„Még Beckenbauer is megemlítette a német tévében, hogy hoppá, a Fradi vezeti a csoportot!” – Lisztes Krisztián a Mandinernek

Harminc éve született a labdarúgó Bajnokok Ligája első magyar gólja.

A Ferencváros tragikus sorsú labdarúgója szeptember elsején töltötte volna be a hatvanadik életévét, részben ebből az alkalomból készült el a 256 oldalas kötet 350 képpel. Simon Tibor 2002 áprilisa óta nincs közöttünk.
„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg. Egy normális világban most itt ülnénk és ünnepelnénk Simivel a születésének hatvanadik évfordulóját” – kezdte bevezetőjében Ballai Attila, a Nemzeti Sportrádió főszerkesztője, a Ferencvárosi Torna Club egykori sajtófőnöke a Simon Tibor 60 című könyv bemutatóján. A Fradi tragikus sorsú labdarúgója szeptember elsején töltötte volna be a hatodik ikszet, részben ebből az alkalomból készült el a 256 oldalas kötet 350 képpel.
Ballait egyébként sokan idézik, amióta a következőket mondta róla: „Simon Tibi habitusa, nemcsak a pályán belüli, hanem a pályán kívüli magatartása testesítette meg azt a fradizmust, amelyet azok a Fradi-szurkolók vallanak a magukénak, akik személyesen őt már nem is ismerhették, de ott állnak a táborban és éneklik, hogy »küzdeni mindig, feladni soha!«. Simon sírfelirata is lehetett volna ez.”
Az FTC-vel 1992-ben, 1995-ben és 1996-ban magyar bajnoki címet szerző, tizenhatszoros válogatott védő 2002 áprilisában hunyt el, miután egy budai szórakozóhelyen verekedésbe keveredett, és amelynek következtében súlyos koponya- és agysérülést szenvedett.
A pályafutása során a népligeti klubban
Ezt is ajánljuk a témában
Harminc éve született a labdarúgó Bajnokok Ligája első magyar gólja.
A néhai kőkemény bekk tekintélyét, népszerűségét, elismertségét jól szemlélteti, hogy a mű társszerzője, Dénes Tamás annak ellenére elvállalta a könyv összeállítását, hogy nem zöld-fehér érzelmű. Szerzőtársa, a Mandiner sportrovatának egykori helyettes vezetője, újságírója, Vámos Tamás is azt emelte ki, hogy az írás során időutazáson vettek részt. „Azt hittem, jól ismertem Simit, de minden fejezet elkészültével újabb és újabb történetet tudtam meg róla. Mindenki szívesen mesélt, beszélt, többen még amiatt is elnézést kértek, ha elsőre nem tudták felvenni a telefont, vagy nem voltak azonnal elérhetők” – tette hozzá Vámos.
Az emlékezés mellett szomorú aktualitása is akadt az eseménynek: a volt játékostársak közül sokan – Bánki József, Dzurják József, Keller József, Lipcsei Péter, Mátyus János, Nyilas Elek, Szűcs Mihály, Telek András és Vincze Ottó – éppen Havasi Mihály, a Fradi-család ikonikus tagjának, egykori technikai vezetőjének a temetéséről érkeztek a bemutatóra. Rajtuk kívül ott volt Bodnár József „Szakáll”, az FTC ugyancsak legendás masszőre (mint a könyvből kiderül, Simon Tibor vele követte el a legtöbb csínyt), Magyar Zoltán, a Ferencváros korábbi technikai vezetője, majd klubigazgatója, Szieben László, a Csepel volt kapusa (akinek Simi az első NB I-es gólját lőtte), Märcz Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, a férfi vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitánya is.
Vámos Tamás szerint nem csak megtisztelő, hanem nagy élmény is volt számára ez a munka, mert újraélhette fiatalságát, a nyolcvanas-kilencvenes évek futballját.
Most inkább arról kellene beszélnünk, hogy az ereje teljében lévő Simon Tibor éppen szövetségi kapitány vagy a Ferencváros vezetőedzője
– jegyezte meg.
Bánki József, a Ferencvárosi Torna Club együttesével három bajnoki címet és két Magyar Kupa-győzelmet szerző korábbi középpályás arról beszélt, hogy Simon „jelenség volt” , akinek a „küzdeni mindig, feladni soha” -filozófia örökérvényű volt, akárcsak a „lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha”-szállóige is.
Szép ez a kiadvány, csak sajnos már nem tudunk koccintani Simivel
– fogalmazott Bánki.
Simi gondolatai a mai napig élénken élnek a magyar szurkolókban, noha a fiatalok közül sokan nem is látták őt játszani. A tiszteletet elsősorban az elszántságával és győzni akarásával vívta ki az emberek körében, amelyek minden mérkőzésen jellemezték.
„Édesapám élete arra tanít minket, hogy a küzdelem soha nem hiábavaló: Az ember nem mindig győzhet, de mindig küzdhet.
Apámat a küzdeni tudás, az akaraterő, a Ferencváros iránti végtelen lojalitása vitte előre. Mindig motiválni akarta a megfelelő irányba a csapattársakat, szurkolókat, vezetőket – egyszer ehhez finomabb, máskor pedig erősebb stílust választott. Ez a könyv tisztelgés édesapám emléke előtt, és én pedig szeretném továbbadni a fiamnak azokat az értékeket, amiket ő képviselt. A világnézete, kitartása, harciassága, küzdőszelleme a mai világban is nagyon fontos erények” – hangsúlyozta az immár 37 éves ifjabb Simon Tibor.
A 2-es számú mezt a 2002 áprilisi tragédia után azonnal visszavonultatták, ezt már Simon Tibor után senki nem viselheti többé az Üllői úton.
Fotók: MSÚSZ/ Róth Tamás