Kifakadás a Partizánban: Ivan Krastev is érti a gazdasági semlegességet, óriási sokk ez Gulyás Márton számára

Nyitókép: Képernyőfotó a videóból
 

Ivan Krastev baloldali politológussal beszélgetett Gulyás Márton a legújabb Partizán-videóban, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy a közelmúltban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) újabb sikert ért el a nemzeti választásokon, ami jelentős figyelmet keltett Ausztriában és Európa-szerte. 

Ugyanakkor a jelenlegi győzelem mögött a növekvő migráció és a COVID-19 intézkedések elleni elégedetlenség áll, amelyek alapvetően formálják a választói preferenciákat, különösen a fiatalok körében. Orbán Viktor számára az európai jobboldali összefogás kérdése bonyolult, véli a politológus, amit Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök elzárkózása is mutat.

Krastev érti a gazdasági semlegességet

A föderalizációs törekvések azonban veszélyeztetik ezt a közvetítői szerepet, mivel az atlantista vonalat támogatják, ami megnehezíti az önálló Kína-politikák kialakítását – hangsúlyozza a baloldali szakember.

Ezért Orbán a szuverenista jobboldalra támaszkodik, amely ellenzi a föderalizációt. Meloni viszont tartózkodó Kínával szemben, ami azt mutatja, hogy a szuverenista jobboldal erősebben kötődik a helyi nemzeti érdekekhez.

Ennek következtében Orbán inkább a volt Osztrák–Magyar Monarchia államaira összpontosít, amelyek gazdasági és geopolitikai érdekei jobban összehangolhatók Magyarországéval, fogalmaz Krastev.

Krastev Magyarországra is kitért, ahol Orbán Viktor miniszterelnök egy új „Habsburg-térségi” koalíció kialakítását látja stratégiai célnak, amelyet Közép-Európa, illetve potenciálisan a Nyugat-Balkán országai alkothatnak. 

A baloldali kutató szerint, 

Szerinte ennek az elképzelésnek azonban több akadálya is van, hiszen a regionális hatalmak, például Olaszország és Lengyelország, eltérő politikai prioritásokat követnek.

Krastev szerint is ez a probléma Európában

A beszélgetés az európai uniós kihívásokra is kitért, különösen a migráció, az éghajlatváltozás, a gazdasági bizonytalanság, és az ukrajnai háború terén. Krastev szerint az Európai Bizottság az ipari politika és a védelmi szektor fejlesztésére törekszik, ám a tagállamok eltérő érdekek mentén oszlanak meg.

Az Európa jövőjéről szóló Draghi-jelentés megvalósulása főként Németország döntésein múlik. Míg a déli országok támogatják a közös iparpolitikát és a hitelfelvételt, addig az északi és balti országok, valamint Lengyelország inkább a katonai együttműködésre összpontosítanak, mutat rá a szakrtő. Németország számára a közös iparpolitika kétélű fegyver: bár elősegíthetné az európai gazdaság egységesítését, iparának áthelyezését is eredményezhetné olcsóbb régiókba, ami nemzetgazdasági hátrányt jelentene. Az USA és Kína befolyásának növekedésével Európának is szüksége van aktív iparpolitikára, hogy versenyképes maradjon.

A közös politika megteremtésének hiánya miatt Európa jelenleg nehezen tud egységesen fellépni, miközben az USA és Kína közötti geopolitikai feszültségek fokozódnak.

Az interjú itt nézhető meg: