A Magyar Munkáspárt „mozgalmas” múltjáról és konszolidált jelenéről, a klasszikus baloldal és a jobboldal közös értékeiről – a nemzetállamról, a családról és a békéről – beszélgetett a Kontextus műsorában Megadja Gábor és vendége, Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke elárulta azt is, mit szokott javasolni az embereknek Magyar Péterrel kapcsolatban...
A Munkáspárt nem a kormányhoz közel álló politikai tényező, „mégis vannak olyan kormányzati döntések, célkitűzések, amikre azt mondjuk: igen, ezt támogatjuk!” – mondta Megadja Gábor Kontextus című podcastjában Thürmer Gyula. A Magyar Munkáspárt elnöke az interjúban elismerte: a konzervatívok sok hasonlóságot láthatnak a Fidesz és a Munkáspárt programjában, ilyen – többek közt – a nemzetállam fogalma, a migráció elutasítása vagy a családok, a gyermekek védelme. Utóbbival kapcsolatban
Thürmer Gyula kijelentette: a család igenis férfi és nő szövetsége, és „az lenne a furcsa”, ha ezt nem így gondolnák.
A pártelnök szerint az idei Pride egy kormányellenes politikai rendezvény volt.
Magyar Péter kormányfői ambícióival kapcsolatban leszögezte: az embereknek teljesen felesleges rá szavazniuk, hiszen az Orbán-kormány mindent megtesz a magyarok érdekében, amire csak lehetősége van – márpedig Magyar Péternek ennél jóval kevesebb lehetőség állna rendelkezésére.
„Honnan lenne például pénze?” – tette fel az alapvető kérdést Thürmer Gyula, aki szerint az Európai Unió nem tudna, Kína pedig nem akarna pénzt adni Magyarnak.
Szerinte a Tisza-elnök „járhatja a kórházakat és panaszkodhat” is arra, hogy minden milyen rossz,
de ha ők győznének, az első lépésük az lenne, hogy totálisan privatizálnák az egészségügyet”.
Azt is leszögezte: miután Magyar Péternek nincs mozgástere,
azonnal belevonná Magyarországot az orosz-ukrán háborúba is.
Az oroszok nem akartak háborút, a háborús „megoldást” a Nyugat erőltette, a pofont a Nyugat provokálta ki – fűzte hozzá. „Undorítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a kárpátaljai magyar kisebbség elleni ukrán atrocitásokat és a nyelvtörvényt is, egyúttal vázolt egy szerinte reális helyzetet:
mi történik, ha tovább nő a feszültség Ukrajna és Magyarország között, és – akár nyugati nyomásra – az ukránok egyszer csak csapatokat vezényelnek a magyar határra?
Thürmer Gyula kijelentette: „ukrán-ügyben” Magyarország csak keleti partnerekben bízhat, illetve szerinte „nem kellene félnünk az oroszokkal közös határoktól sem”, Ukrajnára pedig egyszerűen nincs szükség.
Megadja Gábor és Thürmer Gyula beszélgetését a Kontextus-csatornán, itt nézheti meg:
Nyitókép: Kontextus
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
A szakértők szerint olyasmit igyekeztek vitorlájukba fogni, amiből nagyon nem jött össze a politikai haszonszerzés.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
