Nem várt helyről jött nagy dicséret néhány tanács kíséretében.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Hosszú elemzést tett közzé az Euractiv a magyar gazdaságról az IMF ajánlásai alapján. Ebben rögzítik: Magyarország „jelentős előrelépést ért el a jövedelmi szakadék áthidalásában az Európai Unió átlagához képest”, az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan nőtt – 2010-ben az EU-átlag 66 százalékán állt, 2022-ben pedig már a 76 százalékán.
Az IMF szerint ez a fejlődés „jórészt Magyarország globális értékláncokba való integrációjának köszönhető, különösen is az autóipari szektorban”, valamint „a külföldi tőkebefektetés növekedésének, különösen az elektromosautó- és akkumulátor-gyártásba”.
Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kiváló összesített fejlődés mögött jelentős területi eltérések bújnak meg: Budapest jobban teljesített az ország többi részénél, és a legkevésbé épp az ország legfejletlenebb részei növekedtek; az IMF oktatási, digitalizációs, infrastrukturális és egészségügyi téren is lemaradást mér a leszakadó régiókban, amelyek gazdaságában alacsony hozzáadott értékű és magas kibocsátású szektorok dominálnak. A regionális különbségeket az IMF szerint leginkább a munkaerő produktivitása és a foglalkoztatottság tekintetében mutatkozó eltérések okozzák – jól teljesít e téren Pest és Győr-Moson-Sopron, amely magasabb növekedésre is képes volt, míg Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Jász-Nagykun-Szolnok inkább lemaradtak a növekedésben.
Az IMF értékelése szerint a magyar gazdaságban is zajlik a digitális és zöld kettős átállás – amely azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy célzott kormányzati intézkedések híján tovább növeli majd a regionális különbségeket, s ugyanez mondható el a mesterséges intelligencia begyűrűzéséről a gazdaságba. Míg Budapesten a zöld szektorokhoz kötődő munkahelyek aránya 3 százalék körüli, Győr-Moson-Sopronban pedig 2,2 százalék, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon 1 százalék alatt marad a zöld munkahelyek részesedése az összfoglalkoztatottságban.
Az IMF ezért regionális intézkedéseket javasol, külön befektetéseket a lemaradó régiók digitális és oktatási infrastruktúrájába, valamint a zöld magánbefektetések ösztönzését.
Az Euractiv értesülései szerint az ehhez kapcsolódó munka már folyik Navracsics Tibor minisztériumában, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyitja meg két hét múlva azt a konferenciát, amelyen a hazai gazdasági vezetők és kormányzati képviselők osztják meg előrejelzéseiket és elemzéseiket. Az október 3-án tizenharmadik alkalommal megrendezendő JVSZ Makro Konferencia célja a vállalatok versenyképességének növelése és a hazai gazdaság élénkítése.
Hangsúlyozták, hogy nem a zöldpolitikával szakítanak, hanem „azzal a zöldpolitikával, ami a zöld átállás minden előnyét Nyugat-Európában szeretné látni”.
Az unordotox gazdaságpolitika atyja márciusban, 12 év után befejezi a munkáját a jegybank élén. Összeszedtük, hogyan jutott el a növekedést hajhászó különc megoldásoktól a „küklopsz-üzemmódig” és távolodott el a korábbi szövetségesétől.
Nincs érdemi szakmai ellentét a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági kormányzat között, csak az együttműködés hiányzik.
A magyar gazdaság stabil kilátással rendelkezik.
2018-ban robbant ki a botrány, most üthet vissza Ekaterina Zaharievára.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően lépett a jegybank, amit a kedvező inflációs folyamatok, valamint az EKB és a Fed monetáris politikája is támogatott. Várhatóan decemberben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy ha minden így megy tovább, akkor szomorú jövő vár az emberiségre.
