Az erősek versenye

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP

„A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború és az annak következtében előálló (valójában inkább felgyorsuló) geopolitikai átrendeződés azonban alapvetően változtatja (változtatta) meg Európa helyzetét, az EU globális súlyát és befolyásolási potenciálját illetően. A Global Gateway koncepció 2021-ben egy erős, műszakilag kiemelten fejlett, erős tőke és technológiaiexport-képességgel rendelkező Európával számolt. A háború és az azt követő blokkosodási, néhol már a kereskedelmi háború rémével fenyegető folyamat azonban élesen mutatott rá az uniós ipar egyik leggyengébb pontjára: az ellátási láncok sérülékenységére. Világossá vált, hogy a kontinens számos erőforrás, így különösen energia és nyersanyag szűkében van, s ipara számos ponton éppen azoknak az országoknak kitett, amelyekben a Global Gateway-en keresztül kívánta pozícióját megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy a korábbi geostratégiai szemlélet (donor–recipiens kapcsolat) nem tartható tovább.

A kérdés következésképpen az, hogy ebben a geopolitikai szempontból átrendeződő világban miként lehet Európa hasznára a Global Gateway stratégia, illetve miként kell azt áthangolni ahhoz, hogy Európa versenyképességét támogatni tudja geoökonómiai céljainak elérésében. Világosnak látszik ugyanis, hogy a fentebb is feltüntetett stratégiai kiindulópont (sajnos) nem állja meg a helyét. Az Unió ipara – úgy tűnik – nemhogy nem világhódító útjára készül, hanem sokkal inkább mankóra szorul. Világosan ki kell mondani, hogy visszalépés történt ahhoz a helyzethez képest, amivel a Global Gateway megalkotói számoltak.

A tudás, a know-how és a szürkeállomány ugyanakkor (egyelőre) továbbra is rendelkezésre áll, de ezt a versenyképes ipar érdekében energetikai és nyersanyag-ellátási oldalról meg kell támogatni. Ellenkező esetben Európa képtelen lesz arra, hogy egyrészről költséghatékonyan, másrészről exportképes volument tudjon előállítani fontos iparágaiban. Mindez versenyképességének további csökkenését és azon keresztül geopolitikai súlyának (félő, hogy végleges) elveszítését eredményezné.

Draghi jelentésében, ugyan különösebb konkrétumok nélkül, de számol az átalakítandó Global Gateway-jel az Európa versenyképességének megerősítéséért folytatott harcban. A jelentés rögzíti, hogy a Global Gateway fókuszát az EU stratégiai szükségletei felé kell fordítani az uniós gazdaság külső sérülékenységének csökkentése érdekében, valamint, hogy úgy kell eljárni, hogy az EU harmadik országokkal a teljes értéklánc mentén ipari partnerségeket alakítson ki, illetve ezekkel az államokkal gyártókapacitásokba történő közös beruházásokat hajtson végre.

Láthatóan abban a helyzetben vagyunk, hogy nagy szükség lenne egy okos, végiggondolt, valamint a tagállamokkal és az európai ipar gazdasági főszereplőivel (stakeholdereivel) és érdekképviseleteivel egyeztetett, virtigli »európai gazdaságpolitikára«, amely valódi, kölcsönösen előnyös, pragmatikus partnerségeket hoz létre harmadik országokkal. Diverzifikált kitermelési helyekre és szállítási útvonalakra van szükség, amelyért Európa cserébe technológiát és tőkét tud (még) nyújtani. Ha az EU talpon akar maradni, nem szabad megvárnia, hogy ez utóbbiakat más szereplő szállítsa le, akár időbeli megelőzés révén, akár kedvezőbb ajánlat útján. Különösen nem tűnik úgy, hogy az EU megerősödését előmozdítaná, ha az érintett partnerállamot a kialakuló blokkok közötti választás elé kívánja állítani.

A kedvezőbb, vegytiszta üzleti ajánlattal való meggyőzés helyett a túlzott (ideologikusan telített) erőltetés könnyen eredményezheti a potenciális partner eltávolodását az EU-tól és másik blokk választását. Ez nagy valószínűséggel igen nehezen visszafordítható döntés lenne, amely ráadásul a jelenlegi kritikus helyzetben fosztaná meg az Uniót olyan erőforrás-beszállítóktól, amelyre alapvető szüksége van. Láthatóan az érintett országok – ha meg tudják tenni – szívesebben tartanak egyenlő távolságot az erőközpontoktól, és igyekeznek mindegyikkel jó kapcsolatokat ápolni.

Mindez azt is jelenti, hogy verseny van tehát: az erősek versenye. S aki ebben a versenyben helytelenül túlzottan erősnek hiszi magát, előbb lehet a padlón, mint bárki gondolná.”