Macron elnök és Scholz kancellár alapvető kérdésekben nem értenek egyet. A héten az európai gazdaság szabályozásával kapcsolatban jelent meg a feszültség a vízióik között.
Nyitókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz a 2024-es párizsi olimpia megnyitóján 2024. július 26-án / fotó: Odd ANDERSEN / AFP
Emmanuel Macron és Olaf Scholz vezeti az EU két legnagyobb gazdaságát, kettejük szava meghatározó a 27 tagú blokk irányvonalát illetően. A francia és a német vezető azonban homlokegyenest mást tart hatékonynak az európai gazdaság érdekeinek védelmére: Macron szerint az új globális fenyegetések miatt elkerülhetetlen, hogy protekcionista intézkedéseket vezessenek be, míg Scholz úgy véli, ez a politika végeredményben kárt okozhat az uniónak.
Egy berlini rendezvényen a héten a francia elnök arra figyelmeztetett, hogy
a klasszikus szabadkereskedelmi gyakorlat „megölheti" az EU-t,
erre a német kancellár úgy reagált, hogy a nemzetközi kereskedelmi tisztességtelenségek ellen nem protekcionizmussal kell védekezni, mert esetleg éppen az ölheti meg az európai gazdaságot – írta a Politico.
Az uniós lap emlékeztet: Németország nem fogja megszavazni a kínai elektromos járművekre kivetett új uniós vámokat.
Márpedig az EU súlyos döntések előtt áll: ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást novemberben, új világ jöhet:
az Egyesült Államok elnökeként Trump védővámok bevezetését tervezi az európai termékekre vonatkozóan is.
A másik nagy versenytárs, Kína pedig nagyon előretört az új, szén-dioxid-semleges technológia és ellátási láncok terén, az EU lemaradóban van.
A versenyben maradáshoz a 27-ek konszenzusára lesz szükség, de a két nagy uniós állam, Franciaország és Németország eltérő víziói ezt egyelőre megakadályozzák.
A két álláspont nemcsak a protekcionizmus ügyében más, de a közös uniós hitelfelvétel, a kínai járművek behozatalára kivetett vámok, illetve a dél-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kérdéseiben is. A legfőbb téma a versenyképesség, az ennek növeléséhez
szükséges befektetések érdekében Párizs újabb hiteleket venne fel, Berlin azonban hagyományosan adósság-ellenes.
Másrészt – írja a Politico – a két eltérő felfogás mögötti indíték keményen belpolitikai vonatkozású: a francia autóipar nem függ a kínai piactól, a német igen, ezért Németország mindent megtesz, hogy ne akasszon tengelyt Pekinggel. A lap szerint azonban reményre ad okot az a tény, hogy a legtöbb egzisztenciálisan fontos európai kérdésben a vitatkozó francia és német fél végül kompromisszumot tudott kötni a múltban, így most is ebben lehet reménykedni.
--
Trump második adminisztrációja radikális változásokat hozhat a kereskedelem és energia területén. Az EU pedig csak kullog az események után, közben az energiaárak miatt is törheti a fejét.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
A Die Welt kommentelői nagyon nem örülnek Biden legújabb döntésének.
Kritikus lesz a következő két hónap – mutatott rá a Fidesz politikusa.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
