Stockholm 180 fokos fordulatot tervez, de a döntés helyességét a közegészségügyi hivatal is alátámasztja.
Nyitókép: Getty Images FreshSplash
Svédország 2017-ben fogadta el az ötéves iskolai digitalizációs stratégiát, amelynek a fő célkitűzések a következők: „további lehetőségek megteremtése a digitalizációra, a digitális kompetencia magas szintjének elérése (különösen a gyermekek, diákok és fiatalabbak körében), valamint a tudásfejlesztés, az esélyegyenlőség és a technológiához való hozzáférés előmozdítása”.
A kormány azóta viszont elkezdett aggódni, hogy a digitalizáció valóságban milyen hatással van a gyerekekre. Jakob Forssmed szociális és közegészségügyi miniszter vezeti azt a törekvést, hogy a helyreállítsák az egyensúlyt a valódi élet és a közösségi média között a gyereket életében.
„Az iskolák felelőssége, hogy felkészítsék a gyermekeket a világra” – mondta Forssmed a Dutsche Wellének. „De Istenem, amit most látunk, az valami más” – tette hozzá.
A miniszter elmondta, hogy a svéd diákok széles körben elterjedt rendellenességektől szenvednek, és az online töltött órák miatt csökken a fizikai és szellemi képességük.
Nem tudják, hogyan kell használni az ollót. Nem tudnak fára mászni. Nem tudnak hátrafelé sétálni”
– fogalmazott. Hozzátette: „Olyan betegségek, jelennek meg a gyerekek körében, amelyek általában az idős és középkorú embereket sújtották a fizikai aktivitás hiánya miatt.”
A Forssmed ezért szorgalmazza, hogy a személyes digitális eszközök iskolai használatának korlátozását a nemzeti jogban rögzítsék és tegyék kötelezővé, ne pedig csak ajánlják, ahogyan jelenleg történik. A kormány új törvényjavaslata szerint a diákok 9. osztályos korig nem férhetnének hozzá az eszközeikhez az iskolában töltött teljes idő alatt, beleértve a szüneteket is.
A Svéd Közegészségügyi Hivatal által e hónap elején kiadott új iránymutatása szerint a két év alatti kisgyermekeknek egyáltalán nem, a két és öt év közöttiek összesen egy órát, a hat és 12 év közöttiek legfeljebb két órát, a tizenévesek pedig legfeljebb három órát „ajánlott” képernyő előtt tölteni.
A Deutsche Welle gyereket is megkérdezett a kérdésről. A megkérdezett 10 és 11 éves gyerekek egy olyan iskolába járnak, ahol a tanulók reggelente saját maguk által készített kézzel készített táskákban helyezik el eszközeiket, és csak a nap végén kapják vissza azokat. Több gyerek is azt mondta a porálnak, hogy enélkül nehezükre esne koncentrálni.
Ezt is ajánljuk a témában
A svéd közegészségügyi hatóság új iránymutatásokat adott ki, amelyek szigorúan korlátozzák a gyermekek képernyő előtt töltött idejét, különös tekintettel a legkisebbekét, akiknek teljesen el kell kerülniük a digitális eszközöket.
„Sokat használjuk a Snapchatet és a TikTokot, és az ember néha függővé válik, ezért nem akarod letenni a telefont” – magyarázta Emma.
Ha ott van melletted , mindig azt akarod nézni”
– tette hozzá osztálytársa, Livia. Osztálytársuk, Lucas azt mondta, hogy még ha vissza is kapná a telefonját az ebédszünetben, akkor is inkább focizna a barátaival, de óra közben kísértésbe esne, hogy használja. Esia viszont egyenesen elismerte, hogy nem lenne képes odafigyelni.
Valószínűleg csak beszippantana a telefonom”
– mondta, hozzátéve, hogy ez azért van, mert az iskola ehhez képest „annyira unalmas”. Elmondása szerint naponta három-négy órát tölt az interneten az iskolán kívül, míg a másik három diák azt mondta, hogy két-két és fél óra után ki kell kapcsolniuk a telefonjukat.
Ezt is ajánljuk a témában
A mesterséges intelligenciát az sem érti, aki kifejlesztette – de akkor hogyan védjük meg a gyerekeinket tőle? Elméleti alapok és némi gyakorlati tanács szakértőktől.
Az idősebb diákok számára azonban nincs kiút a folyamatos telefonhasználat alól, még ha akarnák akkor sem. Lovisa Hedelin és Nils Conning a Sodra Latins Gimnázium zenei tagozatos diákjai, ahol az órarendeket folyamatosan közzéteszik és frissítik a Microsoft Teams rendszeren. Conning azt mondja, van, amikor még meg is szidják, amiért nem ellenőrizte a telefonján az üzeneteket az óra előtt.
Ugyanakkor Conning elmondta, hogy valóban szigorúan kell vennie magát a szabadidejében, mivel egyszer csak azon kapta magát, hogy hajnali háromig görgette a hírfolyamját. „Rájöttem, hogy ez így nem működik” – mondta.
Ezt is ajánljuk a témában
Hollandiában például ettől a héttől kezdve az általános iskolások már nem vihetnek be telefont az osztályterembe.
***
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Természetesen Ukrajna került a középpontba.
Egy külföldi szurkoló Szoboszlaiékat siratta, de többen egyből a nyakának ugrottak.
Hollandia és Svédország sem örül Magyarország döntésének.
Tizenegy év után a bürokrácia, a kirekesztés és az egész rendszer látványos képmutatása miatt szerzőnknek elege lett a „svéd modellből”, ahol ő jobban beszélt svédül, mint a „svéd” bürokrata, aki eljárt az ügyében.
Otthonra lelt hazánkban a svéd kézilabdaedző, aki másfél évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, és azóta kétszer Bajnokok Ligája-győzelemig vezette az ETO-t. Bár számos helyen megfordult korábban Per Johansson, Győr hamar a szíve csücske lett. Interjú.
A Politico szerint ez aggasztja az európai diplomatákat.
