Ursula von der Leyen bosszút áll Dolly-ért, most megadta a kilövési engedélyt

Nyitókép: Andreas Rentz/Getty Images

Csökken az Európai Unióban a farkasok védettségi szintje, így a jövőben nem kell külön jóváhagyás a populációk szabályozásához, vagyis az őshonos csúcsragadozók kilövéséhez. A védettség ugyanakkor továbbra is megmarad, vagyis farkasra vadászni a jövőben sem lehet és az élőhelyük fenntartása is kötelezettség marad. A tagállamok emellett saját hatáskörben is dönthetnek a szigorúbb védettség mellett. 

Az Európai Bizottság néhány hete tett javaslatot arra, hogy „szigorúan védett” helyett csak „védettek” legyenek a farkasok. Brüsszel javaslatát a közelmúltban a tagállamok is megszavazták, Spanyolország és Írország kivételével. 

A döntést elfogadhatatlannak tartják az állatvédők, szerintük a szigorú védettség megtartása kiemelten fontos lenne, ráadásul szerintük pont az Európai Bizottság tanulmánya jutott arra a következtetésre, hogy a ragadozók kilövésével nem lehet megvédeni a haszonállatokat.

Brüsszel bosszút áll Dolly haláláért

Az európai állatvédő ernyőszervezet, az Eurogroup for Animals arra is felhívta a figyelmet, hogy a farkasok védelmének mérséklése valójában politikai okokra vezethető vissza. Köztudott, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyes ügye a farkasok támadásainak visszaszorítása.

A biológiai sokféleség megőrzését és a természetes élőhelyek bővítését, az állatok védelmét Brüsszel régóta prioritásként kezeli. Éppen ezért is szembetűnő, hogy a farkasokkal kapcsolatos előterjesztés egyrészt ellentétes az Európai Unió politikájával, másrészt az uniós bürokrácia meglepően gyorsan döntött a védettségükről.

A Mandiner is beszámolt róla, Ursula von der Leyen alsó-szászországi családi birtokán farkasok támadták meg a bizottsági elnök egyik pónilovát, Dolly-t, aki nem élte túl az incidenst. Dolly halála mélyen megrázta a brüsszeli vezetőt, mivel a ló a gyermekeinek a kedvence volt.

Von der Leyen a családi tragédiát követően kiemelt figyelmet fordított a farkasok támadásaira, amelyet a gazdálkodók is régóta nehezményeznek, mivel a szigorúan védett állatokat jelenleg nem lehet kilőni külön engedélyeztetés nélkül akkor sem, ha a falka kifejezetten a környékben legelő állatállományra vadászik.

A gazdák régi vágya teljesül

Dolly még élt, amikor a nyugat-európai gazdák már jelezték: egyre nagyobb károkat okoznak az elszaporodó farkasok. 

Éppen ezért a gazdálkodókat képviselő szervezetek üdvözölték, hogy a jövőben anélkül védhetik meg állataikat, hogy egy bonyolult procedúra során erre engedélyt kérnének.
Nem osztja Ursula von der Leyen és a gazdálkodók aggodalmát pont az Európai Bizottság tavalyi jelentése, amelyben Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy a farkasok által megölt kecskék és juhok a teljes állomány mindössze 0,06 százalékát teszik ki. 

A civil szervezetek ezért felháborítónak tartják a friss uniós döntést, szerintük tudományosan nem megalapozott állítás, hogy a populáció ritkításával el lehet kerülni a haszonállatok megtámadását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a farkasok nem jelentenek veszélyt az emberekre sem, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 40 évben nem volt Európában emberi áldozattal járó farkastámadás. Nem ez az első eset, hogy a természetvédő NGO-k bírálják Ursula von der Leyen ökoszisztémával kapcsolatos döntéseit.

Mit jelent a farkasok védettsége?

A szigorú védelem szintjét csökkentette az Európai Unió, ami azt jelenti, hogy a farkasok továbbra is védett állatok maradnak, ezért vadászni nem lehet rájuk és a természetes élőhelyeiket sem szabad elpusztítani. A védelem mérséklése ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a helyi hatóságok szabályozzák a populációt, vagyis ha nagyon elszaporodnak a farkasok egy-egy területen, vagy veszélyt jelentenek az emberekre és a haszonállatokra, akkor indokolt esetben és indokolt mértékben ritkíthatják az állományt.

A hamarosan megszűnő szigor korábban azért volt indokolt, mert néhány évtizeddel ezelőtt a farkasokat egyes európai természetes élőhelyeiken a kihalás fenyegette, elsősorban az emberi tevékenység és terjeszkedés miatt. Napjainkra ugyanakkor jelentősen elszaporodtak a farkasok, amelyek egyre közelebb költöztek a lakott területekhez, így megsokszorozódtak a házi- és haszonállatok elleni támadások.

Az uniós országok ugyanakkor tagállami hatáskörben eltérhetnek az uniós védettségi szinttől. 

Idehaza kevés farkas él, természetes élőhelyük az Északi-Középhegység erdős területei. A hazai populációk elsősorban a Szlovákiából és Ukrajnából, a Kárpátokból származnak.

Az Európai Unió a szigorúan védett állatfajok közül csak a farkasokról döntött. Továbbra is a legmagasabb védettség vonatkozik a hiúzra, a barnamedvére, a rozsomákra, az aranysakálra, a vadmacskára és egyes sakálfajokra.