Nem várt helyről jött nagy dicséret néhány tanács kíséretében.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Hosszú elemzést tett közzé az Euractiv a magyar gazdaságról az IMF ajánlásai alapján. Ebben rögzítik: Magyarország „jelentős előrelépést ért el a jövedelmi szakadék áthidalásában az Európai Unió átlagához képest”, az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan nőtt – 2010-ben az EU-átlag 66 százalékán állt, 2022-ben pedig már a 76 százalékán.
Az IMF szerint ez a fejlődés „jórészt Magyarország globális értékláncokba való integrációjának köszönhető, különösen is az autóipari szektorban”, valamint „a külföldi tőkebefektetés növekedésének, különösen az elektromosautó- és akkumulátor-gyártásba”.
Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kiváló összesített fejlődés mögött jelentős területi eltérések bújnak meg: Budapest jobban teljesített az ország többi részénél, és a legkevésbé épp az ország legfejletlenebb részei növekedtek; az IMF oktatási, digitalizációs, infrastrukturális és egészségügyi téren is lemaradást mér a leszakadó régiókban, amelyek gazdaságában alacsony hozzáadott értékű és magas kibocsátású szektorok dominálnak. A regionális különbségeket az IMF szerint leginkább a munkaerő produktivitása és a foglalkoztatottság tekintetében mutatkozó eltérések okozzák – jól teljesít e téren Pest és Győr-Moson-Sopron, amely magasabb növekedésre is képes volt, míg Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Jász-Nagykun-Szolnok inkább lemaradtak a növekedésben.
Az IMF értékelése szerint a magyar gazdaságban is zajlik a digitális és zöld kettős átállás – amely azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy célzott kormányzati intézkedések híján tovább növeli majd a regionális különbségeket, s ugyanez mondható el a mesterséges intelligencia begyűrűzéséről a gazdaságba. Míg Budapesten a zöld szektorokhoz kötődő munkahelyek aránya 3 százalék körüli, Győr-Moson-Sopronban pedig 2,2 százalék, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon 1 százalék alatt marad a zöld munkahelyek részesedése az összfoglalkoztatottságban.
Az IMF ezért regionális intézkedéseket javasol, külön befektetéseket a lemaradó régiók digitális és oktatási infrastruktúrájába, valamint a zöld magánbefektetések ösztönzését.
Az Euractiv értesülései szerint az ehhez kapcsolódó munka már folyik Navracsics Tibor minisztériumában, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Nem állnak meg a határon a hazai termékek.
Politikai szimpátiától függetlenül hazánk érdeke az, hogy képesek legyünk végre kihasználni a lehetőségeinket.
A Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak jövőre 2,9 százalékos növekedést jósol, az Európai Uniónak átlagban 1,3 százalékot.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezte meg a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek fókuszában az EU-s versenyképesség romlása és a hazai gazdaság kihívásai álltak. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja 2025-ben a beruházások és a belső kereslet lehet. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai kihívások, a zöldátállás és a munkaerőpiaci problémák mellett a multikrízis, azaz a többszörös válsághelyzet kezelésének szükségességéről beszélt. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja pedig bemutatta a JVSZ Economy Index friss mutatóját, amely némi optimizmust tükröz, de egyelőre inkább a cégek kivárását jelzi. Az eseményen két tucat ismert döntéshozó szólalt meg.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
