kijelentette: Musk egyike azoknak az arrogáns milliárdosoknak, akik csak magukkal törődnek és nem azzal, amit Amerika szeretne.
A milliárdos 118 millió dollárt öntött a kampányba.
Musk egy Tucker Carslonnak adott interjúban elismerte: ha Trump veszít akkor neki annyi, némileg viccelődve felvetette, hogy börtönbe is kerülhet. Matthew Lynn a Spectator magazin elemzésében azt írta, hogy Musk cégei nagyon is sebezhetőek a különböző állami ügynökségekkel szemben, így valóban nagyot bukott volna, ha Kamala Harris győz.
Musk a választás környékén már annyira közel került Trumphoz, hogy a választás éjszakáján kisfiával már együtt fotókodtak a teljes Trump famíliával.
Maga a megválasztott elnök is viccelődött azon, hogy a Tesla alapító állandóan a floridai birtokán tartózkodik: „Elon nem akar hazamenni – nem tudok tőle megszabadulni”
– mondta a választás után Trump. A milliárdos több alkalommal lefotózták a választott elnökkel: egy bokszmeccsen, egy rakétakilövésen és Trump magángépén is együtt pózoltak. Az elnök közismert arról, hogy könnyen belefárad az emberekbe, de egyelőre pozitívan nyilatkozik a SpaceX alapítójáról, akinek láthatóan értékeli az innovatív oldalát.
A tech-milliárdos legszokatlanabb szerepe a választás óta az, hogy több külföldi vezetővel is tárgyalt. Jelen volt Zelenszkij és Trump telefonbeszélgetésénél, és ami még szokatlanabb volt: személyes tárgyalt Irán ENSZ nagykövetével. Ezek azért is meglepő húzások, mert Musk nem a diplomáciai érzékéről ismert.
Ezt is ajánljuk a témában
A világ leggazdagabb embere már politikai tárgyalásokat folytat.
A világ leggazdagabb emberének szövetsége a világ egyik vezető politikusával sokakban aggodalmat ébreszt. Felmerül a összeférhetetlenség kérdése, különösen Musk cégeivel kapcsolatban, amelyek nagyon is függenek az állami szerződésektől. Másrészt Musk üzleti kapcsolatai Kínával is sok republikánusban vetnek fel kérdéseket. Ráadásul a konzervatívabb körök nem lelkesednek Musk Neuralink projektjével kapcsolatban sem, valamint liberális és zöld eszméit sem fogadják el.
Donald Trump a választás után bejelentette a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium létrehozását, amely élére Elon Musk és Vivek Ramaswamy kerül. Az új intézmény a nevében hordozza a célját: hatékonyabbá kell tenni a föderális kormányzatot. Musk a cégei miatt nem lesz hivatalosan része az adminisztrációnak. A két vállalkozó egy Wall Street Journal véleménycikkben ismertette a terveit.
„Külső önkéntesként fogunk szolgálni, nem pedig szövetségi tisztviselőként vagy alkalmazottként. A kormányzati bizottságokkal vagy tanácsadó bizottságokkal ellentétben mi nem csak jelentéseket írunk vagy szalagokat vágunk. Költségeket fogunk csökkenteni”
– ígérték. Egyik fő céljuk a fölösleges szabályozások megszüntetése valamint az állami kiadások jelentős csökkentése.
A CNN hosszas elemzést adott ki Musk és Trump szövetségéről, amelyben megkérdőjelezték, hogy meddig tarthat ez a jó kapcsolat, hiszen a kettejük érdekei előbb vagy utóbb ütközni fognak. „Végső soron csak egy sztárja lehet a shownak, és ez a sztár Donald Trump lesz” – mondta Tim Pawlenty volt minnesotai kormányzó a CNN-nek. Lehet, hogy egy sztárja lesz a következő négy évnek, de Musk is fontos mellékszerepet kaphat Trump mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Kérdezték, válaszolt.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
A független-objektív Politico szerint „megbocsátható”, hogy így mentheti ki egy „republikánus koncepciós perből” az adócsaló és drogfüggőként fegyvert vásárló Hunter Bident. Ám van egy kis bökkenő.
Zuckerberg korábban mindent bevallott, ugyanis úgy cenzúráztak, ahogy a demokraták kérték.
Az ügyet a hivatalban lévő elnökök elleni vádemelést tiltó szabályok miatt zárták le, de Trump második ciklusa után újranyithatják.