Ennyire közelről még sosem kevertek le pofont Ursula von der Leyennek
Hány ilyen „elvtársi” jelzés kell még ahhoz, hogy a bizottsági elnök nyitottabb legyen a jobboldal felé, mint egy lelakatolt vakablak? Varga Mátyás Zsolt írása.
A szakemberek ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a farkasnak, ahogy a többi ragadozónak is, megvan a maga haszna, a speciális szerepe a természetben.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az Európai Unió Tanácsa határozott a napokban határozott arról, hogy a farkasokat a fokozottan védett kategóriából áthelyeznék a védett kategóriába, ami lehetővé tenné, hogy vadásszák a fajt az unió országaiban – írta a Transtelex.
A lap idézte Vincze Loránt EP-képviselő Erdély TV-nek adott nyilatkozatát is, melyben arról beszélt, hogy már csak az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia a módosítást, hogy az új szabály érvénybe lépjen.
Vincze arra is kitért, hogy Romániában elszaporodtak a farkasok, ezért egyre több a kárbejelentés, illetve hogy a vadak gyérítése jelenti a megoldást erre a problémára. A módosító indítványt egyébként, az Erdély TV szerint, az alapján dolgozták ki, hogy
több uniós országból is jelezték, károkat okoznak a farkasok.
A Transtelex ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakemberek árnyaltabban látják a képet. Az általuk megszólaltatott Fülöp Tihamér biológus, vadgazda mérnök például leszögezte: a háziállatokban okozott kártétel nem új keletű dolog,
inkább az állattartók mentalitásának megváltozása áll a megszaporodott panaszok hátterében.
„Régebben természetesnek tekintették, hogy a juhnyájakból zsákmányolnak a farkasok, valahogy úgy gondolták, ezzel adóznak a természetnek” – fogalmazott a biológus, aki azt is hozzátette, hogy emellett a pásztorok igyekeztek nem nagy dobra verni az ilyen eseteket, mert az volt a közvélekedés, hogy ha a farkas juhot tud zsákmányolni, akkor a pásztor nem végezte rendesen a dolgát.
A vadgazda mérnök azt is megjegyezte, hogy
a farkasnak, ahogy a többi ragadozónak is, megvan a maga haszna, a speciális szerepe a természetben,
nem szabad kizárólag kártékony dúvadként tekinteni rá.
Többek között szinten tartják a patások állományát, ami nagyon fontos az erdők megújulása szempontjából. Fülöp Tihamér példaként hozta, hogy Nyugat-Európában vagy épp Magyarországon, ahol alig van farkas, túlszaporodtak a patások, és olyan mértékben rágják le a az újulatot és ültetett facsemetét , hogy az erdők nem képesek megújulni.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt korábban, az Európai Bizottság néhány hete tett javaslatot arra, hogy „szigorúan védett” helyett csak „védettek” legyenek a farkasok. Brüsszel javaslatát a közelmúltban a tagállamok is megszavazták, Spanyolország és Írország kivételével.
A védelem csökkentését az uniós testület azzal indokolta, hogy jelentős károkat okoznak az elszaporodó farkaspopulációk a gazdálkodóknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Hány ilyen „elvtársi” jelzés kell még ahhoz, hogy a bizottsági elnök nyitottabb legyen a jobboldal felé, mint egy lelakatolt vakablak? Varga Mátyás Zsolt írása.
A döntést elfogadhatatlannak tartják az állatvédők, szerintük a szigorú védettség megtartása kiemelten fontos lenne, ráadásul szerintük pont az Európai Bizottság tanulmánya jutott arra a következtetésre, hogy a ragadozók kilövésével nem lehet megvédeni a haszonállatokat.
Mint köztudott,
Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyes ügye a farkasok támadásainak visszaszorítása.
Ugyanis alsó-szászországi családi birtokán farkasok támadták meg egyik pónilovát, Dolly-t, aki nem élte túl az incidenst. Dolly halála mélyen megrázta a brüsszeli vezetőt, mivel a ló a gyermekeinek a kedvence volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel szerint az elszaporodó farkaspopulációk veszélyesek a haszonállatokra, de nyílt titok, hogy Ursula von der Leyen sem kedveli a ragadozót.