Közeleg a vihar, elárasztották a plakátok és a hirdetések Pennsylvania legnagyobb városát, a feszültség a levegőben lóg, hiszen tudják: aki viszi ezt az államot, az nyeri valószínűleg a választást is. Beszámolónk Philadelphiából!
Tömeg Kamala Harris kampányeseményén, Philadelphiában október 27-én. Forrás: SAUL LOEB / AFP
***
Számtalan elemző szerint a 2024-es volt a legkiszámíthatatlanabb választás az újkori amerikai történelemben. Harmadszor induló republikánus elnökjelölt, a valaha volt legöregebb hivatalban lévő elnök, merényletkísérletek, precedens nélküli visszalépés, majd kiélezett harc – ezek a jellemzői az idei választási küzdelemnek. Pár nap maradt a választásokig, amikor is az elnök mellett a Képviselőházat és a Szenátus harmadát is újraválasztják az amerikai választópolgárok. Az összes felmérés kiélezett küzdelmet mutat, hiszen Harris gyors felívelése után október végére Trump vette át a vezetést, most viszont ismét a demokrata számok kezdtek emelkedni. A tét kiélezett, hiszen sohasem volt még ennyire polarizált az amerikai társadalom a polgárháború óta, s sokan éppen egy új konfliktus kirobbanásától, vagy épp a demokrácia végétől tartanak.
Brezo Ferenc korábbi interjúalanyunk a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem elsőéves hallgatója, ahol politikatudományt tanul. A felvidéki Bodrogközből származik, a kassai Márai Sándor Gimnáziumban érettségizett, elvégezte az MCC Középiskolás Programját, a közelmúltban pedig Szlovákia Európa Tanácsbeli ifjúsági küldötteként és a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségének alapító elnökeként szolgált.
Korábbi cikkét arról, hogyan fogadták az amerikai egyetemisták Biden visszalépését, itt olvashatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Vendégszerzőnk amerikai egyetemi tapasztalatait osztotta meg velünk – például, hogy hogyan reagáltak a fiatalok Joe Biden visszalépésére, és miért imádják Kamala Harrist olyan sokan közülük.
Philadelphia, ahol már 4. hónapomat töltöm a Pennsylvaniai Egyetemen tanulva, épp a legnagyobb csatatérállamnak, Pennsylvania-nak a legnépesebb települése.
A város masszívan szállítja a demokrata szavazatokat, legutóbb Biden 81%-át kapta a leadott voksoknak.
A környező településeken már más az arány, azok főképp Trump színrelépése óta fordultak a demokraták felé. Míg a fejlett keleti részek Harrisre, addig az állam rozsdaövezetei főképp Trumpra fognak nagy valószínűség szavazni.
2016-ban 44 ezer, 2020-ban 70 ezer szavazat döntött a győztesről, s a felmérések most is rendkívül szoros küzdelmet jósolnak.
Az államban lévő hangulat ennek megfelelő. Nem lehet olyan Youtube-videóba botlani, ahol nem várnának ránk politikai hirdetések Trump kiszámíthatatlanságát, vagy a Biden-Harris adminisztráció migrációs politikát illető hibáit bírálva. A városban szinte minden oszlopon egy plakát emlékeztet a választás tétjére, felhívva a szavazók figyelmét a „veszélyben lévő abortuszjogokra”, vagy a „demokrácia védelmére”. Általában véve
az online térben enyhe, míg az utcákon irtózatos demokrata túlsúly mutatkozik a hirdetések terén,
ami nem meglepő, hiszen megpróbálják mobilizálni a hatalmas philadelphiai bázisukat a küzdelemre. Ami magukat az embereket illeti, ők sem szemérmeskednek, nagyon gyakran találkozni Harris-Walz-os pólót viselőkkel, vagy épp a házakról lógó demokrata molinókkal.
A Pennsylvaniai Egyetem az egyik legrégebbi, s legnevesebb amerikai felsőoktatási intézmény, még a brit gyarmati időkben alapította maga Benjamin Franklin.
Itt tanult Donald Trump exelnök, Elon Musk milliárdos, de itt kutatott Karikó Katalin Nobel-díjas is, ahogy Joe Biden elnök is a Penn professzora volt pár évvel ezelőtt.
A szavazásra való felkészülés már augusztusban megkezdődött, az intézmény számtalan alkalommal felhívta a diákok figyelmét a választói regisztrációra, s természetesen a szavazásra is. Míg Magyarországon a terepkampány a pártoké, itt ez csak a szavazatregisztráció egy eszköze, hisz Amerika egyes államaiban kötelező a választás előtti jegyzőkönyvbe vétel. Meglepő módon étellel, édességekkel, ajándékokkal igyekeznek ezek a standok az embereket szavazásra bírni, itt gyakran irtózatosan motivált civil önkéntesekkel lehet találkozni, akik tényleg abban hisznek, hogy ez a választás dönti el az ország sorsát.
Bár az egyetem független maradt, s csak a részvételt támogatta, addig annak területén mind a helyi fiatal demokraták, mind a fiatal republikánusok kampányoltak, meghívva vendégeiket a diákok közé.
A republikánusok David McCormick szenátusi jelölttel, a demokraták Rho Khanna kaliforniai képviselővel, John Legend énekessel, s Jack Schlossberggel, John Kennedy néhai elnök unokájával kampányoltak – több-kevesebb sikerrel.
Az egyetem diáklapja, a The Daily Pennsylvanian nemrég készített egy anonim felmérést, ami szerint az alapképzést végző diákok 79%-a szavazna Kamala Harrisre, s csak 12% Donald Trumpra. Bár a felmérések szerint országosan Trump egyre népszerűbb a fiatalok körében, a philadelphiai diákok beilleszkednek a trendbe, miszerint a liberális fellegvárakban nem tudott előre törni.
A politika Philadelphiában beleivódott a mindennapokba.
Nem mérgező, nem tapasztalni személyeskedő vitákat, de látni az embereken, hogy érzik a közelgő vihart. Egy New Yorkból érkezett lány fejezte ki a legjobban az általánosnak mondható hangulatot, miszerint „nem azt várjuk, hogy mit nyerhetünk az elnökjelöltektől, hanem azt, hogy melyikkel veszíthetünk kevesebbet.” Nem alaptalan a hölgy véleménye, hiszen mindkét jelölt számos fedezetlen ígéretet tett a választóknak, a borravalóra kivetett adó eltörlésével, Harris növekvő szociális csomagjaival, vagy Trump Kínára 60 százalékos, a világ többi részére kivetett 10 százalékos általános vámjával. Az idei év egyik legérdekesebb tényezője a növekvő nemek közötti szakadék volt. Az összes felmérés szerint, amit a személyes tapasztalataim is megerősítenek, a nők inkább Harris-re, a férfiak inkább Trumpra szavaznának. Az általam megismert fiatal lányok többsége az abortuszjogokért aggódik, emellett sokuknak nem tetszik a republikánus jelölt „agresszív nyelvezete”. Egy ohiói lány szerint „Trump tette lehetővé a Legfelsőbb Bíróság ámokfutását. A Project 2025-ben a csapata leírja mi mindent tenne a szövetségi kormányzattal, ezért is kell megállítani, hiszen a demokráciánk múlik rajta.” A fiatal férfiakat tapasztalataim szerint ezzel ellentétben más, főképp a gazdasággal, s a megélhetéssel kapcsolatos gondok aggasztják. Egy kaliforniai fiú mondatai ragadtak meg bennem a számtalan, utóbbi hónapokban lefolytatott beszélgetés közül. Ő úgy gondolja, hogy
„Bár Trump nem egy úriember, ez nem is számít. A lényeg, hogy legyen gazdasági növekedés, az infláció meg csökkenjen. A többi majd megoldódik.”
Az év legfontosabb eseménye kétségtelenül a két teljesen különböző világnézet között eldőlő amerikai elnökválasztás. November 5-én eldől, hogy az USA marad az utóbbi 4 évre jellemző liberális, nemzetközi kooperációt hirdető vonalon, vagy elfordul egy konzervatív, szuverenista irányba. Az eredményt tényleg lehetetlen megjósolni, s az sem biztos, hogy a választás éjszakáján megismerjük a győztes személyét. Mindenesetre Magyarországról is érdemes követni az eseményeket, hiszen az Orbán-kormány nemzetközi mozgásterét jelentősen bővítheti, számára hasznot hozhat, hogyha a velük közeli kapcsolatot ápoló Trump nyer, míg egy Harris győzelem esetén maradhat a fagyos viszony.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyökeresen más Magyarország-politika várható Amerikából Kamala Harris, avagy Donald Trump győzelme esetén.
A kampánymolinók már rég kint vannak, a Youtube-hirdetések futnak, dollárszázmilliók elköltve. Most az amerikai választón a sor, hogy eldöntse nemcsak az országa, hanem nagy eséllyel a világ jövőjét is.
Kövesse november 5-én, kedden 17 órától a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján az amerikai választás eredményét élő műsorunkon keresztül! Élő bejelentkezésünk során percről percre, több helyszínről is tájékoztatjuk Önöket a legfrissebb hírekről. A Mathias Corvinus Collegium szervezésében kerekasztalbeszélgetéssel készül Peter Boghossian, Koskovics Zoltán, Stumpf István, valamint Kovács István és Gladden Pappin. Stúdiónkban Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán szolgáltatják a szakértői véleményeket, de elemzi az eseményeket többek között Nógrádi György, Robert C. Castel és Somkuti Bálint is. Továbbá élőben kapcsoljuk Amerikát is, ahonnan Kiss István és Kiss Rajmund, valamint Törcsi Péter jelentkezik!
Facebook-oldalunk elérhetősége: https://www.facebook.com/mandiner.hu
YouTube-csatornánk elérhetősége: https://www.youtube.com/@MandinerTV
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
Cél a halálos gázolások teljes felszámolása.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
A független-objektív Politico szerint „megbocsátható”, hogy így mentheti ki egy „republikánus koncepciós perből” az adócsaló és drogfüggőként fegyvert vásárló Hunter Bident. Ám van egy kis bökkenő.
Zuckerberg korábban mindent bevallott, ugyanis úgy cenzúráztak, ahogy a demokraták kérték.
Az ügyet a hivatalban lévő elnökök elleni vádemelést tiltó szabályok miatt zárták le, de Trump második ciklusa után újranyithatják.
