Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Macron elnök és Scholz kancellár alapvető kérdésekben nem értenek egyet. A héten az európai gazdaság szabályozásával kapcsolatban jelent meg a feszültség a vízióik között.

Nyitókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz a 2024-es párizsi olimpia megnyitóján 2024. július 26-án / fotó: Odd ANDERSEN / AFP

Emmanuel Macron és Olaf Scholz vezeti az EU két legnagyobb gazdaságát, kettejük szava meghatározó a 27 tagú blokk irányvonalát illetően. A francia és a német vezető azonban homlokegyenest mást tart hatékonynak az európai gazdaság érdekeinek védelmére: Macron szerint az új globális fenyegetések miatt elkerülhetetlen, hogy protekcionista intézkedéseket vezessenek be, míg Scholz úgy véli, ez a politika végeredményben kárt okozhat az uniónak.
Egy berlini rendezvényen a héten a francia elnök arra figyelmeztetett, hogy
a klasszikus szabadkereskedelmi gyakorlat „megölheti" az EU-t,
erre a német kancellár úgy reagált, hogy a nemzetközi kereskedelmi tisztességtelenségek ellen nem protekcionizmussal kell védekezni, mert esetleg éppen az ölheti meg az európai gazdaságot – írta a Politico.
Az uniós lap emlékeztet: Németország nem fogja megszavazni a kínai elektromos járművekre kivetett új uniós vámokat.
Márpedig az EU súlyos döntések előtt áll: ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást novemberben, új világ jöhet:
az Egyesült Államok elnökeként Trump védővámok bevezetését tervezi az európai termékekre vonatkozóan is.
A másik nagy versenytárs, Kína pedig nagyon előretört az új, szén-dioxid-semleges technológia és ellátási láncok terén, az EU lemaradóban van.
A versenyben maradáshoz a 27-ek konszenzusára lesz szükség, de a két nagy uniós állam, Franciaország és Németország eltérő víziói ezt egyelőre megakadályozzák.
A két álláspont nemcsak a protekcionizmus ügyében más, de a közös uniós hitelfelvétel, a kínai járművek behozatalára kivetett vámok, illetve a dél-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kérdéseiben is. A legfőbb téma a versenyképesség, az ennek növeléséhez
szükséges befektetések érdekében Párizs újabb hiteleket venne fel, Berlin azonban hagyományosan adósság-ellenes.
Másrészt – írja a Politico – a két eltérő felfogás mögötti indíték keményen belpolitikai vonatkozású: a francia autóipar nem függ a kínai piactól, a német igen, ezért Németország mindent megtesz, hogy ne akasszon tengelyt Pekinggel. A lap szerint azonban reményre ad okot az a tény, hogy a legtöbb egzisztenciálisan fontos európai kérdésben a vitatkozó francia és német fél végül kompromisszumot tudott kötni a múltban, így most is ebben lehet reménykedni.
--