Olimpiai érmes magyar vívót delegált egy fontos EP-pozícióba a Patrióták Európáért képviselőcsoportja
A jelöltekről szerdán szavaz az Európai Parlament.
A korábbi olasz miniszterelnöknek, Mario Draghinak már tavasszal elő kellett volna rukkolnia a döntő fontosságú jelentéssel.
Nyitókép: Thierry Tronnel/Sygma via Getty Images
Az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, Dr. Mernyei Ákos a Ludovika oldalán megjelenő elemzésében rámutat arra, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke, jelenleg az Európai Bizottság elnökének különleges tanácsadója, Mario Draghi tavaly azt a feladatot kapta, hogy a készítsen egy jelentést az Uniót fenyegető versenyképességi kihívásokról és tegyen javaslatokat azok kezelésére.
A szakértő írásában rámutat arra, hogy noha tavaszra ígérték, a jelentés a mai napig nem készült el, pedig égetően fontos a kontinensnek szembesülne a versenyképességgel kapcsolatos valós helyzettel.
Mernyei kifejti,
jól láthatóan a brüsszeli elit egyelőre úgy dobálja a kérdést, mint a forró krumplit, pedig nagyon is húsba vágó kérdés, hogy ma az Európai Unió valójában mennyire versenyképes, és hogy miken kellenen a legsürgősebben változtatni ahhoz, hogy ne maradjon le még jobban a globális versenyben.
A szerző írásában kiemeli, hogy „az Európai Bizottság felkért ugyan szakértőket arra, hogy elemezzék az európai gazdasági helyzetet, a tanulmányok közül egyelőre csak a belső piaccal kapcsolatos helyzetet tárgyaló Letta-jelentés látott napvilágot, míg a Mario Draghi-féle anyagra, első látásra nehezen érthető módon, továbbra is várni kell.” Valószínűleg a nem véletlen, hogy a korábbi olasz miniszterelnök még mindig nem állt elő a jelentéssel.
Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a jelentés várhatóan fajsúlyos megállapításokat fog tartalmazni:
„Draghi úr idén februárban egy gazdasági és pénzügyminiszteri ülés alkalmával bejelentette, hogy az EU-nak sürgősen szüksége lesz pótlólagos források bevonására, mégpedig több, mint 500 milliárd euró összegben.” – tette hozzá a szakértő.
„Ez a nagyságrend, csak az összehasonlítás kedvéért, hozzávetőleg két és félszerese a teljes magyar éves GDP-nek.”
Draghi a Szociális Jogok Európai Pillére konferencián áprilisban Brüsszelben tartott ugyan előadást, amelyben maga is elismerte, hogy a kontinens komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén. Megállapítása szerint a külső vetélytársak, nevesítve Kínát és az Egyesült Államokat is, nem fogadják el a szabályalapú világrendet, és olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely függővé teszi Európát tőlük. Elmondta továbbá, hogy
a világ 50 vezető technológiai vállalata között mindössze 4 európai található.
Draghi szerint Európa versenyképességi hátrányának oka, hogy mind döntéshozatali, mind szabályozási szempontból a „tegnap világában” ragadt, miközben versenytársai a mában élnek, illetve, hogy az Unió nem rendelkezik stratégiával saját iparának védelmére.
Mernyei Ákos az elemzésében továbbá hangsúlyozza, hogy a „Föderális Európa” és a „Nemzetek Európája” koncepciók egymásnak feszülése nem pusztán politikai-ideológiai, hanem szakpolitikai szinten is markánsan megjelenik. „Nagy kérdés, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát követően, még ha a versenyképességet hátráltató okokban és tényezőkben egyetértés is mutatkozik, az európai szintű politikai szereplők, elsősorban a tagállamok, de az intézmények nem kevésbé, miként, és milyen irányba igyekeznek majd kialakítani a versenyképességgel kapcsolatos cselekvési tervet” – tette hozzá.
Egy biztos: a megoldásnak mielőbb neki kellene kezdeni, ha nem akarjuk, hogy Európa végképp a »tegnap világában« maradjon”
– írta Mernyei Ákos.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A jelöltekről szerdán szavaz az Európai Parlament.