A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Ha a nyugati sajtót nézzük, a Kínai Népköztársaság fennállásának hetvenötödik évfordulója szinte csak Tajvanról és a gazdasági nehézségek kezeléséről szólt. Ez utóbbit különösen érdekes a brit lapokban olvasni – az Egyesült Királyság növekedése évtizedek óta a töredéke a kínainak. De a britnél vagy a németnél sokkal egészségesebb amerikai gazdaságnál is gyorsabb az egyébként önmagához képest tényleg lassuló Kína. Az öt százalék a világ nominálisan második legnagyobb gazdaságánál egyáltalán nem kevés.
1949-ben Kína a világ egyik legszegényebb országa volt, 537 millió lakójának nagy része paraszti sorban élt. Csekély ipara globálisan gyakorlatilag észrevehetetlen volt, és ez így is maradt a hetvenes évek végéig. Aztán Kína egy akkorát ugrott, amekkorához hasonló sikertörténetet keveset látott a világ. Ha pedig az ország méretét nézzük, egyetlen kormányzat sem emelt ki ennyi embert a szegénységből ilyen rövid idő alatt. A kínai gazdaságért egyébként szintén „aggódó” The Guardian infografikája szerint 1981-ben a népesség 91 százaléka élt súlyos szegénységben – ez 2019-re 0,1 százalékra csökkent. Ma a kínai középosztály a világon a legnagyobb. Egy főre vetítve persze Kína még mindig messze van Európa legtöbb országától vagy az Egyesült Államoktól, de elérte a világátlagot, és Szerbia vagy Törökország előtt jár. Vásárlóerő-paritáson pedig a világ átlaga felett van, nagyjából Argentína szintjén.
Az angolszász sajtót átjáró „aggódás” inkább kívánság és remény: érjen már véget ez a nagy menetelés, mert ha nem, egy évtizeden belül minden tekintetben Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága.
A kétségtelenül meglévő demográfiai problémák elemezgetése mögött is hasonló reménykedést lehet felfedezni. A kínai születési arányszám, vélhetőleg nem függetlenül az európai ésszel felfoghatatlanul szigorú covidintézkedésektől, 10,4 ezrelékről 6,4 ezrelékre szakadt be négy év alatt, 2022-ben 850 ezer, 2023-ban 2 millió fővel csökkent a lakosság. Csakhogy Tajvan és Japán 5,8-es értéke még rosszabb, és ott régebb óta áll fenn a jelenség, Dél-Korea 4,5 ezrelékes születésszáma pedig negatív világrekord, egy nőre egy születés sem jut átlagban. Csak összehasonlításul: Magyarországon ez a szám tavaly 8,9 ezrelék volt.
De visszatérve Kínára: ha Tajvan, illetve az amerikai szövetségi rendszerhez tartozó Dél-Korea és Japán Kínánál rosszabb demográfiát mutat, akkor voltaképpen ki gyengül jobban?
Tajvan esetében érhető tetten egyébként a legjobban a nyugati évfordulós cikkek torzítása. A leginkább elterjedt nyugati narratívában szó sincs arról, hogy 1949 voltaképpen egy polgárháború befagyása volt. A szárazföldön győzött a Kínai Népköztársaság, és a semmivel nem demokratikusabb Kínai Köztársaság visszaszorult Tajvanra. A Kínai Köztársaság hosszú évtizedekig készült a visszatérésre, azaz a Kínai Népköztársaság megbuktatására. Szó sem volt függetlenségről, mind a két fél el akarta foglalni a másikat. Azaz ma Tajvan esetében egy hetvenöt éve befagyott polgárháborúba avatkozik be a Nyugat, és ezt az sem teszi jogossá, hogy időközben a kis sziget demokrácia lett. A geopolitikai érdek vagy a csipgyártás meg végképp nem jog.
A görbe tükör veszélyes, torzít, és most láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel. Pedig jó lenne szó szerint értelmezni Hszi Csin-ping szavait: nem fogják hagyni Tajvan elszakadását. Ez és a háborgó tenger képe elég egyértelmű figyelmeztetés, ahogy Vlagyimir Putyin fenyegetése is elég egyértelmű volt 2007-ben.
Ideje halálosan komolyan venni Kínát. A Nyugatnak semmi oka nincs a magabiztosságra. Mert a hetvenöt éves Kínai Népköztársaság szegényebb ugyan, mint az EU vagy az USA, pár dolgot nagyon tud: gyártani, építeni és szervezni. Szóval egyenesítsük ki a tükröt, és úgy nézzük a valóságot. Mindenki jobban jár így: Tajvan népe legfőképp, meg persze Kína is. De a Nyugat is.
A szerző az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Peking erőteljes ellenlépéseket ígért, miután az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
