Dél-Korea kész reagálni Észak-Korea fenyegetésére – volt dél-koreai külügyminiszter a Mandinernek

Fotók: Ficsor Márton

Ön volt Dél-Korea külügyminisztere mind az ukrajnai, mind a gázai háború kirobbanásakor. Hogyan reagált a hazája a két háború hullámveréseire?

Nagyon határozottan elítéltük az orosz hadsereg invázióját, mégpedig azon elv alapján, hogy 

Az orosz katonai lépéseket tehát azonnal elítéltük, utána pedig humanitárius segélyekkel segítettük az ukrán népet. Abban reménykedünk, hogy a béke, illetve az ukrán demokratikus államrend helyreállítható. Dél-Korea továbbra is támogatja az ukrán népet, és Ukrajna háború utáni helyreállításában is kész részt venni.

Mi volt a koreai álláspont a gázai háború esetében?

Amikor a Hamász egy évvel ezelőtt megtámadta Izraelt, azt mi azonnal egy borzalmas terrorista támadásnak minősítettük, és a leghatározottabban elítéltük. A Hamász ártatlan civil embereket gyilkolt meg. Reméljük, hogy az izraeli túszok mihamarabb kiszabadulnak, hogy a helyzet stabilizálódik és a béke helyreáll. Emiatt felszólítottuk a feleket a harcok beszüntetésére, hogy a konfliktusnak ne legyenek további civil áldozatai.

Az ukrajnai háború elején több szakértő írt arról, hogy Kína árgus szemekkel figyeli, hogy az orosz „kísérlet”, a status quo erőszakos megváltoztatása miként sikerül; ugyanis ha jól, akkor az precedens lehet, annak alapján pedig a csendes-óceáni térségben Kína is belevághat egy hasonló „kísérletbe” Tajvan megkóstolásával.

Őszintén remélem, hogy Kína megfontoltan fog cselekedni. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és felelősségteljes szerepet kell betöltenie azzal, hogy nem támogatja az ukrajnai háború eszkalálódását. 

az indo-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetét illetően is.

Ha mégis megtámadná valamikor Tajvant, Dél-Korea miként reagálna?

A mi nézőpontunkból a Tajvani-szoros békéje és stabilitása létfontosságú a régió békéje és biztonsága szempontjából. Ugyanilyen alapvető, hogy megőrizzük a békét és a stabilitást a Koreai-félszigeten is, ha válsághelyzet alakulna ki a Tajvani-szorosban. 

Az első reakciónk az lenne, hogy biztosítanánk, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább a régióban, és hogy Észak-Korea ne tudjon provokációkat végrehajtani a Tajvani-szoros miatti feszültségek közepette. A Koreai Köztársaság békét és stabilitást szeretne a térségben, és emiatt szorosan figyelemmel követi az eseményeket.

Mennyire erős a szövetségi rendszerük? Mennyire megbízható katonai szövetséges az Egyesült Államok?

A koreai-amerikai katonai szövetség virágzik és bővül. Jun Szogjol koreai elnök tavaly a szövetség 70. évfordulója alkalmából hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol bejelentette a washingtoni nyilatkozat megerősítését; vagyis Szöul és Washington szorosabbra fűzte globális átfogó stratégiai együttműködését, illetve megújította a nukleáris elrettentés aktiválási mechanizmusát, amely most már közös konzultációt, tervezést és végrehajtást foglal magában. 

vagy lereagáljon bármilyen körülmények között.

Az atomhatalom Egyesült Államok védőernyője ott van tehát önök felett. Ennek ellenére Japán 2027-re olyan állapotba tervezi hozni hadseregét, hogy akár amerikai támogatás nélkül is képes legyen a szigetország megvédésére. Önök miként fejlesztik haderejüket?

Reméljük, hogy Japán továbbra is megőrzi békealkotmányát, és hozzájárul Északkelet-Ázsia békéjének és stabilitásának fenntartásához. A Jun Szogjol-kormány alatt Dél-Korea és Japán sikeresen rendezte a történelmi múltból fakadó konfliktusait, normalizálta a kétoldalú kapcsolatokat, jelenleg pedig egy jövőorientált partnerséget építenek ki, amelyben gyakori a magas szintű „inga-diplomácia”  a két kormány között.

De milyen erős a koreai hadsereg? Azt tudjuk, hogy a haditechnikai modernizációban élen járnak, a régiónkban például a lengyel hadsereg számára szállítanak fegyverzetet.

A dél-koreai hadsereg egy nagyon fegyelmezett és jól képzett haderő. 

Észak-Korea kettős fenyegetésében élük: atom-, illetve rakétaprogramot fejlesztenek, ez állandó veszélyforrás számunkra. Dél-Korea felkészült ezen fenyegetések kivédésére a félsziget békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében, és emellett aktívan részt vesz az ENSZ békefenntartó misszióiban külföldön. És ahogy előbb említette, valóban egy fejlett és sikeres védelmi technológiai szektorunk van. Az erős védelmi ipar továbbra is politikai prioritás számunkra.

Sokadszor említi Észak-Koreát. Mennyire erős a kommunista állam?

Az észak-koreai kommunista rezsim költségvetése jelentős részét a hadserege fejlesztésére fordítja, különösen tömegpusztító fegyverek gyártására az atom-, illetve a rakétaprogramja keretében. Eközben az észak-koreai gazdaság az összeomlás szélén van a téves katonai prioritások miatt. A phenjani autokrata rezsim pazarlóan használja fel szűkös erőforrásait, amelyeket az éhező lakosság ellátására és megélhetésük finanszírozására kellene fordítania a tömegpusztító fegyverek gyártása helyett. 

Reméljük, hogy Észak-Korea felhagy az agresszív hadsereg-fejlesztéssel és a provokációkkal, és visszatér a tárgyalóasztalhoz, folytatja a párbeszédet a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséről. Jun elnök felvázolt egy együttműködési menetrendet, amely a nukleáris leszerelés fejében jelentős gazdasági, katonai és diplomáciai segítségnyújtást kínál Észak-Korea számára – ez valódi alternatívát nyit Észak-Korea előtt, hogy egy jobb jövőt építsen.

Ön személyesen hisz abban, hogy Észak-Korea feladja az ellenségeskedést, és visszatér a Korea-közi egyezségek asztalához?

Úgy gondolom, hogy a párbeszéd jobb, mint a konfrontáció. Meg kell próbálnunk türelemmel meggyőzni őket arról, hogy egy stabil és virágzó jövő építése sokkal jobb, mint egy veszélyes konfrontáció zéró összegű játszmája. 

Őszintén reméljük, hogy Észak-Korea konstruktív utat talál a velünk való megbékélés felé.

2018 és 2020 között volt egy közeledés. Miért hátrált ki Észak-Korea ebből a folyamatból, mi ment akkor félre a tárgyalások során?

A két tárgyaló fél eltérő gondolkodásmóddal és elvárásokkal rendelkezett. Az Egyesült Államok azt várta Észak-Koreától, hogy tegye nyilvánossá és átláthatóvá titkos nukleáris programját, míg az észak-koreaiak tévesen azt hitték, hogy egy kisebb engedmény is elegendő lesz a Washingtonnal való bizalomépítéshez. Ezek a különbségek végül lehetetlenné tették a közeledést. Az átláthatóság tehát elengedhetetlen feltétele a Korea-közi békének, és 

Ennek hiányában nem tudunk előrelépni a jelentős nukleáris leszerelés felé.

Donald Trump menedzselte ezeket a tárgyalásokat anno amerikai elnökként. Ha novemberben újra ő lenne az elnök, az újra lökést adhatna a Korea-közi közeledésnek, vagy ezt Kamala Harris is meg tudja tenni?

Nem bocsátkoznék jóslatokba az amerikai elnökválasztás eredményét vagy annak következményeit illetően. Azonban remélem, hogy a Trump-kormányzat levonta a tanulságokat az akkor Észak-Koreával folytatott és végül kudarcba fulladt tárgyalásokból. Egy elvi és következetes megközelítésre van szükség Észak-Koreával kapcsolatban, amely az átláthatóságon és az ellenőrzésen alapul.

Beszéljünk még a magyar-koreai kapcsolatokról. Dél-Korea a negyedik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon. Milyen pilléreken állnak a kétoldalú kapcsolataink?

Dél-Korea és Magyarország egy kölcsönösen előnyös és konstruktív partnerségi viszonyban áll egymással, amely a demokrácia, a szabad piac, az emberi jogok és a jogállamiság iránti közös tiszteleten alapul. Legutóbbi találkozójuk során Jun Szogjol elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági együttműködésről, kereskedelmi, befektetési, technológiai, védelmi, oktatási ügyekről, valamint csereprogramokról tárgyaltak. 

A két országnak közös érdekei vannak az éghajlatváltozás kezelésében, a technológiai innováció előmozdításában, a globális kormányzásban való együttműködésben. Együttműködünk a nukleáris technológia, beleértve a kis moduláris reaktorok (SMR), a biotechnológia és a zöld energia fejlesztésében is. Jelentős lehetőségek rejlenek tehát ebben a kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. Dél-Korea jelentős befektetővé vált Magyarországon, az elmúlt hat évben 5,5 milliárd dollárt fektetett be elektromos járművekbe, akkumulátorgyártásba és egyéb termékek előállításába.

Miért vonzó Magyarország a koreai befektetések számára?

valamint aktívan részt vesz az európai döntéshozatalban, ami vonzó partnerré teszi a koreai befektetések számára, különösen a csúcstechnológiai iparágakban, például az elektromos járművek akkumulátorgyártásában. Magyarország kormányzati politikái támogatják a külföldi befektetéseket, így Magyarország egyfajta elosztóközponttá vált azon koreai vállalkozások számára, amelyek bővíteni szeretnék tevékenységüket a tágabb európai piacon.

Rákérdeznék még a koreai társadalom egyik alapproblémájára, az öregedő társadalom kérdésére. Mik a fő okai annak, hogy a fiatalabb nemzedékek nem vállalnak elegendő gyermeket?

Igen, a helyzet Dél-Koreában valóban súlyos a szembetűnő demográfiai hanyatlás miatt. Különféle társadalmi és gazdasági okok miatt 

ami a legalacsonyabb az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagországai között. Az okok sokrétűek: a nők munkalehetőségei gyakran korlátozzák a házasságkötést és a gyermekvállalást, a gyermekellátó rendszer nem teljesen hatékony, a gyermekek oktatási költségei magasak, miközben a megélhetés és a lakhatás drága, és így tovább. Úgy vélem, hogy többszintű és jól összehangolt kormányzati politikákra van szükség a népességcsökkenés megállításához. A koreai kormány új, erős minisztériumot hoz létre, amely a népesség növekedéséért felel majd. Tanulnunk kell Magyarország népesedési politikájából és családtámogatási rendszeréből is.

Ennek a támogatási rendszernek egyes elemeit át lehet ültetni a koreai valóságba?

Szerintem igen. Soros párbeszédben állunk a magyar vezetőkkel arról, hogy mely módszereket lehetne alkalmazni a koreai támogatási rendszerben. Szeretnénk tanulni Magyarország pozitív tapasztalataiból. Terveink között szerepel, hogy a gyermekeket nevelő fiatal családok számára hatékonyabb támogatásokat nyújtsunk, például megnövelt gyermekgondozási juttatásokat, munkavállalói védettséget, hosszabb szülési és apasági szabadságot, valamint bőkezűbb pénzügyi ösztönzőket. 

és ezt Dél-Korea nagyra értékelte. Én is találkoztam vele itt Budapesten, hogy tovább tárgyaljuk ezt a témát.