Demkó Attila: Ideje halálosan komolyan venni Kínát – a Nyugatnak semmi oka nincs a magabiztosságra
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
Előzetes figyelmeztetés nélkül tartottak hadgyakorlatot.
Nyitókép: Daniel Ceng / ANADOLU / AFP
Kína minden eddiginél nagyobb légi hadgyakorlatot tartott Tajvan körül, amely során 153 katonai repülőgépet és számos hadihajót vetettek be. Az egyoldalú provokáció aggodalmat kelt a nemzetközi közösségben – írja a Magyar Nemzet.
Október 15-én Kína rekordszámú katonai repülőgépet vetett be Tajvan körül, ezzel új szintre emelve a katonai feszültséget a térségben.
Ezt is ajánljuk a témában
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
A tajvani védelmi minisztérium (MND) tájékoztatása szerint
153 repülőgép szelte át a Tajvani-szoros középvonalát, és számos hadihajó is részt vett a hadgyakorlatokban.
A kínai hadgyakorlatok célja Kína szerint figyelmeztetés volt a Tajvan függetlenségét szorgalmazó erők ellen. Az MND által kiadott jelentés szerint a hadgyakorlatok 25 órán át zajlottak, és több repülőgép belépett Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ), amely stratégiai fontosságú a védelmi szempontból, bár nem minősül hivatalos légtérnek.
Különösen aggasztó, hogy a kínai harci gépek több mint száz alkalommal átlépték a középvonalat, amit Kína már nem ismer el, de amely korábban a szoros de facto határvonalaként funkcionált.
Tajvan miniszterelnöke, Cso Jung-tai kijelentette, hogy Kína provokatív lépései nemcsak Tajvan biztonságát veszélyeztetik, hanem a teljes régió békéjét is. „Az előzetes figyelmeztetés nélküli hadgyakorlatok nemcsak Tajvant, hanem a nemzetközi légi és tengeri közlekedést is komolyan veszélyeztetik” – tette hozzá.
A Pentagon is aggodalmát fejezte ki a hadgyakorlatok destabilizáló hatása miatt, és felelőtlennek nevezte Kína lépéseit, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget a térségben.
Kína állítása szerint hadgyakorlatainak célja, hogy figyelmeztetést küldjön a szeparatista erőknek, különösen azt követően, hogy Tajvan új elnöke, Laj Csing-te október 10-én elhangzott nemzeti napi beszédében megerősítette Tajvan szuverenitását és Kína területi igényeivel szembeni ellenállását. Lai hangsúlyozta, hogy Tajvan nem alárendeltje Kínának, és csak a tajvani nép dönthet saját jövőjéről.
Ezt is ajánljuk a témában
Mao Ce-tung győzelme ugyan véget vetett a véres polgárháborúknak, ugyanakkor óriási áldozatok kísérték Kína útját a szuperhatalmi státuszig: hetvenöt éves a Kínai Népköztársaság.