Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A leendő amerikai elnök kinevezései világos képet mutatnak.
(Nyitókép: Patrick T. Fallon/AFP)
Amikor Donald Trump 2016-ban megválasztott elnökként megérkezett Washingtonba, felkészületlennek tűnt. Mivel még a saját csapata sem számított rá, hogy győzni fog, arra sem álltak készen, hogy betöltsék azt a rengeteg pozíciót, amit az elnöknek be kell töltetnie.
Az átmenet hónapjaiban Trump manhattani toronyházának aranyozott forgóajtaján ki-be jártak a neves politikusok és közszereplők, akiket egymás után meginterjúvolt a megválasztott elnök. Mivel szinte nem volt olyan republikánus, aki egy ponton ne ellenezte volna Trump indulását, nehéz volt olyan embereket találni, akik százszázalékosan lojálisak lettek volna hozzá. Később Donald Trump a Joe Rogan podcastjének adott interjúban elismerte: sok esetben nem megfelelő embereket nevezett ki, mert kénytelen volt mások tanácsára hallgatni.
Ennek következtében az első Trump-elnökség idején a kormányzat tagjai még miniszteri szinten is gyakran cserélődtek. Az üzletember hamar eltévedt a washingtoni mocsárban. Rendszeres volt az adminisztráción belül a szivárogtatás, alacsonyabb és magasabb szinten is szabotálták a terveit. A kongresszusban saját pártján belül is nagy volt az ellenállás, például a határfal felépítésével kapcsolatban. Elnöksége négy éve alatt folyamatosan blokkolták Trumpot: rendeleteit felülírták bírók, megtámadták kormányzók.
Ott van a sokszor összeesküvés-elméletnek címkézett mélyállam kérdése. A mélyállam létező valóság, s ha lefejtjük róla az összeesküvéses rétegeket, akkor megtaláljuk a washingtoni bürokráciát és az azt segítő intézményrendszert, százezres személyzetével és akadályokat építő mechanizmusaival. A mélyállam nem sötét szobában suttogó ügynökökből áll, hanem bürokratákból, akik nyíltan megnehezítették az elnök munkáját. Trump első éveit kisiklatta az Obama-adminisztráció által útjára indított oroszos konspirációs nyomozás. Az elnök mellől a legmegbízhatóbb embereit lőtték ki, mint Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadót.
Amikor Trump elhagyta a Fehér Házat, Bob Woodward újságíró egy könyvében azt állította, hogy Mark Milley tábornok a 2020-as választás előtt és után az elnök tudta nélkül kétszer is felhívta a kínaiakat, mert aggódott Trump potenciális lépései miatt. Nem egy hasonló történet került nyilvánosságra a következő négy évben, ami azt mutatta, hogy a kormányzat több szintjén az elnök háta mögött cselekedtek a tisztviselők.
Ciklusának letelte után aztán Trump már nem a saját adminisztrációja tagjaival küzdött. Beindult a demokrata párti ügyészek és bírók akciója, hogy az igazságszolgáltatás segítségével állítsák meg.
Szinte bizonyos, hogy akik megnehezítették első elnökségét, megpróbálták megbuktatni, majd távol tartani Washingtontól Trumpot, azok a második elnöksége alatt sem fognak nyugodni. Azonban Trump új kinevezéseiből már látszik, hogy ezúttal felkészült: olyan emberekkel fogja körülvenni magát, akiknek bízhat a hűségében. A kabinet jelöltjeit még meg kell szavaznia a szenátusnak, de már nincsenek olyan nagy ellenállók ott, mint az első ciklus idején. A megválasztott elnök a bürokratikus intézmények egy részének leépítését és átalakítását ígéri, kérdés, ez megvalósítható-e. A The Hill beszámolója szerint a Demokrata Párt arra biztatja Joe Bident, hogy rendeletekkel már előre blokkolja Trumpot, hogy ne tudja átalakítani a szövetségi kormány alá tartozó ügynökségeket. Trump már beígérte a Pentagon megtisztítását a woke tábornokoktól, és várhatóan repül minden sokszínűség-szakértő is. Új időszak jön Washingtonban, és nagy kérdés, a papírfalak megállnak-e az elnök buldózerével szemben.
A szerző a Mandiner munkatársa.