A putyini atomhatalmat vissza kell terelni a nemzetközi jog normái közé

„A szomszédunkban dúló háború újabb fejezethez ért. Az USA leköszönő elnöke, Joe Biden engedélyezte, hogy Ukrajna orosz területek ellen is használhassa az általuk átadott egyik közép-hatótávolságú rakétájukat (ez egyelőre az ukránok által részben elfoglalt kurszki régiót érinti). Az agresszor Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin válaszul aláírta a több hónapja módosított nukleáris stratégiájukat, aminek értelmében feljogosítva érzik magukat a jövőben az atomfegyver használatára bármelyik résztvevővel szemben, ha az ukránok valamelyik atomhatalom támogatásával támadják meg őket, még ha csak hagyományos fegyverekkel is. 

Sokan teszik fel aggódva most a kérdést: vajon tényleg be fognak-e vetni atomtöltetet az oroszok, lesz-e világháború?

Donald Trump novemberi választási győzelme a lassan három éve tartó orosz–ukrán háborút is más értelmezési közegbe helyezte. Választási kampányában kijelentette, hogy 24 óra alatt le fogja zárni a vérontást. Mindenki tudja, hogy ez így nem fog megtörténni, de ezzel együtt arra joggal számíthatunk, hogy tárgyalások kezdődnek majd a harcok befejezéséről. Mivel a várakozás ez, a világsajtó már hetek óta a lehetséges megállapodás forgatókönyveit találgatja. A harcoló felek pedig január 20-a előtt szeretnének minél jobb pozíciót elérni, hogy onnan várják majd az új amerikai elnök kezdeményezéseit.

Ezért rövid távon a háború élesedésére lehet számítani, de már orosz és ukrán oldalon is elkezdtek komolyan számolni a tűzszünet lehetőségével.

Mind Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, mind Putyin orosz elnök tett olyan megjegyzést az elmúlt hetekben, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandók lennének békét kötni. Tehát nem nagyobb most az esély a világháborúra és az atomfegyverek bevetésére, mint az elmúlt közel három évben bármikor. Viszont a harcok hevességének fokozódása szinte borítékolható, ami persze mindig magával hordoz valamennyi kockázatot.”

Nyitókép: ROMAN PILIPEY / AFP