Hány ilyen „elvtársi” jelzés kell még ahhoz, hogy a bizottsági elnök nyitottabb legyen a jobboldal felé, mint egy lelakatolt vakablak?
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Választások után mindig megindul a politikai átrendeződés. Ennél kevesebb igazságtartalommal is jöttek már létre politikatudományi axiómák, így ezen nem ildomos meglepődni. Azon viszont, hogy szinte azonnal kétoldalról betámadta két egészen magas szinten levő uniós tisztségviselő Von der Leyent, már annál inkább ildomos. Egyrészt az a belső piacért felelős Thierry Breton dobbantott egy utolsó odaszúrással Ursula von der Leyen mellől, aki kis túlzással egy központilag cenzúrázott orwelli megfigyelőállamot akart az egész Unióban kiépíteni. Másrészt Mario Draghi – akit maga Von der Leyen kért fel, hogy készítsen egy versenyképességi jelentést az EU-ról – is odaszúrt felkérőjének: burkoltan ugyan, de jelentésében kritizálta a bizottsági elnök irányítását, valamint rámutatott, hogy
a Von der Leyen által propagált „zöld átállás” káros volt az EU-ra – és az EU hosszútávú jövőjére is.
Érdekes adalék, hogy Breton szerint Ursula áskálódott a háta mögött, és befolyásosabb helyeket ajánlott Franciaországnak, ha Bretont visszahívják, ami szerinte „tanúbizonysága [Ursula von der Leyen] megkérdőjelezhető kormányzásának”.
Breton és Draghi személyéről, vízióikról és nyilatkozataikról lehet is és kell is beszélni, sőt még inkább: vitába kell szállni velük. Mindketten két kézzel öntenék a pénzt az uniós védelmi iparba, mindketten növelnék az Unió tagállamokra gyakorolt befolyását, és szintén mindketten el is adósítanák azokat közösen. Finoman szólva sem tűnnek ezek jó ötletnek,
de mutatják, hogy ideológiailag mennyire közel vannak Von der Leyenhez, és hogy mennyire közelről jött a két figyelmeztetés.
Ezért olyan fontos Breton „felmondása”, valamint Draghi jelentése: jelzik Von der Leyen gyengülését. Persze kis jelzések ezek, a Bizottság elnökét nemrég választották meg újra, vágyálom lenne azt remélni, hogy '29 előtt távozna.
Érdekes viszont abba belegondolni, hogy hány ilyen „elvtársi” jelzés kell ahhoz, hogy Von der Leyen borítsa az asztalt és nyisson a jobboldal felé – mert ne legyen kétely,
Von der Leyen annyira nyitott a jobboldal felé, mint amennyire nyitva tud lenni egy lelakatolt vakablak.
Gondoljunk csak az EP-ben a Patrióták köré felhúzott cordon sanitaire-re – és az azzal a választópolgárok millióitól utólagosan megvont beleszólási jogra az EU ügyes-bajos dolgaiba.
Lesz élet Breton és Draghi után is. Breton a kezdetektől fogva Németország és Von der Leyen ellensúlyozására volt biztosi pozíciójában, Franciaország pedig már egyből meg is nevezte az utódját – a januárban kinevezett francia külügyminisztert, Stéphane Séjournét, akit Macron valószínűleg azért javasolt, hogy a) országa megkapja az Ursula által ajánlott zsírosabb pozíciókat, b) előléptetésével eltegye az útból külügyminiszterét. Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európa Központi Bank volt elnöke pedig a riport megírása után is ugyanolyan vígan ellesz, mint előtte volt, főleg, hogy a riport túlnyomó része megegyezett Ursula „álláspontjával”: több fegyver, több hitel, több innováció.
Már csak az a kérdés, hogy Breton és Draghi mekkora foltot ejtett Ursula renoméján – és hogy Ursula személye mennyi ilyen foltot bír ki, mielőtt rájön, hogy ha már gyakorlatilag az EU nagyasszonya, lehet hogy inkább mindenkit képviselnie kellene, nem pedig hagynia az EP-nek önkényesen kidobni többmillió választópolgár szavazatát.
Mert beindult a „hatalmasok” közötti átrendeződés, sok farkas pedig német medvebocsot győzhet.
Kapcsolódó vélemény
Farkasokat irtó EU-s nagyasszonyok SMS-váltásai pedig megmaradnak az apparátus számára jótékony homályban.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
