A kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.
Nyitókép: Benoit Tessier / POOL / AFP
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával - közölték parlamenti források.
Ennek a kormánynak a létezése, összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek a semmibevételét jelenti
– áll az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
A baloldali képviselők szerint „a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt”. A „második bizalmatlansági ok” az indítvány szerint „a Barnier-kormány politikai irányultsága”, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek „huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek”.
Emellett „Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal" - fogalmaztak a baloldali képviselők. „A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amely átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv” – zárul a szöveg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt. „Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek (...) nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik” – mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek.
Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés. A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Macron elnök és Scholz kancellár alapvető kérdésekben nem értenek egyet. A héten az európai gazdaság szabályozásával kapcsolatban jelent meg a feszültség a vízióik között.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Le Penék mögött minden eddiginél szélesebb és sokszínűbb támogató tömeg gyülekezik.
Feszült erőpróba zajlik, miközben a háttéralkuk és pártváltások egyre inkább egy elhúzódó politikai bizonytalanság felé mutatnak.
A 2027-es francia elnökválasztás nagy kérdése az lesz, ki tudja megszorongatni a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.
Kicsi az esélye az előrehozott választásnak.
Kevesebb mint egy évvel a francia elnökválasztás előtt Emmanuel Macront azzal vádolják, hogy hatalmának utolsó hónapjait arra használja fel, hogy embereit helyezze el az ország legfontosabb állami intézményeiben.
A Politico szerint Orbán Viktor veresége után a patrióta pártok újragondolják a viszonyukat az amerikai elnökkel.
Tapsolnak Magyar Péter hívei, hogy a miniszterelnök felbontja Krausz Ferenc alapítványával kötött kormányzati szerződést; azt azonban élesen kritizálják, hogy Karikó Katalin legyen az egészségügyi tárca tanácsadója.
Nyugodjék békében! A tehetsége és az alkotásai örökké velünk maradnak.
