Brüsszelben rácsodálkoztak, mi történt Magyarországgal – ez minden kritikát felülír

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala

Hosszú elemzést tett közzé az Euractiv a magyar gazdaságról az IMF ajánlásai alapján. Ebben rögzítik: Magyarország „jelentős előrelépést ért el a jövedelmi szakadék áthidalásában az Európai Unió átlagához képest”, az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan nőtt – 2010-ben az EU-átlag 66 százalékán állt, 2022-ben pedig már a 76 százalékán.

Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kiváló összesített fejlődés mögött jelentős területi eltérések bújnak meg: Budapest jobban teljesített az ország többi részénél, és a legkevésbé épp az ország legfejletlenebb részei növekedtek; az IMF oktatási, digitalizációs, infrastrukturális és egészségügyi téren is lemaradást mér a leszakadó régiókban, amelyek gazdaságában alacsony hozzáadott értékű és magas kibocsátású szektorok dominálnak. A regionális különbségeket az IMF szerint leginkább a munkaerő produktivitása és a foglalkoztatottság tekintetében mutatkozó eltérések okozzák – jól teljesít e téren Pest és Győr-Moson-Sopron, amely magasabb növekedésre is képes volt, míg Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Jász-Nagykun-Szolnok inkább lemaradtak a növekedésben.

Az IMF értékelése szerint a magyar gazdaságban is zajlik a digitális és zöld kettős átállás – amely azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy célzott kormányzati intézkedések híján tovább növeli majd a regionális különbségeket, s ugyanez mondható el a mesterséges intelligencia begyűrűzéséről a gazdaságba. Míg Budapesten a zöld szektorokhoz kötődő munkahelyek aránya 3 százalék körüli, Győr-Moson-Sopronban pedig 2,2 százalék, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon 1 százalék alatt marad a zöld munkahelyek részesedése az összfoglalkoztatottságban.

Az Euractiv értesülései szerint az ehhez kapcsolódó munka már folyik Navracsics Tibor minisztériumában, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban.