A svéd közegészségügyi hatóság új iránymutatásokat adott ki, amelyek szigorúan korlátozzák a gyermekek képernyő előtt töltött idejét, különös tekintettel a legkisebbekét, akiknek teljesen el kell kerülniük a digitális eszközöket.
A szerző a Makronóm újságírója.
A svéd egészségügyi hatóságok által közzétett új irányelvek szerint a kétévesnél kisebb gyermekeknek semennyi időt nem kellene a képernyő előtt tölteniük, míg a tizenévesek számára naponta legfeljebb három óra javasolt.
A hétfőn bejelentett iránymutatás az első alkalom, hogy a svéd közegészségügyi hatóság konkrétan előírja, hogyan kell szabályozni a gyerekek képernyő előtt töltött idejét. A dokumentum szerint
a 2–5 évesek képernyőhasználatát napi egy órára kell korlátozni, míg a 6 és 12 év közötti gyerekek legfeljebb két órát tölthetnek el digitális eszközök előtt. A 13–18 évesek esetében ez három órára nő.
Ezek a javaslatok jelentős csökkenést jelentenek a svéd gyermekek és fiatalok jelenlegi képernyőhasználatához képest, amely a becslések szerint a 9–12 éves korosztályban a napi négy, míg a 17-18 éveseknél a napi hét órát is elérheti.
„Túl hosszú ideig engedtük, hogy a képernyők és az alkalmazások elrabolják az időt és a figyelmet annak rovására, amiről tudjuk, hogy elengedhetetlen a jó közérzethez. Ismerjük a digitáliseszköz-használat negatív hatásait, beleértve a rosszabb alvást és a depresszió tüneteinek megjelenését – mondta Jakob Forssmed szociális és közegészségügyi miniszter. – Ezekkel az életkorhoz igazított ajánlásokkal fontos támogatást kapnak a gyermekek, a fiatalok, valamint a szülők és gondviselők, hogy egészségesebben, tudatosabban és felelősségteljesebben használják a digitális eszközöket.”
Az iránymutatás azt is javasolja, hogy a gyerekek lefekvés előtt kerüljék a képernyőhasználatot, és ne legyenek ilyen eszközök a hálószobában éjszaka.
A gyermekek egészsége az ára a technológiai cégek profitjának”
– hangsúlyozta.
Forssmed szerint most már „konkrét és egyértelmű ajánlások” állnak rendelkezésre, amelyek megkönnyítik a beszélgetések megkezdését a képernyőidőről, az online tevékenységekről és a gyerekek által tapasztalt hatásokról. „Fontos és szükséges beszélgetések előtt állunk” – tette hozzá.
Helena Frielingsdorf, a közegészségügyi hatóság kutatója szerint
a szülőknek példát kell mutatniuk a gyerekeknek a képernyőhasználat terén.
A kérdés nem csak Svédországban került előtérbe: egy három hónapos francia vizsgálat – amelyet Emmanuel Macron elnök megbízásából végeztek – azt mutatta ki, hogy a három év alattiakat nem szabad képernyő elé ültetni, még tévé elé se, és
11 éves koruk előtt egyetlen gyermeknek sem szabadna mobiltelefont használnia.
A francia iskolákban jelenleg a „digitális szünet” részeként kísérletet tesznek arra, hogy 15 éves korig betiltsák a mobiltelefonok használatát, és ha ez sikeres lesz, januártól országos szinten is bevezethetik ezt a szabályt – írta meg a The Guardian.
A svéd kormány szintén mérlegeli az okostelefonok használatának betiltását az általános iskolákban.
A magyar kormány nem csak fontolgatja, meg is tette a fiatalok körében felháborodást keltő lépést: az augusztusban megjelent rendelet szerint a telekommunikációs – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre, valamint az internetelérésre alkalmas okoseszközök használatát korlátozzák a tanítási napokon az általános és középiskolákban, a kollégiumokban és a szakiskolákban is minden évfolyamon.
A rendeletből kiderül az is, hogy ezeket az eszközöket a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe, de azokat a tanítási nap kezdetén, az órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – le kell adniuk a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint annak végén visszakapják – írta meg a Mandiner.
Bár ez a szabály elsőre túlzónak tűnik, valóban van negatív hatása a képernyő órákig tartó bámulásának.
Mohamed Elmasry, a Waterlooi Egyetem professzora rámutatott, hogy a fiatalabb generációk nem használják teljes mértékben a valódi intelligenciájukat. Az alkalmazások és a digitális eszközök túlzott igénybevétele miatt hozzászoktak az internetes keresőmotorok, például a Google használatához, ami gátolja a mélyebb gondolkodást és a problémamegoldást.
A „Google-effektus” vagy digitális amnézia jelensége is erre utal. A Columbia Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek hajlamosak elfelejteni azokat az információkat, amelyek könnyen elérhetők az interneten. A tanulmányuk szerint jobban emlékeznek arra, hogy hol találhatják meg az információt a neten, mint magára az információra. Azok, akik rendszeresen keresőmotorokat használnak, rosszabbul teljesítenek a tanulás, a felidézés terén, és gyakran túlbecsülik a saját tudásukat.
Sőt, az okostelefonok jelenléte akkor is befolyásolja a kognitív képességeinket, ha azokat nem is használjuk aktívan. A Journal of the Association for Consumer Research egyik tanulmánya kimutatta, hogy az okostelefon puszta jelenléte is csökkenti a kognitív kapacitást. Még ha ki is kapcsoljuk vagy el is rejtjük, akkor is megosztja a figyelmünket, és megnehezíti, hogy teljes mértékben az adott feladatra koncentráljunk.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Svédországban a bűnszervezetek egyre többször alkalmazzák a közösségi médiát és a digitális „piactereket” gyilkosságok és más erőszakcselekmények megrendelésére.
Az, hogy egy fiatal, kezdő írókat támogató felhívásra ilyen sokan jelentkeznek, jól mutatja, hogy virtuális világ ide vagy oda, az írás-olvasás vágyát, a papír valóságát nem lehet kiirtani az emberből – mondja Aczél Petra. A Mome professzorával a Libri talent kezdeményezés Kezdősor programja kapcsán beszélgettünk hálószobagyerekekről, élményhajszoló huszonévesekről és arról, miért olyan fontos, hogy heti háromszor együtt egyen a család.
Az Eurostat adatai azonban rámutatnak arra, hogy Magyarország gondol a jövőre.
Európa legtoleránsabb országának tartott Svédországban betelt a pohár, durván szigorítottak, aminek eredménye meg is mutatkozott.
Vajon hogy menekült volna meg negyedmillió magyar, „ha az EU hagyja”? Mit üzentek hazánknak Svédországból? S mit kaptunk von der Leyentől?
Tízezrek fogtak össze a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Adni öröm!” elnevezésű akciójában.
A három illiberális birodalom a hatalom természete szerint egymással rivalizálva tart fenn egy borzalmas egyensúlyt.
Már sem az űrbe, sem a moziba nem kell elmenni egy kis rettegésért, hiszen a streaming újdonságok között kutatva ismét rájöhetünk arra, hogy az űrben senki sem hallja a sikolyunkat. Csak a szomszéd.
